Egyre nagyobb a félelem, hogy a mindenütt terjedő madárinfluenza világjárványt okoz. Amerikában sosem látott tojáshiány alakult ki a fertőzés hatására kiirtott tojótyúk állomány miatt. A H5N1 vírus új variánsa több államban már endemikussá vált a tejelő szarvasmarhák körében, s legutóbb arról érkeztek hírek, a szarvasmarhatartók macskái is megkapták a kórt és elpusztultak. Eddig 100-nál kevesebb emberi megbetegedést jelentettek – vajon mekkora veszély leselkedik ránk és házi kedvenceinkre?
A madárinfluenzát – amely világszerte tizedeli a madárpopulációkat – már több mint 100 éve ismerjük.
Először 1878-ban jelentették „madárpestis” néven – akkor Olaszországban rengeteg baromfi halálát okozta. Azóta is itt van velünk: 2009 áprilisában azonosítottak Mexikóban egy új influenzavírustörzset (H1N1), amely 2010 augusztusáig tartó világjárványt okozott. 2021-2022-ben majdnem 2500 esetben jelentettek baromfibetegséget, s emiatt 37 országban 48 millió háziszárnyast kellett kényszerből levágni.
Az Egyesült Államokban 2025 első 16 napjában több mint 5 millió tojócsirke pusztult el. A betegség mutációjának jeleit mutatja, hogy az emlősökre is egyre fertőzőbbé válik.
A hazánkban jelen lévő, madárinfluenzával érintett települések listáját a Nébih honlapján lehet megtekinteni.
Forrás: FMT
Fő típusok és altípusok
A madárinfluenzát olyan vírus okozza, amelynek többféle típusa van és nem minden típus egyformán veszélyes. Az influenzavírus az úgynevezett ortomixovírusok családjába tartozik, amelynek négy fő típusa van: A, B, C és D.
A madaraknál csak az influenzavírus „A” fő típusa okoz influenzát.
Az „A” fő típusnak vannak altípusai, amelyeket a vírus felszínéből kilógó kétféle fehérje fajtái alapján neveznek el H és N betűvel (a hemagglutinin fehérje jelenti a H betűt, a neuraminidáz fehérje jelenti az N betűt). E fehérjék kis változásai hozzák létre a különböző altípusokat, például: H7N1, H9N2, H5N1, H7N9 stb.
A legtöbb altípus állatoknál sem okoz semmilyen betegségtünetet – ezeket nevezik kis megbetegítő képességű törzseknek), de vannak olyan altípusok, mint a H5N1, amelyek állati járványokat, sőt világjárványokat is okozhatnak.
A nagy megbetegítő képességű vírusaltípusok a fertőzött állomány akár 100 százalékának elpusztulását is okozhatják. A kis megbetegítő képességű altípusok pedig át tudnak alakulni nagy megbetegítő képességű vírusokká.
Forrás: Wikimedia commons
Az influenza A-vírusokat a világ minden tájáról származó vadon élő és házi madarakban megtalálták.
A vírusok többségét vízimadarakban (például kacsák, libák, sirályok) és házimadarakban (például csirkék, pulykák, kacsák, libák, fürjek) találták. Az A-vírusok megfertőzhetik az embereket és más állatokat is, például sertéseket, disznókat, kutyákat, macskákat, lovakat, fókákat, bálnákat, vidrákat, görényeket, medvéket, rókákat, szarvasmarhákat és nerceket.
Milyen tüneteket láthatunk az állatokon?
A vadmadarak sokszor tünetmentesek maradnak, a házimadarak esetében a tünetek különfélék lehetnek: függenek a vírus megbetegítő képességétől, a madár fajától, korától, meglévő betegségeitől, tartási körülményeiktől.
Kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel csökkenése és a viszonylag kismértékű elhullás. Más esetben hirtelen, akár előzetes tünetek nélküli, vagy általános tüneteket (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) követő magas elhullási arány tapasztalható.
A betegség jele lehet a tojástermelés vagy a testtömeg-gyarapodás csökkenése is.
Házi kedvencekre a madárinfluenza vírus veszélyességét általában nagyon kicsinek tekinthetjük.
Kerülni kell azonban a kutyák és macskák közvetlen érintkezését az elpusztult vagy beteg madarakkal.
A madárinfluenza vírusait terjeszthetik, ha elpusztult vadon élő madarakat találnak és magukkal viszik. Az iparilag előállított állati takarmányok esetében feltételezhető, hogy a szigorú gyártási szabványok kizárják a kórokozókkal való szennyeződést.
