Kifejezetten megnőtt az autisták száma

Magyarország berendelte az USA nagykövetét, az elnök Orbánt minősítő kijelentése miatt
2024-03-12
Mire reagál most az olajár és mit csinálnak a világ rosszfiúi?
2024-03-13
Show all

Kifejezetten megnőtt az autisták száma

Az egyre gyakoribbá váló autizmus sok család életét nehezíti meg. Ezért is jó hír, hogy a szakemberek egyre többet tudnak meg e komplex viselkedési tünetekkel járó állapot okairól és kezelésének lehetőségeiről. Az egyik nyom a belekben élő baktériumokhoz vezet, ahogy erről a Horizonban, az EU kutatási és innovációs magazinjában hírt adtak.

Az autizmus tünetei általában a gyermekek életének első két évében jelentkeznek, és szakemberek szerint a betegség okait valószínűleg genetikai és környezeti hatások kombinációjában kell keresni. A környezeti kockázati tényezők már az embrionális szakaszban hatnak, és az orvosok ide sorolják a fertőzéseket vagy egyes környezetbe kerülő mérgező vegyi anyagokat, valamint az anyai cukorbetegséget.

Egyre több az autista

Az autizmus – hivatalos nevén autizmus spektrumzavar, vagy ASD – nem igazán ritka betegség, a becslések szerint világszerte legalább minden 100. embert érint. Az elmúlt három évtizedben azonban a bejelentett esetek száma azokban az országokban, ahol alaposan megvizsgálták a betegség előfordulási gyakoriságát, az Autism Europe érdekvédelmi csoport szerint gyorsan növekedett. De ez tendencia az egész világon érezhető, s ehhez az is hozzájárult, hogy mind többet tudunk a betegség ismérveinek diagnosztikájáról.

A kutatók a diagnózis és a kezelés felgyorsításának reményében újabban az emberi bélben található mikroorganizmusok és az idegrendszeri fejlődési rendellenességek közötti kapcsolatokat vizsgálják.

A GEMMA nevű hatéves uniós kutatási projekt, mely éppen az autizmus és az emésztőrendszer egészsége közötti összefüggések feltárását célozza, év végén zárul. A projekt kutatói meg vannak győződve róla, hogy a bél mikrobaflórájának, a mikrobiomnak az egyensúlya pozitív hatással van néhány autista viselkedésforma kezelésére.

Bizonyítékaik vannak ugyanis arra, hogy bél és az agy közötti kommunikáció számos neurológiai állapotot, köztük az autizmust is pozitív irányba befolyásolja. Kétségtelenül nagyon bonyolult biológiai jelenséggel állunk szemben, melyet az 1940-es években különítettek el először, de a kiváltó okokról még most sem tudunk mindent. Biztosnak tűnik, hogy az autizmusnak genetikai okai vannak és hogy ebben akár száz gén is szerepet játszhat. De az is tény, hogy az agyi idegsejtek gyulladása is bonyolítja a képet, a környezeti tényezők között pedig a bélrendszer egészsége az egyik legvalószínűbb.

A baktériumflóra fenntartja a bélfal egészségét

Igazolták, hogy egészséges embereknél a belek féligáteresztő fala egyfajta gátként működik. Szabályozza az alapvető ionok, tápanyagok és víz szervezetbe jutását, miközben korlátozza a káros anyagok mind a bélből kifelé, mind befelé irányuló mozgását. Ha ez a gát megsérül, a bélből nemkívánatos anyagok szivároghatnak a szervezetbe, amelyek gyulladásos betegségekhez és anyagcserezavarokhoz vezető immunválaszt váltanak ki, s ez – feltételezések szerint – az agyra is hatással van.

A szakirodalomban „szivárgó bél”-nek nevezett állapot hatását az autizmusra a kutatók egy 500 csecsemő bevonásával végzett követéses vizsgálattal igyekeznek tesztelni. A kísérletbe bevont apróságokat a születésüktől 36 hónapos korukig követik és az bennük a közös, hogy mindannyian autista gyermekek testvérei. Már maga az a körülmény, hogy egy idősebb testvér autizmussal él, a kutatók szerint megtízszerezi a valószínűségét a betegség megjelenésének a fiatalabb gyereknél.

A kutatócsoport – többek között – a csecsemők székletének mikrobiális összetételét követi nyomon. A baktériumok kiegyensúlyozott összetétele a bélben ugyanis köztudottan fenntartja a bélfal épségét. A gyomorgörcsöktől a hasmenésig terjedő gyomor-bélrendszeri zavarok viszont különösen gyakoriak az autizmussal élőknél. Az állapot legtöbbször a bélben élő mikrobák egyensúlyának felborulásával jár, s az autizmussal élőknél egyrészt kisebb a mikrobiális sokféleség, és magasabb a káros baktériumok aránya az egészségeseknél.

A cél: székletvizsgálattal lehessen még a tünetek előtt kimutatni

A GEMMA kutatónak célja a mikrobiom egyensúlyának helyreállítása és a „szívárgó bél” helyreállítása s ezt egészséges baktériumokat – probiotikumokat -, valamint nem emészthető rostokat – prebiotikumokat – adagoló kezeléssel érik el.

Jelenleg legkorábban 18 hónapos korban lehet diagnosztizálni az autizmus meglétét, a legtöbb esetet azonban hároméves kor körül sikerül megállapítani. A projekt kutatói azt szeretnék, ha ez még a tünetek megjelenése előtt egy egyszerű székletvizsgálattal kimutatható lenne, így a kezelést is jó előre meg lehetne kezdeni. A GEMMA szakértői szerint mára az autizmus akár minden 36. gyermeket érinthet és ebben a táplálkozás is ludas lehet.

A bélrendszer és a látszólag különböző idegrendszeri fejlődési állapotok közös jellemzőit keresi egy másik, ugyancsak év végén lezáruló uniós kutatási projekt, a CANDY is.  Az autizmus, a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, az értelmi fogyatékosság és az epilepszia közötti kapcsolat ugyanis igen gyakori. Nem véletlen, hogy egy autista gyermek gyakran figyelemhiányos zavarral is küzd, vagy hogy egy értelmi fogyatékosnak epilepsziás testvére van. A projekt kutatói három csoporttól gyűjtenek székletet, vizeletet, vért és nyálat: három és hat év közötti gyermekektől, idősebbektől és minden kísérleti alany gyerek édesanyjától. A kutatócsoport emellett a vizsgálatban résztvevők immunrendszerét is feltérképezi, és mikrobiom-mintákat gyűjt az emberek mellett egerektől is. Azt remélik, hogy összefüggéseket találnak a mikrobiom összetétele, az idegrendszeri fejlődési rendellenességek és azok különböző tünetei között.

A kutatók emellett azt is igyekeznek megállapítani, hogy bizonyos baktériumtípusok nagyobb arányban vannak-e jelen az autizmus súlyos formáiban szenvedő embereknél, és ha igen, hogyan lehet ezt az információt felhasználni a megelőzésre és a beavatkozásra. Mind a két projekt ugyanazt szeretné elérni: minél korábban felismerni ezt az idegrendszeri állapotot, hogy még eredményesebb lehessen a gyógyszeres kezelés.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.