HAB – az elnevezés első pillantásra játékosnak tetszik. Ha azonban feloldjuk a rövidítést: Hungarian Art and Business, világossá válik, hogy a tartalom komoly, bizonyos mértékig hagyományőrző, de a kortárs képzőművészet terén mindenképp éllovas. Az intézmény művészeti igazgatójával Vékony Déliával beszélgetett a tudás.hu.
A Városliget vonzáskörében az 1800-as évek utolsó negyedében pompás magánpaloták épültek. Múltjuk egybefonódik Magyarország gazdasági felemelkedésének korszakával. Egyikük az Andrássy út és Munkácsy Mihály utca sarkán álló neoreneszánsz ház, hajdan nyaraló, majd családi otthon. A ma itt működő intézménynek mi a küldetése?
A HAB művészeti központ első számú célja a minőségi, kortárs fókuszú képzőművészet társadalmasítása – mondja Vékony Délia művészeti igazgató. – Ez azt jelenti, hogy olyan művészeti tartalmat hozunk ide, amire szerintünk a világ bármely kiállítóhelye büszke lehetne.
Nem tartjuk magunkat elitistának, aki egy szűk művészeti közeg számára szeretné csak kommunikálni azokat a kulturális értékeket, amiket bemutat.
Ezért a kiállításaink és a programjaink olyan ügyeket hoznak föl, amikről azt gondoljuk, hogy egyéni szinten fontosak az embereknek, ugyanakkor, családokban, közösségekben is felvetődnek. Ilyenek például az élet nagy kérdéseire irányuló felvetések, de a függőségek, például az alkoholfogyasztás témája is.
A napokban bezárt kiállítás elsősorban művészeti szempontból fontos; a Derkovits-ösztöndíjasokat, illetve az ő munkásságukat összekötő gondolatmenetet mutatta be. Az anyag a „Bardo” címet kapta, az elnevezést a kurátorok a tibeti halottaskönyvből kölcsönözték.
De nem követték didaktikusan a könyv tartalmát, a művek leginkább az élet különböző szakaszainak megélésére, illetve azok közötti átmenetre utalnak. Hiszen a bardo kifejezés átmenetet takar – a születés, halál, majd újjászületés körforgásában. Erre a transzformációra volt kíváncsi ez a kiállítás.
Segítség a pályán indulóknak
Forrás: HAB
Más tárlataikat is hasonló elképzelésekkel rendezik?
Igen, minden kiállításunkra jellemző, hogy valamilyen téma, gondolat köré csoportosulnak. A Derkovits-ösztöndíjasok esetében a 21 alkotót nem külön-külön, egy-egy művel mutattuk be mindenféle kontextus nélkül, hanem az említett gondolatkör köré csoportosítottuk a munkásságukat.
Megnéztük, mi lehet az a közös szál, ami összetartja ezeket az alkotókat. A művészek nagyon örültek annak, hogy nem csak egymás mellé vannak téve a munkáik.
A magyarázó falszövegek ebben a kontextusban segítettek értelmezni a műveket. Ilyen a lenti térben a nőiség, a születés tere, ezzel indul a kiállítás, a végpontja pedig a halál és az elmúlás.
Forrás: HAB
Mit terveznek, mi lesz majd a következő anyag? Mekkora lesz a szünet?
Szünetekben nem vagyunk túl jók… Az előző kiállításunkat két hónap alatt tízezren látták, csak az elmúlt héten 1200-an jártak a házban.
Általában évente 4 kiállítást tervezünk, ez most egy kicsit besűrűsödött.
A „Bardo” után nyílik egy fotókiállításunk „Szabad szemmel nem látható” címmel. Szerintem izgalmas felvetés egy fotóanyaghoz: mi az, ami nem látható szabad szemmel, a fotón mégis előtűnik?!
Egy francia, egy görög és egy magyar alkotó csoportos tárlata lesz, amit egyébként a Budapesti Fotó Fesztivál főkurátora, Mucsy Szilvia rendez. A kiállítással a fesztivál hivatalos és kiemelt kiállítóhelyszínévé válunk. Egyébként ez az esztendő a HAB-ban a kapcsolódások és a kapcsolatteremtés éve.
Lesz egy négyhetes, rövid, de annál impozánsabb bemutatónk a horvát Museum of Arts and Crafts rendezésében: horvát és nemzetközi alkotókat, modernista és posztmodern, de a geometrikus absztrakció stílusirányzatán végigvezető műveket láthatunk majd, a grafikától a fotón át a szőttesekig.
