Az éghajlatváltozás miatt egyre nagyobb számban bekövetkező természeti katasztrófák, de akár egy háborús konfliktus nyomán keletkező törmelék, és ennek nem megfelelő kezelése miatt belőlük felszabaduló veszélyes anyagok egyre fokozottabb egészségügyi kockázatot jelentenek.

Amikor 2005 nyarán a Katrina hurrikán lecsapott New Orleansra, a vihar elcsendesülésével a keleti városrészben élő lakosoknak egy másodlagos katasztrófával is szembe kellett nézniük. Amint az ég kitisztult, a megmaradt otthonokba lassan visszatért az élet. Ekkor azonban egy újabb fenyegetés jelent meg egy szemétlerakó képében, amit a városvezetés hozott létre, hogy valahogyan kezelje a vihar nyomán keletkező törmeléket.

A 2005-ös Katrina hurrikán háromdimenziós modellje
Forrás: Wikimedia

Az egész városban ugyanis több mint 4000 futballpályányi területet 3 méter magasságban megtölteni képes hulladékmennyiség (!) elhelyezését kellett megoldani. Nem sokkal később a teherautók felzúgtak, és tonnáról tonnára elkezdték a város megtisztítását. Az említett városrész lakosságának ezrei, környezetvédők segítségével persze tiltakoztak, hogy a hulladék miatt tartós veszélynek lesznek kitéve. A megmozdulást az tetézte, amikor több száz ember zsúfolódott össze a kerületi bíróság tárgyalótermében, amely végül a társadalmi nyomásnak engedve elrendelte a hulladéklerakó működésének beszüntetését. Ezzel meg is oldódott a probléma. Látszólag…

Károk és költségek

Ugyanis az imént említett vitás helyzet korszakalkotó fejezetet nyitott, mivel eddig nem kellően feltérképezett sebezhetőségeket tárt fel az egyre hevesebb természeti katasztrófákat követő romeltakarítás terén. A szakértők becslése szerint a katasztrófákat követően a megfelelő tervezés hiánya miatt gyakran több millió tonna potenciálisan környezetre és emberre is egyaránt veszélyes törmelék – többek között arzén, azbeszt, különféle háztartási vegyszerek, ólom stb. – kezelése és elhelyezése nincs megoldva, a szakszerű ártalmatlanításról már nem is beszélve, amely a legtöbb esetben szinte inkább csak prémium-szolgáltatás (miközben alapvetőnek kellene lennie).

A 2016-os Matthew hurrikán után keletkezett törmelék
Forrás: Pixabay

A rendelkezésre álló adatok azt is mutatják, hogy az ilyen típusú törmelék eltávolításának átlagos éves költsége napjainkra minden eddiginél magasabbra rúg. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) kutatói szerint pedig ez még csak a kezdet, ugyanis napról napra két markáns szélsőség fokozódik, azaz az aszályos, illetve a heves esőzésekkel járó időszakok lesznek jellemzőek. Előbbi az erdőtüzek, míg utóbbi az árvizek, földcsuszamlások egyre nagyobb számú kialakulásában játszik szerepet. De mindegyik esetben – akárcsak a már említett hurrikánok esetén – elmondható, hogy nem kevés, sokszor rendkívül káros törmelékkel járnak.

Szakértők kellenének

A katasztrófák hatásainak tanulmányozása szempontjából gyakran emlegetett állatorvosi ló az Egyesült Államok, amelynek nagy területe és az ebből következő változatos földrajzi körülményei már elegendőek ahhoz, hogy szinte egy országon belül szemléltethetővé váljanak bizonyos mintázatok. Az erdőtüzeknél maradva: Kaliforniában a Napa-völgybe szállított, tűzvészekből származó törmelék miatt a lakosság egy része attól tart, hogy az elszennyezheti a talajvizet és károsíthatja a régió híres szőlőültetvényeit. Visszatérve a viharokra:

Tavaly nyáron az Ida hurrikán törmeléke jócskán lerövidítette az északkeleti országrész hulladéklerakóinak élettartamát, ráadásul egy olyan sűrűn lakott régióban, ahol egyébként is hegyekben áll a háztartási hulladék. Észak-Karolinában a sorozatos viharok – mint ahogyan a 2018-as Florence hurrikán is tette – több millió elhullott állati tetemet hagytak maguk után, a bűz mellett jelentős fertőzésveszélyt eredményezve.

A szakértők minden katasztrófa esetén (s ilyennek számít a jelenlegi ukrajnai háború is, amelynek nyomán a rombolás végén ma még felmérhetetlen mennyiségű törmelék eltakarítására lesz szükség), figyelemmel kísérik az ezekhez hasonló lehetséges kockázatokat. Sajnos a legtöbb esetben viszont igen költséges ilyen szakértőket alkalmazni, így a helyi vagy megyei önkormányzatok mindenféle szakértelmet mellőzve, gyakran kész terv nélkül a minél gyorsabb (és olcsóbb) helyreállításra törekednek. Emiatt azonban a potenciálisan egészséget károsító hulladékot (laikus szemmel) ártalmatlannak vélhetik, ami pedig legalább akkora katasztrófát eredményezhet, mint a kiindulási esemény. A veszélytelennek titulált anyagok útja ezután egyenesen egy egyszerű építési/bontási hulladéklerakókba vezet. A kutatások szerint mivel az ilyen helyeket sok esetben nem övezi megfelelő környezetvédelmi szabályozás (legalábbis az Egyesült Államokban), ennek következtében pedig a megfelelő technikai feltételek sem, ezért a kockázatok a talajvízben, valamint a levegőben tovaterjedve válnak veszélyforrássá.

A tanulmányok azt is mutatják, hogy az ilyen hulladéklerakók ráadásul gyakran sérülékeny, vidéki térségekben találhatók, ahol nem jellemző a magas átlagkereset, a lakosok kevésbé férnek hozzá a jó minőségű erőforrásokhoz és alapszolgáltatásokhoz, így egy kisebb szennyeződés is elegendő, aztán bumm, máris kész az egészségügyi katasztrófa.

Gyötrelmes korszak elé nézünk

Az elsődleges megoldás a szakértők szerint természetesen az lenne, ha alkalmaznák őket, és velük dolgoztatnának ki átfogó terveket egy-egy katasztrófa bekövetkezésére. Meglepetésükre viszont az ezt ösztönző támogatásokat sorra lövi le a kormányzat, éppen amikor a legégetőbb szükség lenne rájuk. Sajnos nem egyedi jelenségről beszélünk, a jelenlegi drámai politikai feszültségekkel és világgazdasági nehézségekkel terhelt időszakban több helyütt sokadlagos céllá romlott a globális harc az élhető és stabil állapotú bolygóért, holott pont most volna itt a lehetőség elmozdulni a fenntartható jövő alternatívái felé.  Nem úgy tűnik ugyanis, hogy az éghajlatváltozás megvárná, hogy bármilyen pénzügyi helyzet kedvezőre forduljon.

Sajnos a legújabb klímajelentések is arról szólnak, hogy az emberiségnek tartósan be kell rendezkednie egy új, gyötrelmes korszakra, amelyben egyébként is tartós egészségügyi kockázatoknak leszünk kitéve.