Bár biztató jel, hogy a német gazdaság túl lehet a mélyponton, de a legfrissebb konjunktúramutatók is azt jelzik, hogy ez a pozitív fordulat még nagyon bizonytalan lábakon áll – mondta el a Tudás.hu-nak Suppan Gergely, a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős helyettes államtitkár.
A 2025-ös növekedési előrejelzést többször is lefelé kellett korrigálni. Mi ennek az oka?
Az idei év során számos előre nem látható tényező befolyásolta a gazdaság teljesítményét. A GDP alakulására negatívan hatott a külső környezet, elég csak a vámháborút vagy a kedvezőtlen időjárás miatt fellépő aszályt említeni.
Ráadásul év közben vált világossá, hogy a legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország gazdasága mégsem tud magához térni.
Európa jelenleg súlyos versenyképességi válsággal küzd.
Bár a Draghi-jelentés elkészült több mint egy éve, az unió eddig nem kívánt érdemben foglalkozni annak megállapításaival.
A versenyképességi problémák kialakulásához számos hibás gazdaságpolitikai lépés vezetett: a versenytársaknál szigorúbb, a gazdasági fejlődést korlátozó fiskális politika, az üzleti logikát figyelmen kívül hagyó túlszabályozás, az elhibázott energiapolitika és az önveszélyes szankciók.
Bár az EU-s soros elnökségünk idején a magyar kormány kidolgozott egy paktumot az unió versenyképességének javítására, az unió nem vette figyelembe, és érdemben nem reagált a kezdeményezésre.
Bár továbbra is kihívásokkal kell szembenéznünk, minden nap azon dolgozunk, hogy aktivizáljuk a gazdaságot, és növekedési pályán tartsuk az országot.
Azok a területek, amelyekre a kormány érdemi hatást tud gyakorolni, jellemzően jól teljesítettek.
A legfőbb húzóereje a gazdaságnak jelenleg a fogyasztások növekedése, amely az esztendő első felében 4,6 százalékkal bővült. A növekedéshez jelentősen hozzájárultak a közel két éve dinamikusan növekvő reálbérek, amelyek az elmúlt hónapokban is körülbelül 4 százalékkal emelkedtek.
A fogyasztás élénkülését 2025 második felében az adókedvezmények bővítése is segíti. Júliustól a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) is adómentes lett, két lépcsőben megduplázásra kerül a családi adókedvezmény, októberben pedig indul az a program, amelynek keretében több lépcsőben bevezetjük az édesanyák SZJA-mentességét, október elsejétől a háromgyermekes anyák, majd fokozatosan a kétgyermekes anyák számára.
A fogyasztást emellett a célzott kormányzati intézkedések, így a nyugdíjasok számára adott 30.000 forint értékű élelmiszer-vásárlási utalvány és az ágazati bérfejlesztések szintén támogatják. A nyugdíjasok idén még kiegészítő nyugdíjemelést kapnak, minden idős honfitársunk a nyugdíjának megfelelő összeget, ami átlagosan 51 ezer forintot jelent.
A kormány minden esetben fellép az indokolatlan áremelésekkel szemben, a fogyasztás bővüléséhez a kormány által kiharcolt árréscsökkentő intézkedés is jelentősen hozzájárul. Az intézkedés hatására az érintett élelmiszer termékekhez átlagosan 20 százalékkal kedvezőbb áron juthatnak hozzá a családok. A kormány nemcsak az élelmiszerek, hanem a mindennapi használati cikkek árait is csökkentette, ezeknél a cikkeknél átlagosan 26,5 százalékos árcsökkenés ment végbe. Ez egyúttal azt a kormányzati célkitűzést is támogatja, hogy a bérek vásárlóereje megmaradjon.
A beruházások terén komoly visszaesés történt. A második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 8 százalékos volt a csökkenés. Itt mikor jöhet el a várt fordulat?
Egyelőre az export piacaink gyengén teljesítenek, ami érezhetően kihatással van a Magyarországon megvalósuló beruházásokra is.
Az Unió rémes vámmegállapodása szintén jelentős hátrányt jelent a magyar vállalkozások számára.
Bár biztató jel, hogy a német gazdaság túl lehet a mélyponton, de a legfrissebb konjunktúramutatók is azt jelzik, hogy ez a pozitív fordulat még nagyon bizonytalan lábakon áll.
A számok arra utalnak, hogy a visszaesés mérséklődhetett, ugyanakkor markáns élénkülés egyelőre nem látható.
Reményre ad okot ugyanakkor az új berlini kormány által meghirdetett, jelentős fiskális ösztönző program, amely magában foglal egy 500 milliárd eurós infrastrukturális bővítési, valamint egy hasonló nagyságrendű védelmi beruházási csomagot. Ezek a lépések középtávon a magyar gazdaságra is kedvező hatást gyakorolhatnak, amelynek kézzelfogható eredményei várhatóan a következő években lesznek érzékelhetők.
Lépnünk kell, pontosabban nekünk kell lépnünk, mert senki sem fogja helyettünk megvédeni a magyar vállalkozásokat. Hazai szinten tehát a kormány kiemelten támogatja a kis- és középvállalkozásokat a beruházásaik megvalósításában, október 6-tól hét termék egységesen 3 százalékos fix kamattal érhető el a hazai vállalkozások számára a Széchenyi Kártya Program keretében.
Emellett a Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program már több mint 1500 pályázat értékelése fejeződött be, és 1351 vállalkozás nyert összesen 100 milliárd forint támogatást, amely előlegként került kifizetésre. A 100 milliárd forintnyi előleg kifizetése pedig bizonyítja, hogy a program gyors ütemben halad, és valódi segítséget nyújt a hazai kis- és középvállalkozások számára.
