Az egyetlen nő, aki zeppelin fedélzetére léphetett: portré Lady Grace Drummond-Hay újságírónőről

A fejlett országokban 2021-ben gyorsan nő a karbonkibocsátás
2021-10-15
Műholdfelvételek segítségével számolják meg a rozmárokat
2021-10-16
Show all

Az egyetlen nő, aki zeppelin fedélzetére léphetett: portré Lady Grace Drummond-Hay újságírónőről

Korának egyik leghíresebb újságírója volt, aki 1929-ben egyedüli nőként repülte körbe a Földet a világ első léghajója, az LZ 127 Graf Zeppelin fedélzetén. Hogy jutott idáig Lady Grace Drummond-Hay és hogy fonódott össze sorsa a léghajóéval?

Az angol újságírónő Grace Marguerite Lethbridge néven született meg 1895-ben, nem különösebben gazdag vagy befolyásos családba. Apja ugyan ügyvezető volt, de csupán egy állateledel-társaságban. Grace fiatalkorában követte az 1900-as évek elején megírt női sorsot: férjhez ment, mégpedig egy nála fél évszázaddal idősebb férfihoz Sir Robert Drummond-Hay diplomatához. A házasság meghozta a vagyont és az ismertséget, Grace még arra is lehetőséget kapott, hogy kisebb cikkeket írjon angol és amerikai lapoknak, cserébe azonban el kellett tűrnie, hogy férje gyermekei jóval idősebbek nála. Hat év után aztán a gazdag férj elhunyt, a gyermektelen Grace pedig – elkerülve az újraházasodást –  elkezdhette önálló életét.

Léghajón a világ fölött

1920-as évek végétől kezdve – bár maga nem értett a repüléshez – foglalkozott cikkeiben az épülő zeppelin léghajókkal. Az első gépek Ferdinand von Zeppelin gróf finanszírozásával, a magyar Schwarz Dávid fakereskedő és mérnök szabadalma alapján épültek meg. Nekik köszönhetjük az irányítható léghajó ötletét, megtervezését és kivitelezését, bár Schwarz neve korai halála miatt hamar feledésbe merült.

Az első zeppelint LZ 1 néven 1899-ben építették, majd folyamatosan fejlesztették.

Az első világháború kitörése után a hadsereg sorra vásárolni kezdte őket, bár azok a polgári személyszállításban is egyre nagyobb teret hódítottak. Az LZ7 Deutschland 1910-ben már újságírókkal a fedélzetén indult népszerűsítő utazásra, de ezen a kamasz Grace még nem vehetett részt. 1915-ben viszont elképzelhető, hogy tudósított a világ első, zeppelin segítségével elkövetett polgári légibombázásáról. A háború végeztével ismét a személyszállítás és a világ felfedezése kerültek előtérbe. 1929-ben az időközben elhunyt grófról elnevezett Graf Zeppelin Föld körüli útra indult. Fedélzetén Grace-szel.

(Forrás: Wikimedia Commons)

(Forrás: Wikimedia Commons)

Így került nő a zeppelinre

Abban az időben az özvegy a Hearst sajtóbirodalomnak dolgozott. William Randolph Hearst vagyonos sajtómágnásként a repülés költségeibe beszállva érte el, hogy Grace tudósíthasson róla exkluzív beszámolókkal.

Ő volt az, aki megírta, milyen volt felemelkedni a magasba útjuk kezdetén Lakehurst-ből, kik utaznak a léghajón, a gép milyen alapokon működik, hogyan teljesít, milyen érzés Tokióba, majd Los Angelesbe repülni.

Az út összesen három hétig tartott, eközben többször megálltak, miközben minden városban hatalmas ováció fogadta őket. Grace lett az első nő a világon, ki elmondhatta magáról, hogy megkerülte bolygónkat.

