Egyszerű eszköz a stresszkezelésre? Kipróbáltuk!

Már több mint 100 ezren látták a Nagykarácsony című magyar filmet
2021-12-29
Folytatódnak a rendhagyó Pilinszky-irodalomórák a Kertész Imre Intézetben
2021-12-30
Show all

Egyszerű eszköz a stresszkezelésre? Kipróbáltuk!

Forrás: pexels.com

Ha azt halljuk, hogy stressz, a legtöbben rögtön valami olyan megfoghatatlan szörnyűségre gondolunk, ami valahonnan a háttérből belopakodva állandóan beárnyékolja az életünket. A stressz forrása természetesen mindannyiunknál más és más, de egy dolog általában közös: minél előbb meg akarunk szabadulni ettől a kéretlen társtól. Vajon arra még nem gondolt senki, hogy esetleg valami jóra is használhatnánk?

Évkezdés, ünnepek, ajándékvásárlás, fűtésszámla, omikron variáns, ónos eső. Csak néhány dolog, ami mostanában sokaknak komoly stresszforrás lehet az életében. De ha ezeken túl is lépnénk, szinte biztos, hogy hamarosan jönne valami új dolog, ami frusztrációt okozna és kezdődne elölről az egész.

Forrás: David Garrison/Pexels

Ma már a csapból is az folyik, hogy a stressz szinte minden mérhető aspektusában káros hatással van ránk – fizikailag és mentálisan is. Kis híján az összes komoly betegség okai között szerepel a tartós stressz, ezért érthető, hogy a legtöbben igyekszünk megszabadulni tőle. Mivel a stressz forrása sokszor rajtunk kívül álló okokra vezethető vissza, ezért általában magát a stresszt próbáljuk meg valamivel oldani.

Van, aki egészségesebb módon, például sportolással, és sajnos van, aki valamilyen káros tevékenységgel, például dohányzással, vagy ivással igyekszik megküzdeni vele.

Azt Selye János óta tudjuk, hogy a stressz testünk általános reakciója a minket érő kihívásokra. Selye szerint leginkább egy skálaként érdemes a stresszre gondolni, amelyen az egyik véglet az eu- (pozitív) a másik pedig a diszstressz (negatív), a kettő között pedig folytonos az átmenet. Az eustressz aktivizáló hatású, segít megküzdeni az akadályokkal, míg a túl sok, vagy folytonos megterhelés következtében kialakuló diszstressz inkább bénító, kimerítő hatással van ránk.

Egy fontos mérkőzés, vagy nyilvános szereplés előtt például ösztönzőleg hathat a ránk nehezedő nyomás.

Nem véletlen, hogy a sportolók is gyakran versenyen nyújtják a legjobb teljesítményüket.

Ezt a jelenséget – ami tulajdonképpen nem más, mint az eustressz – a legtöbben ismerjük, de a stresszre mégis szinte kizárólag negatív előjellel szoktunk gondolni.

Biztos, hogy mindig káros?

Pedig a stressz sokkal nagyobb mértékben lehetne pozitív tényező az életünkben. Ezt állítja legalábbis Alia Crum a Stanfordi Egyetem kutatója. Crum még a Yale-en töltött egyetemi évei alatt kezdett el a stressz kutatásával foglalkozni, amikor a vizsgák miatt ő maga is rengeteg stresszt élt át. Saját, és mások kutatásaira alapozva Crum úgy véli, hogy bizonyos esetekben még a tartós és erős stressz is olyan változásokat okozhat egy ember életében, amelyek hosszú távon mentálisan erősebbé teszik az illetőt és segíthetnek az egész életfelfogását pozitívabb irányba terelni.

A kutató szerint minden csak azon múlik, hogy milyen gondolkodásmóddal (mindset) fordulunk a minket érő stressz felé.

Crum 2007-ben egy olyan kutatást vezetett, amiben egy hotel alkalmazottainak fizikai állapotát vizsgálta. A dolgozókat két csoportra osztotta. Az egyik csoport tagjait folyamatosan szembesítették azzal, hogy az általuk végzett fizikai munka tulajdonképpen egy komoly edzésként is felfogható, és emlékeztették őket a rendszeres testmozgás pozitív hatásaira is. A kutatás végén azt tapasztalták, hogy ennek a csoportnak a tagjai fizikailag is mérhető mértékben jobb állapotba kerültek: több kilót sikerült leadniuk és a vérnyomásuk is jobb értékeket mutatott, mint azoknak, akik ilyen mentális felkészítés nélkül végezték a munkájukat.

