Az űrkutatásban tavaly történtek évtizedekre határozzák meg a világűr felfedezését

Kína megelőzte Észak-Amerikát a mozis piacok versenyében
2021-01-04
Több mint 880 állatfaj tízezer egyede él a Fővárosi Állat- és Növénykertben
2021-01-04

Az űrkutatásban tavaly történtek évtizedekre határozzák meg a világűr felfedezését

2020-ban az űrkutatásban egészen kivételes események történtek e tudományterületen. Olyan folyamatok indultak el, amelyek évtizedekre meghatározhatják a világűr felfedezésének folyamatát. Egy magáncég most először vitt fel embert a világűrbe, a messzi égitestek felfedezésébe pedig minden eddiginél több ország csatlakozott be, saját erejéből.

Szökdécselő leszállóegységek a kisbolygón – Hajabusza-2

Decemberben ért véget a japán űrkutatás eddigi legnagyobb sikerét hozó küldetése: szondájuk mintát hozott egy Föld-közeli aszteroidáról. A japán űrügynökség (JAXA) december 14-én számolt be arról, hogy felnyitották az ausztrál sivatagban landolt mintagyűjtő kapszulát, és megbizonyosodtak arról, hogy valóban tartalmaz pormintát. Egyelőre még csak a kapszula nyílásához legközelebb eső rekeszt nyitották föl, de már ott is találtak fekete porszemcséket, amelyek a Ryugu aszteroidáról származnak, és remélik, hogy belül még több lesz belőle.

A Hajabusza-2 szondát hat évvel ezelőtt indították el a Ryugu felé. Az űreszköz négyéves utazás után, 2018-ban ért el a céljához. Amint odaért, több leszállóegységet is küldött a kisbolygóra, amelyek – az aszteroida igen csekély gravitációs vonzását kihasználva – nem kerekeken gurultak a felszínen, hanem szökdécseltek.

A leszállóegységek mellett a Hajabusza-2 kétszer rá is lőtt az aszteroidára, tavaly februárban és júliusban. A lövedékek anyagot robbantottak ki az égitestből, amely porfelhőként távolodott a felszínről, egyenesen az aszteroida körül keringő űrszonda karjaiba. Pontosabban az egy darab mintavevő karjába. A kar a begyűjtött porszemcséket a mintatároló kapszulába helyezte.

Hajabusza-2

Az így begyűjtött kőzetmintákról azt gondolják, hogy egyidősek lehetnek a naprendszerrel, így értékes információt rejthetnek a bolygók keletkezéséről, és talán a földi élet létrejöttéről is.

A Hajabusza-2 végül december 6-án ért vissza a Föld közelébe. Maga a szonda nem ért földet, hanem csak a mintatároló kapszulát dobta le. Ebből a porszemcsék mellett, még a felnyitás előtt gázt is kiszivattyúztak, hátha párolgott valami a kőzetből. Maga a Hajabusza-2 már tovább is állt, másodlagos küldetésként egy másik aszteroidát fog meglátogatni.

Rugókkal lendült el az égitesttől – OSIRIS-REx

A NASA is sikeres műveletet hajtott végre a saját aszteroida-missziója során. Az OSIRIS-REx szonda néhány másodpercre leszállt (vagy inkább megérintette) a Bennu aszteroidát, és remélhetőleg ő is sikeresen vett mintát belőle. Október 20-án a szonda képsorozatot küldött arról, ahogy kinyújtott mintavevő karjával leér az aszteroidásra. Az érintkezés pillanatában nitrogéngázsugarat lőtt a felszínre, ettől jelentős mennyiségű por szakadt ki a felszínből, amit a szonda – nagy valószínűséggel – begyűjtött.

Az Osiris-Rex leszállt a kisbolygóra, ahonnan mintát vett és felszállt (forrás NASA)

A NASA közlése szerint a szonda egy méteren belül ért felszínt az előzetesen megcélzott Nightingale (csalogány) leszállóhelyhez képest. Ereszkedéskor a szonda sebessége 10 centiméter/másodperc volt, a nitrogén kilövése után azonban gyorsabban, 40 cm/s sebességgel kezdett távolodni asz aszteroidától. Összesen mindössze 5-6 másodpercig érintkezett az égitesttel. A felszálláshoz szükséges kezdeti lendületet rugók biztosították a számára, majd beindította a fúvókáit, hogy biztonságos távolságba vonulhasson.

