Befektetési szempontok dominálnak a magyarok műtárgyvásárlásánál
2022-04-20
A prosztatarákhoz köthető baktériumokat azonosítottak
2022-04-21
Show all

Egyre több az aszály, kiszáradás fenyeget

Az aszály fogalma viszonylag egyszerűnek hangzik: csapadékhiányos időszak. Habár e világszerte megfigyelhető jelenség szokásosnak mondható, az éghajlatváltozás miatt egyre sűrűbben és több helyen, valamint jóval erőteljesebben fordul elő, mint korábban. Ennek következtében mind az ivóvíz-, mind az élelmiszerellátás biztonságát komoly veszély fenyegeti. Sajnos ez alól hazánk sem kivétel.

Az említett meghatározás azonban korántsem ennyire puritán. Ugyanis azokat a periódusokat is ezzel a kifejezéssel jellemezzük, amikor a csapadék mennyisége az év egészére vetítve ugyan megfelelő, de az eloszlása rendkívül egyenetlen, és/vagy a magas hőmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentősen megnő. Mezőgazdasági értelemben (legalábbis Magyarországon) az aszály olyan természeti esemény, amelynek során az adott növény vegetációs (fejlődési) időszakában 30 egymást követő napon belül lehullott csapadék összes mennyisége nem éri el a 10 millimétert. Más kitétel szerint aszálykor a lehullott csapadék összes mennyisége a 25 milliméter alatt marad és a napi maximum hőmérséklet legalább 15 napon meghaladja a 31 Celsius-fokot. A kutatók szerint a következő évtizedekben az egyik legnagyobb veszélyt ez utóbbi magas hőmérsékletű, ám csapadékmentes időszakok gyakoribbá válása jelenti. E kedvezőtlen folyamatot már egy ideje a saját bőrünkön is megtapasztalhatjuk.

Maratoni aszályok

A szinte teljesen kiszáradt Peñuelas-tó Chilében
Forrás: Wikipedia

Chile már több mint egy évtizede történelmi szárazsággal küzd. Fővárosában (Santiago) most a legrosszabbra készülnek: vízkorlátozás bevezetését tervezik. Ahhoz, hogy elkerüljék az ebből következő humanitárius katasztrófát, már csak a (a déli félgömbön jelentkező) téli időszak csapadékában bízhatnak. A probléma nagyságát jól mutatja, hogy az ország Valparaíso régiójának ivóvízellátásban egykor fontos szerepet játszó, Santiagótól mintegy 120 kilométerre fekvő Peñuelas-tó majdnem teljesen kiszáradt. Vízkészlete az eredeti mennyiség 0,2 százalékára! esett vissza. Jelenleg ezt a kevés meglévő vizet is próbálják optimálisan elosztani, illetve a mezőgazdaság számára az épphogy szükségesnél nem többet, de biztosítani.

Hasonló gondokkal küzd Észak-Amerika délnyugati része is. A térségre vonatkozóan nemrég egy kutatás igazolta, hogy az ott tapasztalható, szintén évtizedes skálán mérhető szárazság a történelmi feljegyzések tanúsága szerint legutóbb az 1500-as években jelentkezett. Az eredmények azért sem bíztatóak, mivel kiderült, hogy a vizsgált időszakban több olyan száraz periódus is előfordult, amelyek 20-30 évig is kitartottak. A jelenlegi éghajlatváltozás tükrében pedig az valószínűsíthető, hogy ezeknek az időszakoknak a hossza és erőssége nem a kedvező irányba fog elmozdulni. Ráadásul az elmúlt néhány év vízhiánya (többek között Kalifornia államot) az erdőtüzeknek egyik legjobban kitett területté változtatta.

Európában a spanyol aszály a leggyötrőbb

Ám nemcsak a távoli vidékek szenvedik meg az éghajlatváltozás perzselő hatásait. Egyes beszámolók szerint ugyanis Dél-Európát, azon belül is az Ibériai-félszigetet 2005 óta nem látott csapadékhiány sújtja. A spanyol meteorológiai szolgálat (Agencia Estatal de Meteorología, AEMET) adatai szerint már ősszel komoly szárazság jelentkezett, ami januárban tovább súlyosbodott. Az igazi problémát az jelenti, hogy a térségben október és április között szokott leesni az éves csapadékmennyiség háromnegyed része. Ha ebben a hét hónapos időszakban nem esik elég eső, állandósulni fog a vízhiány, mivel a spanyol nyarak rendkívül forrók és szárazok.

A spanyolországi Yesa tározó alacsony vízállásnál Forrás: Wikipedia

Hazánk agrárországként különösen érzékeny az időjárási szélsőségekre. Története során az egyik legnagyobb szárazságot a XIX. század második felében, 1863-ban tapasztalta meg. Ennek során az Alföld jelentős része terméketlenné vált, az éhhalál elől a különböző országrészekbe elhajtani szándékozott haszonállatok közül sok elpusztult, a lakosságot ennek következtében éhínség sújtotta. Évek mentek el arra, hogy pótolják a veszteségeket. Sokáig keresték a megoldást a hasonló katasztrófák elkerülésére, de a leghatékonyabb és legegyszerűbb védekezési módot a mai napig a rendkívül infrastruktúra- és költségigényes öntözés jelenti.

Szélsőségekkel kísért fokozatos szárazodás várható

Évről évre aszály sújtja a hazai mezőgazdaságot is
Forrás: Pixabay

2022-ben tovább kísért a múlt. Az idei első három hónap rendkívüli szárazsága miatt a talajok nedvessége épp a vegetációs időszak elején volt kritikus szinten. Emiatt az ország egész területére vízhiányos időszakot hirdettek. Azóta már esett némi csapadék, de a helyzet sok területen még így sem kielégítő. A szakemberek a jövőre nézve sem derűlátók. Magyarország, illetve a Kárpát-medence területén a csapadék összmennyisége várhatóan nem csökken számottevően, inkább egyenetlenül fog eloszlani az év folyamán. Ennek legnagyobb kárvallottja a nyári időszak lesz, amelyik fokozatosan szárazabbá válik, ám annál szélsőségesebb csapadékesemények várhatók, ritkán előforduló, heves és kiadós esőzések formájában. Tehát erre készüljünk…

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.