D-vitamin kontra bőrrák – Napozzunk vagy ne napozzunk?

Rendhagyó örökbefogadó napot szerveznek a gazdátlan kutyáknak szombaton
2021-10-01
Karikó Katalin az idei Bolyai-díjas
2021-10-02
Show all

D-vitamin kontra bőrrák – Napozzunk vagy ne napozzunk?

A napfény jót tesz testnek, léleknek, és mivel általa a szervezet D-vitamin termel, immunerősítőként még az olyan fertőzések elleni védelemben is hasznunkra lehet, amilyen a koronavírus. A szakemberek a napozást mégis csak módjával ajánlják, hiszen a nagymértékű ultraviola sugárzás nem csak a bőrt, de az egész szervezetet károsíthatja.

Régóta ismert tény, hogy a D-vitamin jótékony hatással van az egész szervezetre: az agy a napsütéses napokon több hangulatjavító szerotonint termel, ezzel enyhíti például a depressziót, az Alzheimer-kór és számos bőrbetegség tüneteit, kutatások szerint csökkenti a sclerosis multiplex kockázatát, sőt bizonyos daganatfajták, például a mell- és vastagbélrák kialakulását, illetve segít megelőzni a csontritkulást, növelni az izomerőt, erősíteni az immunrendszert.

Mindez nagyrészt a napfény hatására a szervezetben termelődő D-vitaminnak köszönhető.

Masszi Tamás, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának igazgatója az egyetem portáljának arról beszélt, hogy az olyan populációkban, ahol alacsonyabb a D-vitamin szint, általánosságban magasabb a halálozási kockázat. A 4-5 évvel ezelőttihez képest itthon háromszor több D-vitamin fogy.

Ez azért is előremutató, mert úgy tűnik, a D-vitamin véd a légúti fertőzésekkel szemben, és a nyiroksejtekre, a kórokozó-ellenes fehérjék termelődésére is pozitív hatást gyakorol.

Ennek alapján feltételezhető, hogy a D-vitamin pótlása a COVID-19 fertőzéssel szemben is immunerősítő hatású lehet, ezt konkrét kutatás azonban még nem támasztja alá – tette hozzá a szakorvos.

A szakemberek ugyanakkor figyelmeztetnek: a megfelelő mennyiségű D-vitamin termeléséhez (ez napi 2000 nemzetközi egység) nyáron elegendő fél órát a napon tölteni. Aki hosszabban élvezni akarja a napfényt, és kizárólag annak pozitív hatásaiból akar részesülni, annak továbbra is azt tanácsolják, hogy ne a déli órákban napozzon, és feltétlenül használjon valamilyen napozószert – igaz, ezekről nem árt tudni, hogy a D-vitamin termelődését is akadályozzák. 

A naptej, napolaj is csak akkor véd, ha mindenki a bőrtípusának megfelelőt választja, és jól használja. (Hogy mit is mutatnak a krémeken a jelölések, azt a cikk végén a keretes írásunkban.)

100 százalékos védelmet biztosító fényvédő készítmény nem létezik, mivel az UV-B mind az UV-A sugarak spektruma részben átfedi egymást, minden káros sugárzást egyetlen napvédő sem képes kiszűrni. Az UV-A-sugarak azok, amelyek a bőr mélyebb rétegeibe hatolva károsítják a kötőszövetet, ennek következtében a bőr veszít rugalmasságából, ami felgyorsítja az öregedését, ráncokat, pigment foltokat okozva. Ezek a sugarak átjutnak az ablaküvegen, szemben az UV-B-sugarakkal, amelyek a bőr leégéséért felelősek, de hatásukra termelődik a D-vitamin is.

Bármilyen fényvédőt is válasszon valaki, fontos a mennyiség és az időnként ismétlés. Egy átlagos felnőttnek egy-egy alkalommal körülbelül 6 teáskanálnyi naptejet kell magára kennie, ami nagyjából 36 grammnak felel meg. Amennyivel kevesebb a fényvédő, annyival csökken a védelem hatásfoka.

A napozószert 20-30 perccel a napozás előtt fel kell vinni, és meghatározott időnként újrakenni, főleg strandoláskor, fürdés, törölközés után –, mert a védelem csak akkor lesz megfelelő

erről már Kuroli Enikő, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika klinikai szakorvosa nyilatkozott a portálnak.

Szerinte a legfontosabb, hogy mindenki tisztában legyen a saját bőre tulajdonságaival és képességeivel. Fontos tudni, hogy az ózonréteg elvékonyodása miatt a napsütés sokkal jobban károsítja a bőrt, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Nyaraláskor nyilvánvaló, hogy viszünk magunkkal fényvédő krémet, de hétköznap is ajánlatos a használatuk, akár nappali krémek formájában. Emellett a fizikai fényvédelemre is érdemes ügyelni, például valamilyen kalap, sapka viselésére.

Megfigyelték például, hogy a kopasz férfiak fejbőrén idős korban nagyon sok a daganat. A baseballsapka nem jó, mert a fül és a tarkó szabadon marad, a legjobbak a karimás kalapok.

Hasznosak az UV szűrős hosszú ujjú pólók is, ezek alatt nem kell fényvédőt használni. A bőr nem felejt, a hólyagos napégéseket „megjegyzi”, ezek pedig szoros összefüggésben vannak a felnőttkori bőrdaganatok kialakulásával a fehér bőrűeknél – hangsúlyozza a szakorvos.

A megfelelő védelem nélküli, túlzott napozás a meglévő anyajegyek megváltozását és rákos elváltozását is okozhatja.

Bőrrák bármely életkorban kialakulhat, a leggyakoribb 50 éves kor felett, mégpedig azoknál akiket életük során sok napfény ért. A bőrrák előfordulása bármely más daganathoz viszonyítva gyorsabb ütemben nő. Európában több mint 3,5 millió bőrrákos beteget tartanak számon.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close