Az épület háromnegyed évszázados hagyományai közé tartozik a pályán indulók interpretációja, folytatják?
Igen, visszatér a házba a ’Best of Diploma’. Érdekessége, hogy a HAB elődje a Kogart volt, annak pedig a Fiatal Művészek Klubja – többször is látható volt ’Best of Diploma’ tárlat a Magyar Képzőművészeti Egyetem végzőseitől. A bemutató egész nyáron, tehát viszonylag hosszan lesz látogatható.
Őszre a „Sorsfordulat – Radikális találkozások” munkacímű tárlatot tervezzük – szeretjük a régi és új művészetet egy térben bemutatni. A „Sorsfordulat” a megtérési élményeket vizsgálja: az 1500-as évektől máig olyan pálfordulásokat, amelyektől az ember élete nem lesz ugyanolyan.
Roppant kíváncsiak vagyunk, hogyan tudjuk majd a témát kellő érzékletességgel megvalósítani. Körösvölgyi Zoltánt kértem társkurátornak, aki szakértője a kortárs művészet és a transzcendencia kapcsolatának.
Az évet egy nemzetközi anyaggal zárjuk: olyan kortárs műveket mutatunk be, amelyek az élet és a lélek sötét oldaláról elmélkednek. Mondhatni kissé „poszt-halloween” hangulatot teremtünk.
A kortárs művészeti szcénában markánsan jelen van egy olyan figurális irány, amelyet a ’posztszürrealizmus’ vagy ’poszthumán’ jelzőkkel szoktak illetni. Az ilyen művek arra utalnak, vajon mi lakik a lelkünk mélyén, és az ott lappangó rémségek és mélységek hogyan jelennek meg az életünk manifeszt területén?!
A „nagyok” árnyékában is van tér
A nagy múzeumok árnyékában az itteni intimitás ad-e valami pluszt?
Ha beszélgettünk a „nagyok”, mint például a Szépművészeti Múzeum vagy a Műcsarnok vezetőivel, úgy vélték, örömteli, hogy a HAB, mint a Liget kapuja bevezeti a látogatót abba a nagyszabású kulturális miliőbe, amivé a Liget válik, illetve válni szeretne. Szerintem mindenképp jó, ha több élvonalbeli művészeti tartalom találkozik.
Nem vagyunk egymás konkurenciái.
A Szépművészeti Múzeum a nagy, klasszikus kiállítások, monografikus tárlatok helye. A Műcsarnok tisztán kortárs művészetet mutat be, leginkább egyéni kiállítások formájában. Mi a csoportos tematikus kiállításokban vagyunk erősek, és abban is, hogy merészen kísérletező a hozzáállásunk, simán egymás mellé teszünk egy Rembrandtot meg egy Szűcs Attilát.
Lehetőségünk van rá, hogy tényleg kiemelkedő nemzetközi neveket hívjunk el olyan tematikus felvetésekre, amik őket magukat is érdekelnék. Nemrég zárt a „Kert. Az élet lehetősége” című tárlatunk, ahol David Claerbout, a ma élő egyik legnagyobb videóművész mutatta be a 2024-es Art Basel-en debütált videóját. David gondolkodás nélkül igent mondott a meghívásunkra.
Forrás: HAB
Milyen programok egészítik ki a ház munkáját?
A kiállításokat folyamatosan különböző kiegészítő események kísérik: tárlatvezetések művészek és kurátorok által, vagy olyan közéleti momentumok, amik szorosan, néha kevésbé szorosan, de kapcsolódnak az aktuális tárlathoz.
Ez azt jelenti, hogy legalább havonta egyszer a vendégeink olyan kulturális ágensek nagynevű képviselőivel találkozhatnak, mint például Kepes András, dr. Máté Gábor, Stumpf-Bíró Balázs összeomláskutató, a „Kert” kiállításon itt volt velünk például Gyulai Iván ökológus és permakulturális szakember, Pál Feri atya szintén rendszeres vendégünk, de jön hozzánk Bánki György, nárcizmussal foglalkozó pszichiáter és Steigervald Krisztián generációkutató is. Széles a programpaletta, folyamatosan izgalmas és új tartalmakat kínálunk.
