Az öt legnagyobb cég: nagyon innovatívak, csak éppen megölik a versenyt

A digitalizáció erősíti a vállalatot egy kutatás szerint
2021-05-02
Különleges programokkal ünnepli megnyitásának 125. évfordulóját a Műcsarnok
2021-05-03

A rovat támogatója:

Az öt legnagyobb cég: nagyon innovatívak, csak éppen megölik a versenyt

Egyszerűen nem lehet gátat szabni az Apple, az Amazon, a Google, a Microsoft és a Facebook tőzsdei áremelkedésének. Ám eközben mintha nem lehet megállítani ezen cégek mérhetetlen hatalom-koncentrációját sem. A világ legversenyzőbb piaca, az amerikai már lemondott a versenyről? Nem képes megállítani a monopóliumokat?

Van egy megállíthatatlannak tűnő folyamat a világ tőkepiacain: a big tech térnyerése. Kik is a világ legértékesebb társaságai? Április végén a követező számokat érdemes rögzíteni:

  • Apple – 2246 milliárd dollár,
  • Microsoft – 1956 milliárd dollár,
  • Google (Aplhabet) – 1682 milliárd dollár,
  • Amazon – 1574 milliárd dollár,
  • Facebook – 862 milliárd dollár.

Ők a big tech, a világ legnagyobb amerikai it-óriásainak szűk közössége, egyben a legértékesebb tőzsdei cégek csapata. Senki nem ékelődik közéjük, nincsenek már ebben a ligában acélgyárak, vasúttársaságok, autógyártók, vagy olajcégek,mint a korábbi évszázadokban.

Valójában még a nagy ötöst követő cégek (Tesla, Berkshire Hathaway, Alibaba, JP Morgan, Visa) is ma már eléggé technológiai, digitális jellegű cégek, igaz azért Warren Buffett híres befektetési cége, vagy a JP Morgan pénzügyi szolgáltató, illetve a Visa fizetési specialista ma már szinte a „régi” gazdasághoz sorolható.

Tökéletlen verseny

A közgazdaságtanban visszatérő kutatási téma, amely az elméletet és a gyakorlatot is szépen ötvözi, hogy miképpen lehet a versenyt erősíteni. Kis túlzással minden erről szól a gazdaságban, legyen verseny, mert akkor a cégek arra törekednek, hogy fejlesszék a termékeiket, a szolgáltatásokat, megelőzzék a versenytársaikat. Lássunk néhány folyamatot, talán jobban érthető, hogy tényleg mindenhol a versenybe ütközünk.

  • Vámok eltörlése, szabad kereskedelem. Az alacsony vám legfőbb értelme, hogy a hazai cég így nincsen a szolgáltatásával, a termékeivel indokolatlan versenyelőnyben, minőségben, árban az egész világgal kell versenyeznie.
  • Korrupció üldözése. Az igazságérzetünknek sem jó, ha egy korrupt pályázó fut be egy tenderen, de fontosabb cél, hogy mindig a legjobb kapjon megbízást, mert a verseny viszi előre az innovációt.
  • Dömpingár, tiltott állami támogatások tiltása. Akár örülhetnénk is, ha egy nagy cég nagyon olcsón ad nekünk valamit, de a hatóságok mégis üldözik ezt a gyakorlatot. Mert ha valaki a tőkeereje folytán rablóáron ad el nekünk szolgáltatást, akkor kiszorítja azt, aki a tisztességes versenyben befutna.

Szilícium-völgyi kartellek

Mindezek után már csak az a kérdés, hogy igaza van-e az amerikai monopóliumellenes testületnek, amely régóta azt vallja, hogy fel kell lépni a digitális gazdaság császáraival szemben, mert a technológiai szektorban egyesek olyan hatalmasak lettek, hogy már nemcsak a fogyasztókat, a potenciális versenytársakat, de az egész amerikai társadalmat, a demokráciát veszélyeztetik a méretükkel.

Már csak az a kérdés, hogy a Szilícium-völgy nagy cégei mennyire tekinthetők monopóliumoknak. Ez valamelyest megítélés, leginkább az érintett piac meghatározásának kérdése. Vannak ugyanis más számítógép-, okostelefon-, vagy szoftvergyártók is, más is ott van a felhőben, működtet webkereskedőt, közösségi médiát, de azért olyan erősek már ezek a cégek, hogy a közösségi médiát és a Facebook-ot, vagy a netes keresőt és a Google-t szinte szinonimaként is használhatjuk. A hatalmasra duzzadt óriások a modern amerikai versenyjog élő kritikái – vallják egyre többen.

Standard Oil analógia

A kritikusok örök jó példája, a Standard Oil esete. A John D. Rockefeller nevével fémjelzett Standard Oil mérete folytán a világ legnagyobb, leghatékonyabb olajvállalata volt egykoron, de aztán egyszer, 1911-ben mégis feldarabolták.

Millió oldal jogi irat született, természetesen a dúsgazdag cég a legjobb jogászokat fizette meg. Ám a politika mégis úgy döntött, hogy verseny kell az energiavállalatok világába. Szinte ma már mindegy is, hogy mi lett a cégből, mert az utódtársaságok is megszűntek, szétváltak, megint összenőttek, de olyan ismert márkanevek mint az Exxon, a Chevron, a Mobil ekkor születtek meg, más utódcégek pedig megőriztek valamit a Standard Oil névből.

Fel lehet-e darabolni?

Itt azért még nem tart a Facebook, az Apple, az Amazon, a Microsoft, vagy a Google története. Nehéz is elképzelni, hogy mit lehetne egyáltalán darabolni, legyen külön közösségi média a férfiaknak és a nőknek, vagy a fiataloknak és az öregeknek, az európaiaknak és az amerikaiaknak? Mindenki, mindenkivel össze van kötve, nem lehet kinyesni értelmesen egy szolgáltatást.

Vagy az Amazon kiskereskedelmi tevékenységéről válasszuk le a felhőszolgáltatást? De hiszen az utóbbi szolgálja ki az elsőt. Ne lehessen mindent keresni a Google-ön?

Természetesen biztosan vannak ennél sokkal értelmesebb mechanizmusok is, de azért érezzük, hogy ez nem lesz egy egyszerű feladat.

Tiltakoznak

Egy politikai mozgalom azért már elindult, talán részben azért, mert a közösségi média, a Facebook, a Twitter, a YouTube és az Instagram nem vizsgázott jól mostanában, könnyen és gyorsan terjedtek ott a toxikus nézetek, a fake newsok, az összeesküvés-elméletek.

Vitáznak a cégek és a politikusok? Jól ellesznek majd a méregdrága ügyvédek, a maguk ezerdolláros napidíjaikkal – gondolhatnánk, de mi közünk van nekünk ehhez? Valójában nagyon is sok.

Fogyasztóként szinte minden ilyen céggel kapcsolatban vagyunk, megadjuk az adatainkat, hagyjuk, hogy azt a cégek csűrjék-csavarják, elemezzék, bányásszák, eladják, célzott reklámokkal hasznosítsák.

De ez csak az egyik, a mikrohatás. Valójában a big tech cégei olyan monopóliumszerű képződmények, amelyek képesek az Egyesült Államokba irányítani a világ minden országából, így Magyarországról is a pénzt. Ha a magyar vállalatok nem a magyar lapokban, a magyar portálokon hirdetnek, hanem facebookos kampányokba fognak, ha a helyi masszázsszalonok a Googlenak fizetnek azért, hogy előrébb sorolja őket a kereséseknél, akkor pontosan megérezzük mi is, hogy mit jelent az, ha valakinek erős a piaci pozíciója.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close