Fűzfát használnak a biogáz előállítására a Szegedi Tudományegyetem kutatói
2021-05-31
A barcelonai önkormányzat elutasította, hogy a város kikötőjének területén épüljön fel az Ermitázs helyi fiókintézménye
2021-05-31

Hazánk geotermikus nagyhatalom (lehetne)

A kifejezés számtalanszor hangzott már el a médiában kutatók, mérnökök, civil szervezetek és technológiai vállalatok szájából, de valóban így volna? Magyarország tényleg több mint kitűnő adottságokkal bír e tekintetben? Mi vezetett a kijelentés megszületéséhez, egyáltalán van alapja?

A megújuló energiaforrások közül – nap-, szél-, vízenergia, stb. – jelenleg az egyik leggazdaságosabb a geotermikus (jelentése: Föld hőjéből származó). Hogy miért? Mert hosszú távú előnyei jóval meghaladják, hátrányai pedig bőségesen alulmúlják a többi ágazatét. Napenergia előállításához céltól függően napkollektorok (közvetlen hőtermelés), vagy napelemek (áramtermelés) szükségesek, melyek hatékonysága azonban jelentősen függ az időjárási körülményektől.

Hazánkban emiatt ennek kihasználtsága meglehetősen alacsony, mindössze 17 százalékos.

A napelemek emellett viszonylag nagy helyigényűek, az elhasznált elemek megsemmisítése pedig jelentős környezetterheléssel jár.

A szélenergia az előzőhöz hasonlóan erősen időjárásfüggő, emiatt bizonytalanul rendelkezésre álló erőforrás, ráadásul a szélturbinák szintén nagy beépített kapacitást igényelnek, valamint sok állatnak (például ha madarak vonulási útvonalába épülnek) okozhatnak károsodást. A vízenergia hasznosítása leginkább geomorfológiai (felszínalaktani) tényezők függvénye: nagy esésű folyók, hatalmas, víztározó létrehozására alkalmas területek kellenek hozzá, amellett pedig, az ezek által kialakuló új ökoszisztémákhoz sajnálatos módon a korábbiak megsemmisítése nyújt lehetőséget.

Erő van a talpunk alatt

Ha mindössze az iménti sorok alapján hazánk legkedvezőbb megújuló energiaforrását kellene kiválasztanunk, nem lenne könnyű feladatunk. A Kárpát-medence időjárása meglehetősen változékony, emellett Magyarország domborzati képe sem elegendő mértékű, hogy arra építve például a folyók vize gazdaságos mértékben válthatná ki a fosszilis (nem megújuló) energiatermelést. Geotermikus energiában viszont jelentős előnnyel indulunk.

A geotermikus energia nagy vonalakban a Föld belsejében (főként radioaktív bomlási folyamatokból) származó, majd a felszín közelébe jutva, a kőzetekben és a bennük lévő vízben tárolódó hőmennyiség, amelyet energiatermelésre hasznosíthatunk.

Ebbe beletartozik a termál-, vagy hévíz, illetve a kőzetszemcsék között található pórusvíz, ám közülük gazdaságosan csak az előbbi hasznosítható. A bolygó egyes területein eltérő mértékben más és más hőmennyiség jut a felszín közelébe. Ennek oka egyrészt a földkéreg csekélyebb vastagsága (ilyen a Kárpát-medence, és azon belül hazánk), vagy vulkanikus tevékenység (a legismertebb példa erre Izland). E térségekben a Föld belseje felé haladva kilométerenként az átlagos 30 foknál nagyobb mértékben is változhat a hőmérséklet, Magyarország területén ez az érték kilométerenként nagyjából 45-60 °C között alakul, vagyis 1,5–2-szerese a világátlagnak. Erre utal számos termálfürdőnk is.

