A világ valaha volt legnagyobb kódfeltörése – Milliók köszönhették ennek az életüket

Áttörte a 17 ezer dollárt a bitcoin árfolyama
2020-11-18
Magyar mérnök a villamosított vasút atyja is
2020-11-20
Show all

A világ valaha volt legnagyobb kódfeltörése – Milliók köszönhették ennek az életüket

Nemzetközi matematikus- és mérnökcsapat dolgozott megfeszítve 1939-45-ig az angol titkosszolgálat egyik bázisán, a Bletchley Parkban, hogy megfejtsék a német Enigma gép kódolt üzeneteit. Évek munkájával sikerült is nekik. Nemrégiben a mesterséges intelligencia 13 perc alatt törte fel ezt a kódot. 

Fejünkre nyomtak egy-egy fülhallgatót, aztán leültettek a deszkhez. És a fülünkben egyszer csak megszólalt egy távoli rádióhang:

Viktor Silov, az utolsó szovjet katona ezekben a percekben hagyja el Magyarországot.

Az élet parádés dramaturgiával szerkesztette meg számunkra, magyar ösztöndíjasok számára angliai tartózkodásunk programját. 1991. június 19-e volt, és pontosan azon a napon jutottunk el a BBC Világszolgálatának egyik telepére, amikor magyar fülünknek ilyen jelentős eseményről szólt a távoli híradás. A megrendülésen túl is különös érzésekkel tértünk vissza a szálláshelyre. Mintha az angol titkosszolgálat, az MI6 egykor rejtett bázisán, a Bletchley Parkban jártunk volna, olyan izgalom fogott el bennünket, mint amikor lehallgatnánk, megfejtenénk egy távoli világ üzenetét.

A különféle rejtvények régóta izgatják az emberiséget. A kriptográfia tudományának, vagyis a titkosírásnak, rejtjelezésnek, kódolásnak az ókortól kezdve rengeteg módja alakult ki, a szteganográfiától az átrendezéses, vagy behelyettesítéses módszeren, a monoalfabetikus  algoritmuson át egészen a Morse-jelek kódrendszeréig. És természetesen ezzel együtt nőtt a desifrírozás, vagyis a kódfejtés vágya és képessége is az emberekben.

Megszületett a gép

Nyilván ez a vágy fűtötte Arthur Scherbius német mérnököt is, aki az első világháború végén kifejlesztette az Enigma nevű gépet. A szó görög eredetű, a jelentése: titok, rejtvény. Ez a forgótárcsás, billentyűkkel ellátott, különös elektromechanikus berendezés, amely leginkább egy furcsa, nagy írógépre hasonlított, üzenetek titkosítására, kódolására és az üzenetek visszafejtésére is alkalmas volt. Speciális tárcsák, rotorok segítségével alakította kódolt üzenetté a szöveget. Egy-egy billentyű lenyomása áttétek sorát hozta létre a gépen belül. Az egyik betűt helyettesítette egy másikkal és ezek a helyettesítések bizonyos leütésszámon belül nem ismétlődtek meg logikus rendben, csak az tudta megérteni a szöveget, aki ismerte a gép beállításait.

Nyilván ez a vágy fűtötte Arthur Scherbius német mérnököt is, aki az első világháború végén kifejlesztette az Enigma nevű gépet.

Ennek a modellnek a változatait később a kereskedelemben is forgalmazták. Bevetették a spanyol polgárháborúban, aztán a második világháború kitörésekor használt ilyet a hitleri hadigépezet. A német vezérkar meg volt győződve arról, hogy az Enigma által generált titkos üzeneteket senki nem képes dekódolni.

Ez eleinte valóban így volt, az első angol és francia kísérletek mind kudarcot vallottak. 1939-től azonban az angol titkosszolgálat bázisán, a Bletchley Parkban egy matematikusokból, kriptográfusokból, nyelvészekből és rejtvényfejtőkből álló briliáns nemzetközi csoportot vetettek be erre a munkára, akik számos próbálkozás után mégis csak megfejtették az Enigma által generált titkos üzeneteket.

E munka fordulatait a közvélemény a neves angol drámaíró, Tom Stoppard forgatókönyvéből készült, persze fikciós elemekkel megtűzdelt, de tagadhatatlanul izgalmas, 2001-ben készült filmjéből, az Enigma című amerikai-angol-német romantikus thrillerből, Kate Winslet, Dougrey Scott és Jeremy Northam játékából is ismerheti.

