A TUDÁS HATALOM
Idén 30 éve, hogy Föld körüli pályára állították minden idők legismertebb és legnépszerűbb űrcsillagászati eszközét, a Hubble-t. Az űrtávcső forradalmi változást hozott az űrkutatásban, a teleszkóp milliónál is több képet készített, amelyeket tudományos publikációk ezreihez használtak fel különböző felfedezések kapcsán. Kiss László csillagász, fizikus a műsorban felidézte, hogy a mára legendássá vált űrteleszkóp, amit 1990. … Olvass tovább
Nagyon valószínű, hogy a Föld-be valamikor becsapódik egy aszteroida – a tudósok ebben egyetértenek. Hogy ez mégse történjen meg, hamarosan tesztelni fogják az aszteroida eltérítő rendszert, amely egyszerűen nekicsapódik a felénk tartó objektumnak és eltéríti a pályájáról. A bevetés 2021 nyarán kezdődik majd. Stephen Hawking fizikus utolsó, 2018-as könyvében kijelentette: az aszteroida becsapódás a legnagyobb … Olvass tovább
Civil csillagászok felvételei alapján vizsgálták meg egy üstökös szétesését: az első közösségi összefogással megalkotott képeken figyelhették meg a szakértők az Atlas nevű kométa változását. A decemberben felfedezett Atlasról a tudósok úgy vélték, valószínűleg az év legnagyobb fényű üstökösévé válhat, szabad szemmel is látható lehet. Nemrég azonban gyanítani kezdték, hogy az üstökös több részre esett szét, … Olvass tovább
Moszkva műholdrombolórakéta-kísérletet hajtott végre szerda reggel – közölte este John Raymond tábornok, az amerikai űrparancsnokság vezetője. Közleményében a tábornok leszögezte: az Egyesült Államok készen áll és elkötelezett, hogy elrettentse az agressziót, és megvédje a nemzetet, szövetségeseinket és az Egyesült Államok érdekeit a világűrben elkövetett ellenséges cselekedetektől. Raymond tábornok hangsúlyozta, hogy a szerdai kísérlet bizonyíték Oroszország … Olvass tovább
Először készült felvétel galaxisok ütközéséből eredő, nagy erejű anyagsugárról, úgynevezett relativisztikus jetről. Az amerikai Clemson Egyetem kutatói és külföldi kollégáik készítették az első fotografikus bizonyítékot arról, hogy egyesülő galaxisok töltéssel rendelkező részecskékből álló anyagsugarat tudnak kilövellni, melynek sebessége megközelíti a fényét. A kép két fiatalabb, spirálalakú galaxisból kialakuló anyagsugarat mutat – idézte a phys.org tudományos-ismeretterjesztő … Olvass tovább
Megfejtették, mitől olyan forró a Szaturnusz légköre. A gázóriások – a Szaturnusz, a Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz – atmoszférájának felső rétege forró, csakúgy, mint a Földé. Viszont a Földdel ellentétben ezektől a Naprendszer külső területén lévő planétáktól túlságosan is távol van a Nap ahhoz, hogy ilyen magas hőmérsékleteket okozzon. A jelenség régóta foglalkoztatja … Olvass tovább
Több mint 12 ezer nő és férfi jelentkezett asztronautának az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) által kiírt pályázatra. Ez a második legtöbb jelentkezés, amit a NASA asztronautacsoportja valaha kapott – olvasható a hivatal honlapján. Mind az 50 amerikai államból érkeztek pályázatok az Artemis programra, amely megcélozza a Holdat, majd a Marsot – közölte a hivatal szerdán. … Olvass tovább
Két különböző forrásból származik a marsi víz – állapították meg kutatók a vörös bolygóról származó meteoritok elemzése révén. Az Arizonai Egyetem hold- és bolygókutató laboratóriumában dolgozó Jessica Barnes és kollégái két marsi meteoritot, a Northwest Africa 7034 jelzésű kőzetet, becenevén a Fekete Szépséget, valamint az ALH 84001-et (Allan Hills) vetették alá vegyi analízisnek, hogy feltárják … Olvass tovább
Az asztronauták vizelete is segíthet megépíteni a Holdon az alapbázist: a benne lévő karbamid lágyítóként alkalmazható a szerkezetek betonjában – vélik európai kutatók. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), az Európai Űrügynökség (ESA) és kínai űrügynökség (CNSA) is azt tervezi, hogy a következő évtizedekben bázist épít ki a Holdon egy a távolabbi űrt feltérképező terv részeként, … Olvass tovább
Az eddig véltnél jóval később érkeztek az élet alapkövei a Földre – állapították meg kutatók több milliárd éves kőzetek vizsgálatával. A Kölni egyetem tudósai vezette kutatócsoport által elemzett minták a legrégebbi megőrződött köpenykőzetek. A szakértők az óceánok eredetéről és a földi élet kialakulásáról bukkantak új információkra. Felfedezték, hogy az elemek nagy része, amelyek elengedhetetlenek az … Olvass tovább
Felrobbant egy fekete lyuk az Ophiuchus galaxishalmazban, a detonáció a Földtől több százmillió fényévre következett be. A kutatók szerint a korábbi rekorder esethez képest ötször nagyobb volt a robbanás mértéke. Az elmúlt 25 évben a röntgentcsillagászat jelentős fejlődésen ment keresztül, ezek a távcsövek a hőt érzékelik, nem a fényt. Az új megfigyelések során kiderült, hogy … Olvass tovább
Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján asztrológusok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását nem ütközések idézték elő – írja a BBC hírportálja. Az uralkodó nézet szerint nagy erejű összeütközésekből alakult anyaghalmazok formálódtak a mai bolygókká. Az új eredmények arra utalnak, hogy a folyamat kevésbé volt katasztrófajellegű, a bolygók anyaga ennél békésebben állt össze – … Olvass tovább
Sikerült pályára állítani a brit OneWeb telekommunikációs vállalat mind a 34, most fellőtt műholdját az orosz Szojuz-2.16 hordozórakéta és a Fregat-M gyorsítóblokk segítségével A távközlési műholdak célpályára állítása három és fél órán át tartott, és kilenc szakaszból állt. Az elsőben két műhold vált le a Fregatról, a továbbiakban pedig, mintegy húszpercenként újabb négy. A műholdalkat … Olvass tovább
Ki ne gondolt volna rá, milyen lenne egy kicsit belekóstolni az ókori Róma életébe, vagy megnézni a jövőt mondjuk kétszáz év múlva! Az időutazás az emberiség egyik nagy vágya, a művészetnek pedig kiemelkedő toposza. De mit szól mindehhez a tudomány? Természetesen az elméleti fizikában kereshetjük a választ, A CERN amerikai kutatója, James Beachem tavaly épp … Olvass tovább
Az idei év legnagyobb csillagászati szenzációját, az első fekete lyukról készült képet nagyságában a pár évvel ezelőtti felfedezéshez lehet hasonlítani, amikor első ízben sikerült igazolni a gravitációs hullámok létezését. Az akkori széleskörű nemzetközi tudományos összefogás magyar résztvevőinek vezetője, Frei Zsolt, Széchenyi-Díjas fizikus, az ELTE Fizikai Intézetének vezetője a két jelentős eredmény kapcsolatáról is beszámolt. A … Olvass tovább