Az immunbajok egyéni terápiája a jövő

Tűzharc lett egy gördeszkás bérgyilkosságából Moszkvában
2024-06-06
A Penny reagált a tojásszövetség erős kritikájára
2024-06-06
Show all

Az immunbajok egyéni terápiája a jövő

Colorful wooden homes nestled among lots of greenery in a suburb of Turku, Finland.

Finnországban 2015-2016 táján egy kutatócsoport a lábtörlőket kezdte el vizsgálni. A szokatlannak tűnő törekvésnek azonban komoly célja volt: azt szerették volna megállapítani, vajon a vidéki környezetben jellemzően megtalálható többféle mikroba védelmet nyújthat-e az immunrendszeri rendellenesség, az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása ellen. Az érdekes kutatásról a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja számolt be.

A bevezetőben idézett tanulmány egy olyan európai támogatású kutatási projekt, az öt éves HEDIMED része volt, amely az immunrendszer betegségei és a külső környezeti tényezők közötti összefüggéseket vizsgálja. Ezek az „expozíció” néven csoportosított tényezők magukban foglalják a mikrobákat, valamint a levegő minőségét, a vegyi anyagokat, az étrendet és az urbanizációt.

A kutatók egyértelműen megállapították, hogy a cukorbetegség kialakulásának kockázata városi környezetben magasabb, mint a vidéken – de nem minden vidéki helyszín volt egyforma e tekintetben.

Jótékony mikrobakeverékek

Finnország azon vidékein például, ahol viszonylag kevesebb hó fedte a földet, nagyobb változatosságban éltek mikrobák. Az ilyen organizmusok keveréke, amelyet összefoglaló néven mikrobiomnak neveznek, gyakran összefüggésbe hozható az emberi egészséggel. Ezek a környezetünkben élő jótékony mikrobák például védelmet nyújthatnak a kórokozó mikroorganizmusok és toxinok ellen. A hótakaró tehát csökkentette a mikrobiom mennyiségét, ami rávilágít arra, mennyire összetettek az ilyen összefüggések és milyen nehéz ezekből a tanulságok levonása.

De nézzük a kutatás részleteit. A vizsgálat során a kutatók az első életévüket betöltött gyermekek otthonainak bejáratánál elhelyezett lábtörlőkből vettek mintákat. A lábtörlőket azért választották az információgyűjtés módjának, mert ezek sokféle apró élőlényt összegyűjtenek. Az augusztusi és a februári hónapot pedig azért, mert ezek a két ellentétes évszak, a nyár és a tél jellemző adatait szolgáltatták.

Az otthonok a Finnország déli partvidékén fekvő Turku környékén, északabbra Tamperében és az északi sarkkörtől délre fekvő Ouluban, vidéki és városi helyszíneken voltak. Ezek közül csak a vidéki területeken észleltek nagyobb baktériumgazdagságot, amely összefüggésbe hozható az egészségre gyakorolt előnyökkel.

Az immunrendszerről közismert, hogy olyan sejtek, szövetek és szervek hálózata, amelyek együttműködve védik a szervezetet a fertőzésekkel szemben.

A rendszer nem megfelelő működése számos rendellenességet okozhat az allergiától és az asztmától kezdve a cukorbetegségen át a reumás ízületi gyulladásig.

A környezeti hatások befolyása az immunrendszeri rendellenességekre persze nehezen vizsgálható és ugyan a különféle allergiák például becslések szerint világszerte az emberek egyharmadát érintik, az összefüggéseket még csak hézagosan ismerik. Azt már tudták, hogy csak a genetikával nem lehet megmagyarázni az immunbetegségek számának gyors növekedését. Korábban mindenki a géneket és azok kapcsolatát kutatta az 1-es típusú cukorbetegség immunválaszával, miközben a környezetben található mikrobáknak való kitettséget nem túl sokat vizsgálták. Az ezt az irányt követő kutatók meggyőződése azonban, hogy ha megtalálják azokat a környezeti tényezőket, amelyek megmagyarázzák az ilyen betegségek növekedését, akkor talán megtaláljuk a megelőzésük módját is.