Házi kedvenceink otthon készített, baromfihúst tartalmazó táplálékát 70 fok fölé kell melegíteni az influenzavírusok elpusztítása érdekében.
Forrás: FMT
Legutóbb azonban az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) arról számolt be, hogy a tejelő szarvasmarhatelepek dolgozóinak macskái megfertőződtek a vírussal és elpusztultak.
Az egyik bizonyított esetben kiderült, hogy az állat gazdája védőfelszerelés nélkül kezelte a nyers tejet, gyakran fröccsent az arcába, a szemébe és a ruházatára is, és nem váltott munkaruhát, mielőtt belépett volna az otthonába.
Az a macska, amelyik végül elpusztult, gyakran hempergett a gazda szennyezett munkaruhájában, míg egy másik – nem érintett – macska nem. Viszont a gazdának sem lett semmi baja.
Megfertőzi-e az embert?
A madárinfluenza-vírusok általában nem fertőzik meg az embert. Vannak azonban kivételek.
A legtöbb emberi fertőzés feltehetően a fertőzött madarakkal vagy fertőzött környezettel, például baromfitelepeken vagy élőállat-piacokon való közvetlen érintkezésből ered. Az eddig ismert betegek többsége szoros kapcsolatban állt beteg madarakkal, illetve más állatokkal.
Nevadában egy tejipari dolgozó is megfertőződött a tehenekkel való közvetlen érintkezés után. A vírus genomjában találtak egy olyan mutációt, amely korábban összefüggésbe hozható volt a hatékonyabb emberről emberre terjedéssel.
Mindössze néhány altípus az, amely eddig emberi megbetegedést okozott. Amint arról mi is hírt adtunk, 2022-ben a H3N8 vírussal, míg 2021-ben a H10N3 vírussal fertőződött meg két ember Kínában, egy nő pedig meghalt 2023 decemberében a H3N2 és H10N5 törzseinek kombinált típusú fertőzése miatt. A betegség emberről emberre terjedésének kockázata azonban továbbra is kicsi.
A CDC jelentése szerint az USA-ban mostanáig 68 emberi fertőzést tartanak számon, akik közül egy bele is halt az infekció nyomán kialakult szövődményekbe.
Ugyanakkor februári hírek szerint a madárinfluenza jelentős lépést tett a veszélyes irányba: a villámgyorsan mutálódni képes H5N1 vírusa észrevétlenül fertőz meg embereket
– hívja fel a figyelmet a Science Alert az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) február 13-i dátummal kiadott heti jelentésére. Az az eset, amitől a járványtan kutatói tartanak, még nem fordult elő, vagyis az vírus emberről emberre még nem terjedt.
Az eddigi esetekben az ember mindig valamilyen állattól kapta el a fertőzést, amely sok esetben tünetmentes volt és csak az orvosi szűrővizsgálat derített fényt a vírus jelenlétére.
Az Európai Gyógyszerügynökésg (EMA) honlapján is azt olvashatjuk, hogy a közegészségügyi kockázat továbbra is alacsony. Ők is arra hívják fel viszont a figyelmet, hogy bizonyos mutációk lehetővé tehetik, hogy a vírus emlősről emlősre terjedjen, ami különösen aggasztóvá teszi a vírust.
A baromfival dolgozó munkások, állatorvosok és más, fertőzött madarakkal, sőt a fentiek szerint most már szarvasmarhákkal közvetlenül érintkező személyek fokozott fertőzési kockázatnak vannak kitéve.
Nincs bizonyíték arra, hogy a vírus élelmiszereken, például szennyezett baromfitermékeken keresztül átterjedhetne az emberre. A szabadban termesztett saláta, zöldségek és gyümölcsök viszont mindig ki vannak téve a madárürülék okozta szennyeződésnek.
Ezért a vírus is átvihető velük. A termelőknek azonban alaposan meg kell tisztítaniuk termékeiket a tárolás előtt. Az élelmiszereket jól meg kell mosni elkészítés vagy fogyasztás előtt. A melegített zöldségek további védelmet nyújtanak a fertőzés ellen.
Forrás: Wikimedia commons
Felmerül a kérdés, vajon a tojás közvetíti-e a fertőzést? Az amerikai élelmiszer-egészségügyi szakértők szerint jelenleg minimális az esélye, hogy egy madárinfluenza vírust tartalmazó tojás eljusson a boltok polcaira.