Először úgy tervezték, hogy az űrszonda lendületének mérése révén ellenőrzik, hogy mennyi mintát sikerült gyűjteni, és ha nem lett volna elég, akkor még egy landolást kísérelnek meg. A mérést és a második landolást később azonban törölték. Mint a NASA bejelentette, biztosak benne, hogy elég minta gyűlt össze, így a szonda biztonsága érdekében nem próbálkoznak úja. A mintatartó kapszulát lezárták. A tervek szerint az OSIRIS-REx márciusban fog hazaindulni a Földre, és 2023 szeptemberében ér vissza.

A kínai Hosszú menetelés az űrben – Chang’e-5

2020 egyik legfontosabb fejleménye tehát, hogy az űrkutatás többé nem csak az amerikaiakról (és kisebb részben az oroszokról) szól, hanem más államok, legfőképpen Kína, India és Japán, de az arab államok, Izrael és Brazília is igyekeznek maradandót alkotni a területen. Az utóbbiak részéről e küldetések sokszor még inkább propagandacélokat szolgálnak, miközben persze a tudományos hasznot hangsúlyozzák.

Kína kiemelkedik a nem amerikai és nem orosz űrkutató nemzetek közül, amit főként szinte elapadhatatlan pénzügyi forrásai tesznek lehetővé. December 17-én 23 napos út után símán szállt le a Földre a kínai Chang’ e-5 szonda, rakterében a 46 éve első holdkőzetmintákkal, amelyek eljuthatnak bolygónkra.

Minthogy a Hold összehasonlíthatatlanul közelebb van a Földhöz, mint a legközelebbi aszteroidák általában, a Chang’e-5 küldetése nem évekig, hanem csak hetekig tart. November 23-án indult útjára egy Hosszú Menetelés-5 rakéta révén, és négy nappal később már pályára is állt a Hold körül. A keringő szondáról levált egy landolóegység, amely december 1-én ért földet a Hold Mons Rümker hegyén. Ezután kőzetmintát gyűjtött a felszínről, illetve fúrásokat is végzett, hogy mélyebbről is szerezzen kőzeteket.

A kőzetmintákat betöltötte a landolóegység tetején várakozó felszállóegységbe, amely ezután felszállt a Holdról, és összekapcsolódott a hold körüli keringő Chang’e-5-tel. Miután átadta neki a rakományát, a felszállóegység levált, és becsapódott a Holdba, hogy ne maradjon űrszemét a hold körüli pályán. A szonda ezután beindította hajtóműveit, és indult vissza a Földre

Műholdak a Közel-Keletről – Izrael, Egyesült Arab Emirátusok

A megszokott és nehézsúlyú játékosok mellett egyre több ország küld eszközöket a világűrbe, és már korántsem csupán műholdakat. Az Emírségek Remény névre hallgató Mars-szondáját júliusban bocsátották fel, és jelenleg minden probléma nélkül tart úti célja felé. Ez az első űreszköz, amelyet arab ország indított, és elhagyta a Föld körüli pályát. A hivatalos célok szerint főként a Mars atmoszféráját fogja vizsgálni, amikor februárban odaér, de az érkezés időzítése az ország alapításának 50 éves évfordulója miatt fontos igazán az Egyesült Arab Emirátusoknak – ezt szánják az ünnepségek csúcspontjának.

Az Emírségek talán beszáll a következő izraeli Hold-szonda fejlesztésébe is – ami a két ország viszonya ismeretében meglehetős meglepetés lenne. Az izraeli tudományos és technológiai miniszter, Izhar Shay mindenestre azt mondta, hogy a Beresheet-2 küldetés iránt az egész világról érdeklődnek a kooperálni kívánó országok, és az Emirátusok is közéjük tartozik.

