Fahidak, gőzkompok és alagutak – a 175 éves magyar vasút érdekességei

Vajon milyen vagyok, amikor dolgozom?
2021-07-15
A babiloni fogság előtti Jeruzsálem falának egyik részletére bukkantak izraeli régészek
2021-07-16

Fahidak, gőzkompok és alagutak – a 175 éves magyar vasút érdekességei

Az első magyar gőzvontatású vasúton az alig több mint 30 kilométeres Pest-Vác vasútvonalon tegnap volt 175 éve, hogy 1846. július 15-én megindult a forgalom. A következő 70 évben Magyarországon a vasúthálózat hossza elérte a 21 ezer kilométert, és ezzel együtt különleges építmények, szakszóval „műtárgyak” is megjelentek az országban. Az évfordulóhoz kapcsolódva nézzünk meg néhány különlegesebb építményt.

Az első vasútvonal szerelvényei Pesttől Vácig futottak. Azért Vácra vezetett az első vasút, mert az a Bécs felé vezető vasútvonal első szakasza volt. Arról csak hosszas vita után döntöttek, hogy a vasútvonal a Duna jobb vagy bal partján vezessen-e. Széchenyi István és Sina György a jobb parti, míg szinte mindenki más, közte a magyar Országgyűlés többsége a bal parti vonalvezetést támogatta.

A zebegényi Hétlyukú vasúti híd 175 évével igazi ritkaság

A bécsi vasútvonalhoz számos kisebb-nagyobb hidat, jellemzően fahidat építettek, de az itteni legnagyobb a zebegényi Hétlyukú vasúti híd kőből boltozott nyílásokkal épült meg 1846-1850 között. A teljes híd 74,7 m hosszú, és az elmúlt 175 évben ugyan kiszélesítették, de a hét nyílású kőhíd alapvetően a mai napig használatban van.

A zebegényi Hétlukú híd (fotó: Wikipedia, Globetrotter19)

Pozsonynál nem hídra, hanem alagútra volt szükség. A Pest-Bécs vasút Pozsony-Marchegg (az osztrák határ) közötti szakaszán 1848-ban készült el az ország első vasúti alagútja. A 703 méteres alagút nem a most szokásos eljárással épült, azaz elindultak a két oldaláról, és középen találkoztak az építők, hanem összesen öt kutat ástak a hegyen, és amikor ezek a kutak elérték a kellő mélységet, akkor innen kezdték oldalirányban kialakítani a nyílást.

Az elkészült alagúton a vonat két és fél perc alatt száguldott át, de a korabeli élménybeszámolók szerint az utasok legtöbbje ezt a két és fél perces szakaszt nem élvezte, inkább félt a földalatti utazástól.

Az első vasútvonalnak nem kellett a Dunát átszelne, a kisebb folyókon az első évtizedekben még egyszerű fahidak vezettek át. A XIX. században teljesen elfogadott volt, hogy a vasutat fahidakkal építsék meg, a fát megbízható, jó építőanyagnak tartották. Éppen ezért a Szolnok-Debrecen vonalon is hatalmas fahíddal keresztezték a Tiszát.

Az első folyón átívelő vasúti híd fából épült a Tisza fölött

Az 512 méter hosszú híd összesen 28 ártéri és tíz medernyílással rendelkezett. A szerkezete feszítőműves volt, ami azt jelentette, hogy a nyílásokat alulról átlósan kinyúló gerendák támasztották alá. A hatalmas hidat a Norvégiából Magyarországra származott, és itt sikeres vállalkozást kiépítő Gregersen Gudbrand vállalata építette fel. A megnyitóról így írt a Vasárnapi Újság 1857. október 25-i száma:

Mező-Tur” mozdony egymaga vonult át lassan a tiszai ideiglenes, 8 évre számított, vörös fenyőből remek készítéssel épült hídon. Jelen voltak ez ünnepélyen a városi elöljáróság, a közigazgatási hatóságok, a vasútigazgatóság tagjai, számos meghívottak és roppant néptömeg. A híd olly erős, hogy az átmenet alatt a híd alá figyelni kirendeltek semmi recsegését sem vettek észre. Visszafelé a mozdony már több kocsit vont maga után s rendes sebességgel röppent át a hídon Tenyő felé. Az ünnepélyes pillanatot mozsarak durrogása és hatalmas örömrivalgás jelenté.

A szolnoki fahíd (fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Történeti Fényképek Gyűjteménye, leltári szám: 11673.1)

Ugyan, ahogy a cikk is írja, a hidat 8 évre tervezték, az mégis egészen 1888-ig szolgált, ugyanis akkor felváltotta egy vashíd. Ez a híd is különleges volt, az első példánya annak a rendkívül sikeres hídsorozatnak, amelyet a valaha élt egyik legnagyobb magyar hidász Feketeházy János tervezett. A szolnoki hídnál dolgozta ki Feketeházy azt a típustervet, amelyet később sikerrel alkalmaztak nagyon sok helyen. Mára mindösszesen két ilyen szerkezetű híd maradt, az esztergomi Mária Valéria és a komáromi Erzsébet híd. A szolnoki ezektől annyiban különbözött, hogy az kétvágányú vasúti híd volt, és a Tiszát két 90 méteres nyílással keresztezte.

A szolnoki hatalmas fahíddal egy időben épült és 1858-ban nyílt meg a vasúti híd Szegednél is. Ez volt az első Magyarországon, ahol keszon alapozást alkalmaztak, és ez a 8 nyílású híd volt az első magyarországi hídszerkezet, amelyet szegecseltek.