Egyrészt a kereskedelmi forgalomba kerülő tojásokat fertőtleníteni kell, másrészt a fertőzött tyúkok nagy valószínűséggel még azelőtt elpusztulnak a betegségben, hogy eladható tojást hoznának létre. Vagyis szinte biztos, hogy a tojást tojó tyúk nem madárinfluenzás.
Az utóbbi időben egyre gyakoribbá váltak a tejelő szarvasmarháknál előforduló fertőzések. Ami a tejet illeti, az USA-ban végzett vizsgálatok során a H5N1 vírus nyomait mutatták ki pasztőrözött tejben. A tej azonban nem volt fertőző, mert a vírusok elpusztulnak a tej pasztőrözésekor.
A balti-tengeri Riems szigetén található Friedrich Loeffler Intézet tudósai jelenleg azt a kérdést kutatják, hogy miért betegszenek meg a szarvasmarhák madárinfluenzában, és miért fordulnak elő a vírusok a tejben.
Az Egyesült Államokban kitört járványt követően az intézet kutatói elővigyázatosságból Németország különböző régióiban lévő tejtartályokból származó közel 2000 mintát elemeztek – a madárinfluenza-vírust nem mutatták ki.
Forrás: Northwest Public Broadcasting
Amint azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján olvashatjuk, a jelenlegi madárinfluenza járvány (H5N8) kitörése óta ezzel összefüggésbe hozható emberi megbetegedés Európában eddig nem fordult elő.
A megelőzés hatékony módszere a fertőzésre gyanús madarakkal való közvetlen érintkezés kerülése, illetve a baromfitelepen dolgozónak ajánlott orrot és szájat takaró maszk, védőszemüveg használata, és fokozottan figyelni kell a személyi higiéniára, kézmosásra, kézfertőtlenítésre.
Állati és emberi megelőzés, kezelés
2024 májusától két állatgyógyászati vakcina engedélyezett az EU-ban a csirkékben előforduló madárinfluenza A H5 altípusának megelőzésére, de ezek nem teljesen hatékonyak az átvitel megállítására, ami – mint azt az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tanulmánya írja – rávilágít a különböző baromfifajokra és termelési típusokra szabott vakcinák szükségességére.
A jelentős megbetegítő képességű vírustípusok elleni védőoltás az EU-n kívüli egyes régiókban elterjedt. Így több vakcina is rendelkezésre áll, bár jelenleg nem engedélyezett az EU-ban.
Az EMA 2023 februárjában felmérést végzett, hogy összegyűjtse az ezekkel a vakcinákkal kapcsolatos releváns információkat, és felajánlotta, hogy tárgyalásokat folytat a gyártókkal az uniós engedélyezésről.
Ami az emberi fertőzés kivédését illeti, a megelőzés hatékony módszere a fertőzésre gyanús madarakkal való közvetlen érintkezés kerülése, illetve a baromfitelepen dolgozónak ajánlott orrot és szájat takaró maszk, védőszemüveg használata, és fokozottan figyelni kell a személyi higiéniára, kézmosásra, kézfertőtlenítésre.
Forrás: FMT
Az emberi szervezet immunrendszere képes olyan antitesteket termelni, amelyek felismerik a vírusfehérjéket, és így képesek felvenni a harcot az adott influenzavírussal.
Ez a képességét oltással lehet erősíteni. Három vakcinát már engedélyeztek az EU-ban a madárinfluenza kitörésekor, többek között a baromfitenyésztők, állatorvosok és más, fokozottan veszélyeztetett személyek védelme érdekében. Ezeket az oltóanyagokat esetleg módosítani kell aszerint, hogy épp milyen vírus-altípus fenyeget. Az EMA évek óta párbeszédet folytat a gyógyszerfejlesztőkkel, hogy naprakészen tudja, hol tart a lehetséges vakcinák és gyógyszerek fejlesztése.
-
Az influenzavírus „B” fő típusa általában csak emberekben fordul elő. A B típusú influenzavírusok emberi járványokat okozhatnak, de világjárványt még nem okoztak.
-
Az influenzavírus „C” fő típusa enyhe tüneteket okoz embernél, és nem okoz járványokat vagy világjárványokat. Influenza C-vírusokat sertésekben és kutyákban is találtak.
-
Az influenzavírus „D” fő típusa a szarvasmarhákat érintik, és átterjedhet más állatokra, de nem ismert, hogy emberi betegséget okoznának.