A házikerti alma nemcsak az íze miatt jobb

Egy másik ilyen irányú tanulmányban a HEDIMED kutatói megállapították, hogy a különböző mezőgazdasági módszerek és helyszínek erősen befolyásolják az alma és az áfonya mikrobiális sokféleségét. A vadon és házikertekben termesztett gyümölcsök általában nagyobb mikrobiális diverzitással rendelkeztek, míg a nagy gazdaságokban termesztett gyümölcsöknél ez kifejezetten szegényebb volt.

Ez a megállapítás rávilágít arra, hogy az élelmiszertermelés módja és helye milyen jelentős szerepet játszhat a bélrendszer egészségében, és ezt a jövőbeni immunrendszeri rendellenességekkel kapcsolatos kutatásokban is fel kell tárni.

A HEDIMED kutatásaiból összegyűlt adatok mostanáig 350 000 terhes nőtől és 28 000 születésüktől kezdve nyomon követett gyermektől származnak. Ez azért lényeges, mert az immunbetegségek kialakulásának folyamata már korán elkezdődik, így a hangsúly a magzati és gyermekkori folyamatokra helyeződik, vagyis arra, ebben az időszakban milyen mikrobáknak van kitéve a szervezet.

A cél, hogy találjanak legalább egy közös meghatározó tényezőt a különböző immunbetegségek és a környezeti tényezők kapcsolatában, mert ez meghatározó áttörés lenne a megelőzés tekintetében is.

A gyógyszeres választ egyéni jelek jósolhatják meg

Egy másik uniós kutatás a betegek kezelésre adott egyéni válaszai mögött álló molekuláris mechanizmusokat vizsgálja. A kutatás hét betegségre összpontosít: az asztmára, a Crohn-betegségre, a krónikus obstruktív tüdőbetegségre, a gyulladásos bélbetegségre, a lupuszra, a szklerózis multiplexre és reumatoid artritiszre. Sajnos az immunbetegségek kezelése gyakran próbálkozások és tévedések sorozata.

A betegek ugyanis gyakran nem reagálnak a gyógyszeres kezelésre, még akkor sem, ha ugyanaz a diagnózisuk, mint valaki másnak, aki ugyanattól a kezeléstől jobban lesz. Ezek a bajok ráadásul alattomos betegségek, ami azt jelenti, hogy korábban kezdődnek, mint ahogy klinikailag láthatóvá válnának.

A 3TR elnevezésű, hétéves projekt, mely az uniós támogatás mellett ipari finanszírozásban is részesül, és olyan gyógyszeripari vállalatok vesznek részt benne, mint az AstraZeneca és a Sanofi, mintegy 3000 beteget toborzott a hét betegséget érintő vizsgálataihoz.

A kutatók a vérből, más testfolyadékokból és szövetekből származó adatokat gyűjti és elemzi, és célja, hogy olyan biomarkereket találjon, melyek előrejeleznék a terápiára adott választ. A kutatók azt is tervezik, hogy a jövőbeni kezelést segítő, molekuláris és klinikai információkat tartalmazó központi platformot hoznak létre.

Nagy eredmény, hogy a kutatók már előrehaladást értek el a betegségek molekuláris ujjlenyomatainak, szignatúráinak azonosításában. Az ízületi fájdalmat, fáradtságot és kiütéseket okozó, akár életveszélyes lupus esetében például bizonyos géncsoportok aktivitása összefüggést mutatott a gyógyszerre adott válasszal, a tünetek hosszú távú remissziójával és a visszaeséssel. A projekt során a kutatók az asztma biomarkereinek azonosításában is előrelépést értek el, sőt a gyulladásos bélbetegségek és a reumás ízületi gyulladás területén is haladást tudtak elérni.

A 3TR szakértői azt remélik, hogy a kezelésre nem-reagáló betegségek molekuláris alapjainak azonosításával a betegek számára a diagnózistól függetlenül személyre szabottabb és hatékonyabb terápiákat lehet majd létrehozni.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.