Úgy tűnik tehát, hogy nagyon sokat számíthat, hogy milyen gondolkodásmóddal vágunk neki a stresszkezelésnek.

A negatív hozzáállás súlyosabb negatív következményekkel járhat, míg a pozitív hozzáállás segíthet csökkenteni ezeket a negatív következményeket, sőt, akár kifejezetten pozitív hatása is lehet a stressznek.

Sokaknak kicsit kamu-szagúnak hathat ez a felvetés, de gondoljunk csak a jól ismert, és sokszorosan bizonyított placebo hatásra, amivel szintén fizikailag is mérhető változásokat érhetünk el a szervezetünkben, fizikai behatások vagy valódi gyógyszerek hiányában is!

Crum szerint mindez arra vezethető vissza, hogy a gondolkodásmódunk általában egyszerűsíti a körülöttünk lévő világot, hogy könnyebben meg tudjuk azt érteni. Természetesen a stressznek lehetnek pozitív és negatív hatásai is, függetlenül attól, hogy hogyan állunk hozzá. Ugyanakkor, ha mindig csak arra gondolunk, hogy a stressz kizárólag negatív hatással van az életünkre, akkor hajlamosak leszünk levonni azt az egyszerűsített következtetést, hogy a stressz mindig káros hatású.

Ez az egyszerűsített hozzáállás pedig beépül a világképünkbe, valahányszor stressz ér minket aktiválódik, és kifejti negatív hatásait.

Átalakulhat a stresszhez való hozzáállásunk

A kutatók szerint tehát nagyon nagy jelentősége van annak, hogy hogyan állunk a minket érő stresszhez. Crum és munkatársai közvetlenül is szerették volna megvizsgálni a pozitív gondolkodásmód és a stressz kapcsolatát, ezért egy újabb kísérletet terveztek.

Egy irodában dolgozó emberekből álló csoportot két kisebb csoportra osztottak. Az egyik csoportnak időről-időre olyan rövid videókat kellett megnézniük, amelyekben a stressz káros hatásairól volt szó. A másik csoport ezzel szemben olyan videókat nézett, amiben a stressz pozitív hatásain volt a hangsúly.

Nem meglepő módon a kutatás végére az utóbbi csoport sokkal kevesebb káros hatást érzékelt a vizsgálat végén, mint az első csoport.

Ezek a hatások ráadásul nem csak szubjektív élményként voltak tetten érhetők, hanem a pozitív csoport tagjainak vérében alacsonyabb volt a kortizol (a stresszválasz kialakításában szerepet játszó hormon) koncentrációja a kísérlet végén.

Ez a kísérlet közvetlen bizonyítéka volt nem csak annak, hogy a stresszhez való hozzáállás valódi hatással lehet a jóllétünkre, hanem arra is, hogy a hozzáállásunk viszonylag rövid idő alatt is megváltoztatható, akár rövid videók nézegetésével is.

A kísérlet közvetlen bizonyítéka volt nem csak annak, hogy a stresszhez való hozzáállás valódi hatással lehet a jóllétünkre, hanem arra is, hogy a hozzáállásunk viszonylag rövid idő alatt is megváltoztatható, akár rövid videók nézegetésével is.

Forrás: pexels.com

Ezen felbátorodva Crum és a Stanfordi Egyetem többi kutatója kidolgozott egy egyszerű, bárki által hozzáférhető online eszközt, amivel szerintük módosítható a stresszhez való hozzáállás. (Az oktatóanyag sajnos csak angolul érhető el.) Mivel általában szkeptikusan állok az ilyen csodákat ígérő dolgokhoz, én magam is kipróbáltam a dolgot. Tapasztalataim kissé felemásak, de sokkal jobbak, mint amire számítottam.

Ilyen egyszerű lenne?

Ha valaki úgy dönt, hogy kipróbálja a Stanfordi Egyetem által fejlesztett Rethinking stress (kb. újragondolni a stresszt) alkalmazást, először egy rövid kérdőívet kell kitöltenie, amivel az aktuális stressz-szintjét, illetve a stresszhez való hozzáállását szeretnék felmérni a kutatók. A kérdőív szerint én egy meglehetősen negatív (2,25/6) hozzáállással indultam neki a dolognak, ami nem is igazán lepett meg. Miután kitöltöttük ezt a tesztet, hozzáférhetünk az oktatóanyagokhoz és megkezdődhet a stressz újragondolása.