Karinthy is utazott a léghajón

A zeppelinek újabb útjai szinte összefonódtak a Hearst lapkiadó  – és Grace  – sorsával. Az újságírónő a léghajó első „keleti útján”, Németországból Palesztinába is elrepült. Eközben több országban köztük hazánkban is megálltak. A zeppelin 1931. tavaszán a Fertő-tó felől érkezett, Friedrichshafenból tartott Budapest felé. Elsuhanva Tihany és Székesfehérvár felett végül Csepelen landolt.

Az út ezen 1100 kilométeres szakaszán olyan hazai hírességek vettek részt, mint Karinthy Frigyes, az Afrika-kutató gróf Almássy László vagy Horthy István, Horthy Miklós kormányzó fia.

Csepel, Weiss Manfréd gyár repülőtere. Graf Zeppelin léghajó. (Forrás: Fortepan)

Csepel, Weiss Manfréd gyár repülőtere. Graf Zeppelin léghajó. (Forrás: Fortepan)

Így lett a zeppelin a nácik hajója

Miközben Grace csillaga a zeppelines utazások révén elképesztő magasságokba emelkedett, maga a léghajó egyre szomorúbb sorsra jutott.

A náci hatalomátvétel után propagandacélokra használták, hatalmas horogkeresztek virítottak rajta és a fontos párteseményeken rendre megjelent.

Az ekkorra megépült, eddigi legnagyobb mérető zeppelin, a Hindenburg is a nácik kezére került. Első útjára 1936. márciusában indult Friedrichshafenből, fedélzetén több hírességgel, köztük a sztárújságíró Grace Drummond-Hay-jel. Ő ekkorra már több háborús övezetet – Etiópia, Kína –  megjárt külföldi tudósítóként, s még híresebbé vált szellemességéről, szépségéről, bátorságáról. A Hindenburgon akkor utazott utoljára, amikor az Németországból Amerikába tartott, s rögtön össze is barátkozott egy másik utassal, a repülésért rajongó, később rekordokat döntő Clara Adams-szel. Egy levélváltásukban megegyeztek, hogy a Hindenburg következő útján is részt vesznek. Nem tudhatta egyikük sem, hogy a zeppelinek – maga a Hindenburg – milyen katasztrófa előtt állnak.

A Hindenburg katasztrófája majdnem Grace végzetévé vált

Ekkor már 1937-et írtunk, a léghajó pedig a készülődő háborús helyzet miatt nem kapott héliumot Amerikától. Emiatt a rendkívül gyúlékony hidrogén alkalmazása mellett döntöttek.

Az utolsó útjukon az óceánt átszelve épp Lakehurst fölött, alacsonyan köröztek, amikor  – máig ismeretlen okokból – a léghajó farka kigyulladt, majd rövid időn belül az egész gép lángokban állt.

97 utas tartózkodott a fedélzetén, közülük 35-en vesztették életüket, rengetegen pedig megsebesültek. A Hindenburg az emberek szeme előtt égett porrá, csupán a váza ért földet. A léghajókba vetett bizalom érthető módon megrendült.

Egy hónappal a tragédia után a Graf Zeppelint is kivonták a forgalomból.

A többi léghajó hadiipari alkatrészként végezte, miután a háborúra készülő Németország megszerezte őket. Ekkor már nyilvánvaló volt, hogy a jövő nem a léghajóké, hanem a repülőgépeké.

Grace Marguerite Hay Drummond-Hay (Forrás: Wikimedia Commons)

Grace Marguerite Hay Drummond-Hay (Forrás: Wikimedia Commons)

Grace a második világháborút is túlélte

A második világháború pusztítása Grace-t is elérte, de nem Németországban. Kollégájával együtt egy japán hadifogolytáborba internálták a Fülöp-szigetekre. Csupán 1943-ban szabadultak ki, ekkor Grace rendkívül rossz egészségi állapota és társa látási problémái nehezítették utazásukat. Az államokba tértek haza egy svéd mentőhajó fedélzetén. Az asszony ugyan felépült, de 1946-ban trombózis miatt életveszélyes állapotba került, majd hamarosan meg is halt. Temetésén tömegek jelentek meg, ami jól mutatja, milyen népszerű újságírónő vált belőle.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.