Titok az angol gyepen

Az angol titkosszolgálat főnökének jó szeme volt, amikor kinézte magának és megvásárolta a Buckinghamshire-i hatalmas vidéki birtokot és kastélyt. A Tudor és holland barokk stílusú épületben és a mellette felhúzott barakkokban sikerült valóban rejtőzködve dolgozniuk a kódfejtőknek. Vadásztársaságnak, egy előkelő angol úr kompániájának adták ki magukat, hogy a környezetükben ne keltsenek gyanút,  és az akció résztvevőinek természetesen titoktartási szerződést kellett aláírniuk, hogy soha, még a családjuk előtt sem tesznek említést a munkájukról. Az Ultra kódnevet kapták.

Azonban, amit a közvélemény általában ma ismer, nevezetesen, hogy a szövetségesek tudós csapata Alan Turing angol matematikus vezetésével megfejtette az Enigma titkát – a valóságnak csak egy része.

Azonban, amit a közvélemény általában ma ismer, nevezetesen, hogy a szövetségesek tudós csapata Alan Turing angol matematikus vezetésével megfejtette az Enigma titkát – a valóságnak csak egy része. Kevesen tudják, hogy a nagyszerű eredményben, ami akár két-három évvel is lerövidíthette a háborút, igen nagy szerepük volt a lengyeleknek is. Az első világháború után a szabadságukat visszanyert lengyeleknek elemi érdekük volt, hogy megfejtsenek minden német üzenetet. Ehhez technikai fejlesztésekbe kezdtek és az első háromtárcsás Enigma-megfejtés 1932-ben Marian Rejewski matematikusnak sikerült is. Majd az ismereteiket és a technikájukat továbbfejlesztették, és amikor a Szovjetunió lerohanta Lengyelországot, a lengyel kódfejtők Franciaországba menekültek, majd az összegyűlt tudást a francia hírszerzők segítségével önzetlenül átadták a franciáknak és az angoloknak, s később az amerikaiakat is beavatták.

Hogyan sikerült?

A nagy áttörést az jelentette, hogy rájöttek, egy másik ugyanolyan  géppel sikerülhet feltörni, „megérteni” a németek üzeneteit. És akkor elkezdődött a tervrajzok megszerzésének hadművelete, majd a gyártás kalandjai, később egy szétszedett gép egyes alkatrészeinek átcsempészése a kutatói bázisra, országhatárokon át. A német titkosítási eljárásnak az volt a sebezhető pontja, hogy a leadó Enigma-gépének aktuális beállítását rádión keresztül mindig közölni kellett a vevővel, ezért minden kódolt német rádióüzenet előtt szerepelt egy azonos elemekből álló számsor.

Végül ezek a számsorok segítették a matematikusokat, hogy be tudjanak törni az Enigmába. Alan Turing és munkatársai megépítettek egy szekrény nagyságú elektromechanikus szerkezetet, egy „bombát”, amely a kódolt és sima üzenetek összevetésével, az azonosságok helyi kiszűrésével vissza tudta fejteni a rotorok aktuális állását. Ekkor a matematikusok logikai úton kiderítették, hogy milyen betűk hol vannak és hogyan áll össze az üzenet szövege. A bázison megfejtett üzeneteket átadták a szövetséges katonai vezetőknek, de a hadvezetésnek arra is kellett ügyelnie, hogy az egyes üzenetek nyomán megtett katonai lépésekből a németek azért ne jöjjenek rá, hogy olvassák az üzeneteiket.

Egy nemrég magyarul is megjelent könyv, Dermot Turing: X Y Z Az Enigma feltörésének igaz története című munkája az első olyan összefoglaló, amely időrendben és teljes részletességgel dolgozza fel az eseményeket.

A betűk a franciákat, az angolokat és a lengyeleket jelentik, az összefonódó hírszerzési manőverekben így jelölték a három nemzetet. Valójában az egész Enigma-sztori nem csupán egy gép működésének megfejtése volt, hanem egy rengeteg szálon futó, lenyűgöző kémtörténet, amelyben hírszerzők és tudósok jelentek meg különböző neveken, különböző minőségekben, utazgattak vagy menekültek országokon, határokon át.

Harminc év megfeszített fizikai és agymunkája, rengeteg pénz és áldozat halmozódott fel az Enigmá-val kapcsolatban.

Néhány éve virtuális szervereken végeztek egy kísérletet az Enigma Pattern programban, a mesterséges intelligencia 13 perc alatt törte fel az 1930-as évek csúcstitkosítását.

Cikk küldése e-mailben

Vélemény, hozzászólás?