A keszonalapozás azt jelentette, hogy a folyómederbe egy olyan, általában vas „dobozt” engedtek le, amelynek az alja nyitott. A nagyméretű szerkezet akkora volt, hogy abban több munkás is tudott dolgozni. Azért, hogy a víz ne árassza el a kamrát, levegővel kinyomták a vizet, ami miatt jelentős túlnyomás keletkezett. Ebben a túlnyomásos környezetben ástak le a szükséges mélységig a munkások, majd így építették meg a híd alapjait.

A rendkívül veszélyes (ugyanis, bizonyos esetekben, ha nincsenek meg a szükséges feltételek, a gyors nyomáscsökkenés a kamra elhagyásakor bénulást, sőt halált is okozhat, ez a keszonbetegség) munkával gyorsabban lehetet az alapokat megépíteni. A hatalmas kovácsoltvas elemekből összeállított hidat – mivel a vasútvonal francia érdekeltségű volt – a francia Ernest Cezanne tervezte, és a vasanyagokat is Franciaországból szállították Szegedre. Ez a híd a II. világháborúban elpusztult, s máig nem épült a helyén átkelő.

Az első dunai vasúti átkelő majd 20 évvel később épült Budapestnél

A Dunán az első vasúti híd Magyarországon 1876-ban készült el Budapest alatt. A tervező valószínűleg Feketeházy János volt, de ezt nem tudjuk biztosan. A híd helyén az 1860-as évek végén sokat vitatkoztak, eredetileg a mai Margit hídnál képzelték el a vasútvonalak összekötését, majd szóba került, hogy a Csepel szigeten át vezessék azt, de végül a mai nyomvonalat fogadták el.

A pályázatot a híd építésére írták ki, mert úgy volt, hogy a terveket a magyar megrendelő biztosítja. Azonban a magyar tervezők által kidolgozott, majd a nyertes francia vállalkozók későbbi terveit is sorra elvetették, mert nem találták azokat elég gazdaságosnak. Erre a francia vállalkozók, a Cali et Cie cég és Amade Filleul-Brohy hírtelen bemutattak egy ötödik, minden szempontból megfelelő tervet – vélhetően ez volt Feketeházy terve –, és ez épült meg. A híd ráadásul előbb készült el, mint a hozzá vezető vasútvonal.

Amikor a vasútat kompon vontatták át a folyón

A Dunán azonban nemcsak híd, hanem vasúti komp is közlekedett, sőt korábban, mint ahogy megnyílt volna az első magyarországi vasúti Duna híd, mégpedig Gombos és Erdőd között. A Duna itt a vízjárástól függően 600 és 1500 méter széles is lehet, azaz egy híd építése az akkori technikával nagyon drága lett volna. A vasúti összeköttetés szempontjából viszont fontosnak tűnt, mivel akkoriban komoly lehetőséget láttak a szakemberek a dél-alföldi gabona tengeren túli exportjában, amihez a gabonát Fiuméba kellett juttatni.

A Gombos – Erdőd közötti gőzkomp (fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Történeti Fényképek Gyűjteménye, leltári szám: 263)

Az 1871-től közlekedő gőzkomp kialakítása igen ötletes volt. A laposabb, erdődi oldalon a sínek magasabb vízállásnál akár 70 méterre is benyúltak a Dunába, azaz ekkor úgy tűnt, mintha a vonatok úsznának a folyóban. A komp acélsodronyokba kapaszkodott, az egyik a kompot tartotta a helyén, a másikba kapaszkodva húzta át magát a jármű a másik oldalra. A gőzkomp 20 évig működött, ekkor épült meg itt a vasúti híd.

A Fiuméba vezető vasútvonal kiépítése nem volt egyszerű. Az 1874-ben megnyílt Károlyváros – Fiume vasútvonal eleve olyan meredek volt, hogy ide különlegesen erős gőzmozdonyokat kellett gyártani, de a pálya is tartogatott érdekességet. A fiumei oldalon a meredek lejtés miatt egy spirál alakú alagutat építettek, ahol a vonatok egy teljes kört írtak le, csavarmenet-szerűen az alagútban, így érték el a tengerpartot.

Fiuméban pedig a kikötőben kellett úgy átvezetni a vasutat a Fiumara csatorna felett, hogy azt a hajók is használták, viszont a vasutat nem lehetett magasan vezetni, csak az utca szintjén.

Ezért 1890-ben elkészült a fiumei forgóhíd. A Feketeházy János tervezte szerkezet egyszerűen elfordult, ha a vízi úton hajó közlekedett. A híd a mai napig látható a fiumei kikötőben.

Buda első vasútállomása a mai Déli pályaudvar helyén 1861-ben nyílt meg, amit a Déli vasút építettett, innen a Déli pályaudvar neve. A vasútállomás egy szűk völgybe szorult be, eleve csak egy alagúton lehetett megközelíteni. Az állomás vágányhálózatát csak úgy lehetett kialakítani, ha a csarnok után, ahol a legtöbb hasonló fejpályaudvar esetében az utca frontja található, még egy fordítókorong kapott helyet, mivel máshogy nem lehetett megfordítani a gőzmozdonyokat. Ez a fordítókorong egészen a II. világháború utáni átépítésig működött.

A magyar vasút 175 éve indult el. Egykor, s a közúti közlekedés térhódítása előtt a legfontosabb közlekedési ág volt, ezért sokszor olyan helyekre kellett vasutat építeni, amely komoly kihívások elé állították a tervezőket, ezért néha különleges, érdekes megoldások születtek.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close