Nehézsúlyú bajnokok listája

Geotermikus erőmű, Puhagan, Fülöp-szigetek (Forrás: Wikipedia)

Európa vulkanikus szigete, a tűz és jég hazája, Izland a világon egyedülálló és példaértékű módon villamosenergia-szükségletét teljes mértékben megújuló erőforrásokból fedezi. Ennek mintegy 13 százalékát különféle geotermikus erőművek szolgáltatják. Magyarország azonban még ettől a szinttől jócskán elmarad, hiszen nálunk a teljes energiamixből az összes megújuló energiaforrás-készlet részesedése alig éri el az 1 százalékot. Mégis, ha a világ teljes geotermikus energiatermelését nézzük, a legfrissebb adatok alapján Izland szerény 5 százalékkal is a 7. helyre küzdötte fel magát. A listát az Egyesült Államok vezeti, közel 30 százalékos aránnyal, majd őt követi a Fülöp-szigetek, Indonézia, a dobogóról már lecsúszó Mexikó, Olaszország és Új-Zéland. Érdemes kiemelni az utóbbi időben a geotermikus energiatermelésben egyre inkább feltörekvő, és egyre nagyobb pénzösszegeket befektető  afrikai országokat, főként Kenyát és Etiópiát.

Nesjavellir geotermikus erőmű, Izland (Forrás: Wikipedia)

Hazánk is folyamatosan törekszik a megújuló energiaforrások egyre nagyobb mértékű hasznosítására. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy az elmúlt évtizedben tizenkétszeresére nőtt az ilyen módon előállított energia. Ennek legnagyobb része elsősorban a mezőgazdaságban hasznosul, ahol már jó ideje alkalmazzák fóliasátrak és üvegházak fűtésére. Ehhez már 50°C átlaghőmérséklet is elegendő, amely az Alföld jelentős részén sekély mélységben is rendelkezésre áll. Lakásfűtésre már ennél magasabb, 60-100 °C hőmérsékletű termálvíz szükséges, amelyet több megyeszékhelyen, köztük Miskolcon, Győrben, Szegeden, emellett kisebb városokban, mint Csongrádon, Hódmezővásárhelyen és Makón is használnak, hogy csak néhányat említsünk a mintegy két tucat közül. Közvetlen villamosenergia-előállításra alkalmas első, és mindeddig egyetlen geotermikus erőművünk Turán épült, amely 2017-ben kezdte meg működését. Mintegy 3 MW teljesítményével közel 1000 család éves villamosenergia-igényét biztosítja.

A turai geotermikus erőmű, Magyarország (Forrás: mannvit.hu)

Mikor leszünk mi is geotermikus nagyhatalom?

Habár földtani és hidrogeológiai (vízföldtani) adottságaink kiválóak, önmagában ez a lehetőség még nem emel ki bennünket a középmezőnyből. Sajnos földtani előnyünk legnagyobb gondja, hogy bár a kiaknázásához szükséges eszközpark nem igényel nagy területet és az üzemeltetés költségei is alacsonyan tarthatók, a kezdeti, magasabb beruházási összegek és az átlagosnál lassabb megtérülés sok esetben – például a járvány miatt is nehéz helyzetbe került önkormányzatok, kis- és középvállalkozások számára – elérhetetlenné teszik. A geotermikus energiatermelés hazai lehetőségeinek nagyobb mértékű kihasználásához elsősorban erőműveket kellene létesíteni (amikhez fúrások és kutak kellenek). Emellett olyan cégekre és azok jelentős támogatására volna szükség, amelyek képesek lennének az erőművek üzemeltetésére, új technológiák kifejlesztésére és alkalmazására. Végül pedig megfelelő méretű és szerkezetű piac, stabil, kiszámítható gazdasági és jogi környezet, egyszóval gazdaságpolitikai szándék és innováció iránti elkötelezettség kellene. A Föld már beletette a saját részét a közösbe (a javunkra), kérdés, mi is hajlandóak vagyunk-e hozzáadni a miénket.

Nyitókép forrása: man-es.com

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close