A Beresheet-1 2019-ben csapódott a Holdba, ez lett volna az első magáncég által épített, Holdra leszálló szonda, de az utolsó pillanatokban történt műszaki hiba miatt a landolás nem volt sikeres. A SpaceIL, bár magáncég, azért az izraeli kormány jelentős támogatását élvezi (ugyanakkor a költségek jelentős részét adományokból fedezik). A mostani, második Hold-szondáról szóló bejelentés szerint ebben már két rover, tehát mozgó jármű is helyet kap majd a 2024-re tervezett indításkor.

A nagy robbanás – SpaceX

A végére hagytuk azt a szereplőt, amelyről 2020-ban az űrkutatás valójában szólt. Az Elon Musk alapította SpaceX űrhajózási vállalat lett az első magáncég, amely a maga építette űrhajón a világon elsőként képes volt embereket felvinni az űrbe. Ezzel megkezdődött az űrhajózás új korszaka, amikor már nem csak állami űrügynökségek privilégiuma az űr meghódítása.

Sikeresen dokkolt a Space X Dragon űrhajója a Nemzetközi Űrállomáshoz fedélzetén az űrhajósokkal

A SpaceX 2020-as eredményei önmagukban is megtöltenének egy cikket. Ebben mindenképpen helye lenne a csillagászok által nagyon nem szeretett, viszont a földi infrastruktúrától távol eső, rendszerint elmaradott térségek internetkapcsolatát a jövőben talán forradalmasító StarLink műholdrendszernek is. A SpaceX rutinszerűen indítja saját fejlesztésű és potenciálisan újrahasznosítható rakétáját, amely a fizető kuncsaftok szatellitjei mellett a saját épülő műholdflottájának újabb és újabb tömegeit is felviszi az űrbe.

Már rendelkeznek az engedélyekkel ahhoz, hogy több ezer ilyen műholdból álló konstellációt építsenek ki, és ezzel gyakorlatilag globális wifit állítsanak üzembe. Eközben azonban a rengeteg, a távoli égitestekhez képest villámsebesen mozgó műhold fényes vonalakként teszi nehezen értékelhetővé a csillagászati felvételeket, ez pedig egy esetlegesen ütközőpályán közelítő aszteroida felfedezését is ellehetetlenítheti.

A SpaceX legutóbbi nagy durranása december 10-én történt, amikor a Starship nevű kísérleti űrhajójuk 6 és fél percnyi tökéletes repülés után a földre való visszatérés előtt felrobbant. A Starship startját korábban már a visszaszámlálás utolsó másodpercében le kellett állítani, mert a rendszer hibát jelzett a Raptor elnevezésű hajtóműben. A Starship ennek ellenére rendkívüli teherbírású rakéta, több száz tonnányi hasznos terhet képes az űrbe emelni, így ez lehet a jövőbeli Hold- és Mars-utazások igás lova.

Bár a művelet vége nem egészen úgy alakult, ahogy tervezték (a cég szerint a robbanás oka az volt, hogy az üzemanyagtartályban alacsony volt a nyomás, így az ereszkedés túl gyors volt), a tesztet mégis sikerként értékelik. Rengeteg adatot gyűjtöttek, és a felszállás minden probléma nélkül lezajlott. A Starship fejlesztését 135 millió dollárral támogatja a NASA, amely emellett két másik magáncég fejlesztésébe is beszállt, hiszen a jövő űrhajózását alapvetően kereskedelmi beszállítók megbízásával tervezik megvalósítani.

De a legnagyobb SpaceX-sikert mégiscsak az emberes küldetések jelentették. Először a cég történetében tavaly kétszer is sikeresen szállítottak űrhajósokat a világűrbe. Először kettő asztronauta utazott a Dragon nevű kapszulával a Nemzetközi Űrállomásra májusban, akik augusztusban biztonságban haza is tértek. A második emberes küldetés során már négy űrhajós utazott novemberben, ők májusban érkeznek majd vissza. Ezek voltak az első küldetések, amelyek során Amerika az űrsiklók nyugdíjazása után először saját űrhajóval embereket juttatott az űrbe. A harmadik emberes Dragon-küldetést ősszel tervezik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close