A kormány mindent megtesz a magyar családok és vállalkozások támogatása érdekében, október 6-tól hét termék egységesen 3 százalékos fix kamattal érhető el a hazai vállalkozások számára a Széchenyi Kártya Program keretében. A kamatcsökkentés egy 100 millió forintos hitel esetében akár 1,5 millió forint megtakarítást jelenthet. A Kormány célja változatlanul a kkv-k pénzügyi stabilitásának megőrzése, beruházásaik támogatása, ezáltal termelékenységük és versenyképességük növelése.
Az első lakás- és házvásárlást segítő Otthon Start Program mennyibe kerül az államnak?
Az Otthon Start Programmal a kormány egy olyan intézkedést hozott, amire évtizedek óta nem volt példa, és általa nagyot léphetnek előre a fiatalok első lakásuk megszerzése érdekében.
Hiszünk abban, hogy a fiatalok albérlet helyett saját tulajdonhoz jussanak, amely megadja számukra a végső függetlenséget és erősíti a középosztályt.
Az államilag támogatott, fix 3%-os lakáshitellel már egészen fiatalon be lehet lépni a lakástulajdonosok közösségébe.
A 25 éves futamidejű, árfolyamkockázattól mentes kölcsön kiszámítható biztonságot ad – a törlesztőrészlet a futamidő végéig változatlan marad, és sok esetben alacsonyabb, mint a lakbér. A program nemcsak Budapesten, de az egész országban óriási érdeklődésnek örvend, amelynek köszönhetően még idén számos új lakás építése indulhat meg, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez, amit alátámaszt, hogy jelentős élénkülés látszik az építési engedélyek számában.
Rövidtávon a felpörgő adásvételekből származó adó-, és illetékbevételek fedezik a kamattámogatás kiadásait. A kormány számításai szerint a program teljes beruházási értéke több ezer milliárd forint, amelyet nemcsak az adóbevételek, hanem a program építőiparra gyakorolt multiplikátor hatása is támogat.
Az Otthon Start Programnak számos ponton van gazdaságélénkítő hatása. Eleve a program kapcsán a kormányrendeletbe foglalta, hogy kiemelt beruházássá nyilváníthatóak azok a legalább 250 lakásos projektek, ahol minimum a lakások 70 százaléka megfelel az Otthon Start Program feltételeinek. A lakásépítések felfuttatását segíti a 300 milliárd forinttal indított Lakhatási Tőkeprogram is, és a várakozások szerint az új lakások átadása jövő évben kezdhet dinamikusan emelkedni.
Ezen túl komoly multiplikációs hatás is életbe lép az élénkülő lakásvásárlások miatt: hisz az újonnan szerzett otthonokat be is kell rendezni. Így tehát közvetve a műszaki cikkek és a bútorok gyártóinak, illetve kereskedőinek rengeteg plusz bevételt fog jelenteni a program okán kialakult „vásárlási-láz”.
Az EU gazdasági jövőjét hogy látja?
Ami nagy kérdés továbbra is, hogy miként oldódnak meg az Európai Unió versenyképességi problémái.
Kína elképesztő tempóban fejlődik többek közt az elektromos autózás, a napelempiac és a mesterséges intelligencia területén is. Közben Európa egyre jobban lemarad, rendkívül kedvezőtlen vámmegállapodást kötött és még mindig leginkább a támogatásokban bízik, érdemi iparstratégia nélkül.
Ez egy olyan téma, amelyről rengeteg szó esik, a Draghi-jelentés is jól rávilágított, hogy mekkora problémákkal küzd az Unió. Azonban érdemi lépések a témában még mindig nem történtek.
A bürokrácia továbbra is túl van burjánzva. Emellett a szankciós politika is visszafogja az európai gazdaságok teljesítményét, mivel Európában sokkal magasabbak az energiaárak, mint Amerikában vagy akár Kínában.
Míg Európa minden forrását a háborúra, és Ukrajna támogatására fordítja, addig a magyar kormány a rendelkezésre álló forrásokat a családokra és a vállalkozásokra fordítja. A kormány célja, hogy a hazai gazdaságot a külpiaci kihívások ellenére is támogassa, például a Demján Sándor Program és más vállalatokat segítő kezdeményezések révén.
Az EU és az USA közti vámmegállapodásról mi a véleménye?
Az EU kedvezőtlen vámmegállapodása, ami nemcsak az uniós, hanem a magyar vállalkozásoknak is hátrányos. A gazdasági károkat azonnal el kell hárítani és ki kell védeni. Tisztán látszik, hogy erre az unió képtelen, ezért nem várhatjuk ölbe tett kézzel, hogy a rossz szankciós és vámpolitika a tönk szélére sodorja a magyar gazdaságot.
A kormány azon dolgozik, hogy javítsuk a kis- és középvállalkozások működési feltételeit, bővítsük a beruházási lehetőségeiket, hatékonyságukat és termelékenységüket.
Ennek fő elemei: a likviditási és finanszírozási csomag, adócsökkentési csomag, mesterséges intelligencia alkalmazása, ipari tárolók telepítése. Erre szolgál a kormány azon döntése, amelynek értelmében az SZKP összes konstrukciója — tehát a likviditási és a beruházási hitelek is — 3 százalékos fix kamattal elérhető. A cél változatlanul a kkv-k pénzügyi stabilitásának megőrzése, beruházásaik támogatása, ezáltal termelékenységük és versenyképességük növelése.