Maga a „képzés” tulajdonképpen 7 fejezetből, fejezetenként egy-két rövid (maximum 5-10 perces) videóból áll.

Az első videókban röviden szó esik a stressz neurobiológiájáról és evolúciós hátteréről, illetve a társadalom általános hozzáállásáról, és már itt is hangsúlyozzák a stressz ösztönző, aktivizáló hatásait.

A következő néhány fejezetben egy olyan, fokozatosan felépített tananyagot kapunk, aminek lényege, hogy elgondolkodjunk azon, hogy a mi életünkben miként van jelen a stressz, általában mihez kapcsolódik és milyen következményekkel jár a mindennapjainkban. Végig veszi a stresszre adott testi- és mentális reakciókat és az ezekre adott tipikus viselkedéses válaszokat. A fejezetek végén pedig mindig van néhány olyan „feladat”, aminek a lényege, hogy konkrétan átgondoljuk a saját életünkben miként jelentkeznek ezek a stresszreakciók.

Ilyen kérdésekkel találkozhatunk, hogy „Milyen testi tüneteket szokott észlelni magán stresszes időszakban?” vagy, hogy „Általában hogyan próbál megküzdeni ezekkel a testi tünetekkel?”.

A válaszokat természetesen nem kell elküldeni nekik, elég, ha magunkban átgondoljuk őket. Ilyen módon tehát segítenek tudatosan végig gondolni az életünkben jelenlévő tipikus stresszforrásokat és az arra adott egyéni, fizikai, mentális vagy viselkedéses válaszainkat.

Az utolsó fejezetekben pedig megpróbálnak olyan módszereket megismertetni velünk, amelyek segítségével a negatív hozzáállásunk és a stresszválaszaink megváltoztathatók lesznek. Például azt javasolják, hogy ha legközelebb bármilyen stresszválaszt tapasztalunk magunkon, próbáljunk meg elgondolkodni azon, hogy mi okozza azt, és ez a valami miért olyan fontos nekünk, hogy amiatt stresszeljünk.

Például, ha nem tudunk aludni, mert közeleg egy fontos munkahelyi határidő, próbáljuk meg megfogalmazni magunknak, hogy miért olyan fontos nekünk a munkánk, hogy emiatt nem tudunk aludni.

Ezután pedig már olyan gyakorlatok következnek, amik konkrétan a stresszhez való hozzáállásunk mindennapi átformálására irányulnak. A munkahelyi példánál maradva, azt javasolják, hogy ilyenkor próbáljuk azt mantrázni magunknak, hogy milyen előnyökkel (például dicsérettel vagy fizetésemeléssel) járhat az, ha idejében elvégezzük a ránk váró munkát, ahelyett, hogy arra fókuszálunk, hogy esetleg nem sikerül teljesíteni a feladatot.

A legvégén pedig egy kicsit hosszabb összefoglaló videót kell megnézni, illetve néhány hosszútávú feladatot is kapunk annak érdekében, hogy az eszköz hatása ne csak rövidtávon tudjon érvényesülni. Például azt javasolják, hogy időről-időre ismételjük át a kurzust, vagy hogy minden nap próbáljuk magunkat emlékeztetni a pozitív hozzáállásra.

Egy héttel a kurzus megkezdése után (eddigre optimális esetben végeztünk a hét fejezettel is) kapunk egy e-mailt, amiben megkérnek, hogy újra töltsük ki a képzés előtt is kitöltött kérdőívet.

Mivel én is végig csináltam a képzést, kíváncsi voltam, hogy javultak-e az eredményeim. A teszt szerint a korábbi 2,25/6-ról egészen 3-ig sikerült feltornásznom a pontszámomat.

A hozzáállásom tehát egy kicsit kevésbé negatív, mint volt, de még mindig messze vagyok a pozitív gondolkodásmódtól. Ez elsőre nem tűnik jónak, de ha figyelembe vesszük, hogy általában elég szkeptikusan állok hozzá az ilyesmihez, illetve azt is, hogy összesen néhány rövid videó megnézéséről és némi elmélkedésről volt szó, talán nem is olyan rossz ez a pontszám. Néhány hét múlva újabb e-mailt fogok kapni, hogy megnézzék, hogy hosszabb távon változott-e valamit a hozzáállásom. Kíváncsi vagyok az eredményekre!

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close