Egy közel két kilométer hosszúságú élőlánccal kötötték össze a sátoraljaújhelyi Rákóczi Tábort a Szárhegyen található Magyar Kálvária emlékművel a Rákóczi Szövetség diákjai a nemzeti összetartozás napján. Az ezer határon túli és anyaországi fiatal részvételével megvalósított akció legfontosabb üzenete a társadalom számára, hogy a Kárpát-medence külhoni területein élő magyar közösségek minden viszontagság ellenére, több mint száz évvel Trianon után is megmaradtak és a fiatalok reményt jelentenek e közösségek jövőbeli fennmaradása szempontjából.
Június 4-e, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója immár másfél évtizede a nemzeti összetartozás napja, amely a Rákóczi Szövetség számára az egyik legfontosabb emléknap.
A szervezet harminchat évvel ezelőtti megalakulása óta a Kárpát-medencei magyar közösségek egyik legfőbb támogatója – évente közel száz nagyrendezvénnyel és megannyi egyéb programmal, pályázatokkal és ösztöndíjakkal igyekszik serkenteni a határon túli és anyaországi magyar fiatalok közötti kapcsolatok ápolását, erősítését, továbbá a külhoni magyar diákot anyanyelvű tanulását és érvényesülését.
A sátoraljaújhelyi Rákóczi Tábor a 2019. június 4-i ünnepélyes megnyitója óta a szövetség központi nemzeti összetartozás napi rendezvényének helyszíne, ahol évről évre ezer középiskolás gyűlik össze, hogy emlékezzenek, egyszersmind közvetítsék az üzenetet: a magyar közösségek minden körülmények között kiállták a történelem viharait és készen állnak a jövő kihívásaira is.
A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczis középiskolások az idén egy különleges akciót valósítottak meg Sátoraljaújhelyen: egy közel két kilométer hosszúságú élőlánccal kötötték össze a Magyar Kálváriát a Nemzeti összetartozás hídján keresztül a megújult Rákóczi Táborral.
Az ünnepélyes megemlékezésen Panyi Miklós, a Miniszerelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára elmondta: „Nehéz százöt év áll mögöttünk. A huszadik század megrázta és próbára tette a magyarságot. De látni kell, hogy a magyar történelem viszontagsággal és áldozattal teli időszakok láncolatából tevődik össze. És azt is látni kell, hogy ha a huszadik századihoz hasonló vagy nagyobb sorscsapásokat is kaptunk, azokból újra talpra álltunk és országépítésbe kezdtünk”. Az államtitkár kifejtette: „ahogyan az egyes történelmi stációk esetében a tanulságokat levontuk, ahogyan az egyes korszakok beépültek nemzettudatunkba, úgy Trianon szerepét is meg fogjuk érteni”.
„Trianonban bár Magyarországot felosztották, magyar és magyar közé mesterséges határokat ékeltek, de a közösségek közötti köteléket nem tudták felszámolni, a nemzetet nem tudták szétszakítani. Ma ezt az egységet, ezt a magyar-magyar közötti megbonthatatlan köteléket, a haza iránti szeretetet ünnepeljük” – hívta fel a figyelmet Panyi Miklós.
