Azonosították az ipolytarnóci ősmaradvány-lelőhelyet megőrző vulkánkitörést

Mire jó az optikai zoom a felső kategóriás telefonokban?
2022-06-15
Múzeumok éjszakája – Egy 55 éves oktatószámítógép-modell is látható lesz a szegedi Informatika Történeti Kiállításon
2022-06-15
Show all

Azonosították az ipolytarnóci ősmaradvány-lelőhelyet megőrző vulkánkitörést

Eger közelében, 17,2 millió éve tört ki az a vulkán, amelynek tufája beterítette és máig megőrizte az ősmaradványokat Ipolytarnócon – derül ki a kitöréssel foglalkozó, magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport legújabb tanulmányából, amelyet a Nature Scientific Reports című folyóiratban publikáltak kedden.

A németországi, franciaországi, új-zélandi szakemberekkel együttműködésben végzett, Karátson Dávid vulkanológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára által vezetett magyarországi kutatási projekt rekonstruálta a kitörés részleteit, terepi vulkanológia, geokémia, mikroszkópos kőzetszövet-vizsgálatok és radiometrikus kormeghatározás segítségével.

A hatalmas, robbanásos kitörés négy fázisban zajlott le mintegy 17,2 millió évvel ezelőtt. Forrása Egertől délre volt, és az első, rendkívül energikus torlóár – több mint 80 kilométert megtéve – hamar elérte Ipolytarnócot – közölte a kutatás vezetője.

A magma külső vízforrással (például tó, rétegvíz) érintkezett, ami miatt viszonylag “hideg” volt. Ipolytarnócon a kutatók már csak körülbelül 150 Celsius-fokot rekonstruáltak, ez tette lehetővé az ottani vízparti környezet vegetációjának, a fatörzseknek, a leveleknek a megőrzését, és ez a nedves hamu takarta be százszámra a híres lábnyomokat is. A kitörés záró fázisát az összeomló kitörési oszlopból lezúduló piroklaszt-ár jelentette; ez is kis hőmérsékletű volt, a lerakódott tufa mindenütt tele van faszén-maradványokkal.

A nagy energiájú, heves robbanásos kitörés felszínen csak hézagosan megőrződött anyagtömege a Bükkaljától a Mátralábáig, illetve északnyugati irányba Ipolytarnócig nyomozható (összesen mintegy 100 köbkilométernyi tufaanyag). Ez vetekszik Szantorini késő bronzkori “minószi” kitörésének térfogatával, sőt, az utólagos eróziót figyelembe véve a tényleges térfogat ennek akár többszöröse is lehetett – olvasható a közleményben.

MTI
MTI

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close