Ezen kívül – interaktív művészeti központ lévén – kiemelten fontos, hogy alkotóműhelyt is működtetünk, amely a legendás Gyík Műhely szellemiségét viszi tovább Kovács Réka művésztanár, festőművész vezetésével. A grafikai műhelyünk emellett hiánypótló az országban.
Forrás: HAB
Tradicionális grafikai műhely kevés maradt, mert viszonylag magas a fenntartási költsége, a jó gépek beszerzése pedig nehéz ügy. Budapestnek már szüksége volt egy ilyen „mindent tudó” műhelyre. Egyénileg is látogatható, de rendszeresen hirdetünk kurzusokat, a résztvevőknek pedig instrukciót és segítséget ad Boros Mátyás grafikusművész műhelymesterünk.
A használatot illetően több konstrukció is létezik: van olyan ösztöndíjunk, amelynek keretében egy képzett grafikus bérbe veheti a műhelyt, és ami ingyenes műhelyhasználatot biztosít, a példányok itthagyása fejében. Nagy sikerű rezidenciaprogramot is működtetünk, ahova elsősorban nemzetközi művészeket várunk.
Két gyönyörű apartmant alakítottunk ki terasszal, konyhával és 50-50 négyzetméter stúdióval, amit a beköltöző művészek használhatnak. Számos további ösztöndíjat is hirdetünk még – az egyik például az „Art Wall Café”, amely során a HAB egyik központi, 6 méter hosszú falát lehet megpályázni a belső lépcső és a kávézó között. A fiatal művészek szeretik, mert helyspecifikusan átgondolt installációk kiállítására kapnak lehetőséget. Emellett a házat körülölelő, kültéri szoborparkunk is kiemelten hangsúlyos.
Forrás: HAB
A bank gyűjteményépítése
Az MBH Bank művészeti gyűjteményét is önök kezelik. Ez mit jelent?
Egyebek között azt, hogy folyamatosan vásárolunk a kollekció számára, illetve a gyűjteményt kiállítjuk, utaztatjuk.
Nyáron a debreceni MODEM-ben volt válogatott gyűjteményes kiállítás, aminek Rockenbauer Zoltán volt a kurátora.
Két éve három bank fúziójából jött létre az MBH Bank, amely így megörökölte a korábbi MKB Bank gyűjteményét. A Fundamenta többségi tulajdonossá válásával pedig annak a kollekciója is a bankhoz került: kortárs művészek egészen kezdeti alkotásai.
A korábbi MKB Bankból érkezett gyűjteményi anyag rendkívül impozáns, magyar klasszikus, romantikus és modern alkotók munkásságából épül föl, Székely Bertalantól kezdve Barabás Miklóson át olyan nevekig, mint Czóbel, Márffy, Csók, Rippl-Rónai, a „Nyolcak” vagy a Nagybányaiak, mind jelentős számban.
A kortárs irány érintőlegesen már jelen volt ebben a gyűjteményben is, de igazából mi folytatjuk és egészítjük ki: fontos magyar kortárs alkotók jelennek meg az 1970-es évektől kezdve napjainkig.
Gyarapítjuk egészen friss kortársakkal is, akiknek a munkái különböző módokon kerülnek a gyűjteménybe, például a rezidenciaprogram keretében maradnak nálunk alkotások. Szeretnénk a gyűjteményt nemzetközileg is pozicionálni azzal, hogy nagy nemzetközi nevektől veszünk.
Az előbb említett David Claerbout videóművésztől is most érkezett meg egy rajz, amit már most nagyon szeretünk mindannyian. Egyelőre inkább rangosabb galériáktól vásárolunk, később azonban aukciókra is tervezünk menni. Kicsi stábbal dolgozunk, ezért a kiállításokon főleg külsős kurátorok dolgoznak.
A gyűjteményépítést és -kezelést az MBH Bank Művészeti Alapítvánnyal együtt végezzük: egy éves vásárlási keretből gazdálkodunk, a döntés pedig egy bizottság kezében van.
Az MBH Bank művészettámogatási CSR-stratégiájának „arcaként” igyekszünk olyan akvizíciós javaslatokat tenni, akikkel a közönségünk már találkozhatott nálunk. A bank társadalmi felelősségvállalási stratégiájának egyik kiemelt része a művészettámogatás, illetve a vállalati műgyűjtemény széles közönség számára is elérhetővé tétele – mi is arra törekszünk, hogy minél többekhez eljuthassanak ezek a kiemelkedő darabok.
