A brit miniszterelnök szerint Európának szerepet kell kapnia az ukrajnai háború befejezéséhez vezető folyamatban, de csak az Egyesült Államok biztonsági garanciavállalása akadályozhatja meg, hogy Oroszország ismét megtámadja Ukrajnát.
Keir Starmer, aki jelen volt a francia államfő, Emmanuel Macron által Ukrajna ügyében összehívott, több európai vezető részvételével lezajlott párizsi csúcstalálkozón, nyilatkozatában megerősítette:
Nagy-Britannia kész békefenntartókat küldeni Ukrajnába, ha megállapodás születik a tartós békéről.
Starmer ezt a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban megjelent cikkében is leszögezte. Azt írta: Nagy-Britannia készen áll arra, hogy vezető szerepet vállaljon az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kialakítását célzó munka felgyorsításában, és ennek részeként legalább 2030-ig évi 3 milliárd font (1450 milliárd forint) katonai segélyt nyújt Ukrajnának.
A brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia „kész és hajlandó” e biztonsági garanciákhoz katonák ukrajnai telepítésével is hozzájárulni, ha ez szükségessé válik.
Starmer azonban a Telegraph-cikkben is leszögezte, hogy az amerikai biztonsági garanciák alapvető jelentőségűek a tartós béke szempontjából, mivel csak az Egyesült Államok tudja elrettenteni Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajna elleni újbóli támadástól.
A párizsi találkozóról hazatérve, a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban elmondott nyilatkozatában Starmer közölte:
a jövő héten Washingtonba utazik, ahol Donald Trump amerikai elnökkel ismerteti, hogy London megítélése szerint melyek a tartós ukrajnai béke megteremtésének kulcsfontosságú elemei.
A munkáspárti brit miniszterelnök kijelentette: fel kell ismerni, hogy a világ ma már egy új korszakban él, és nem szabad „reménytelenül a kényelmes múltba kapaszkodni„.
Hozzátette: eljött az ideje, hogy Európa felelősséget vállaljon saját biztonságáért, növelnie kell katonai kapacitásait és védelmi kiadásait, és ebben Nagy-Britannia vezető szerepet kíván betölteni.
Donald Trump a minap felszólította a NATO-tagállamokat arra, hogy hazai össztermékük (GDP) 5 százalékát költsék védelmi kiadásokra a szövetség jelenleg érvényes ajánlásában szereplő 2 százalékos minimum helyett.
London egyelőre ennek a felére vállalt távlati kötelezettséget: Keir Starmer többször hangoztatott hivatalos álláspontja szerint
a brit kormány „kijelöli majd” azt az utat, amely elvezet a hazai össztermék 2,5 százalékának megfelelő védelmi költségvetés eléréséhez.
