Fél évszázada nem tapasztalt állategészségügyi kihívással néz szembe Magyarország: a márciusban megjelent ragadós száj- és körömfájás járvány az állattartás egész rendszerét próbára teszi. A fertőzés gyorsan terjed, rendkívül fertőző, és már eddig is több tízmilliárd forintos kárt okozott a hazai mezőgazdaságnak – figyelmeztetett Nagy István agrárminiszter és Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke egy közös sajtótájékoztatón.
A ragadós száj- és körömfájás nemcsak az állatok, hanem a teljes magyar mezőgazdaság jövőjét is veszélyezteti. A védekezés közös felelősség: hatóságé, gazdáké és a társadalomé egyaránt. Ahogy Nagy István fogalmazott:
A vírus valós, létező és nagyon veszélyes. Csak együtt állíthatjuk meg.
A járvány kezelésének egyik legnagyobb akadálya a társadalomban terjedő tévhitek és összeesküvés-elméletek elterjedése – hangsúlyozta Nagy István.
Értetlenül állunk a helyzet előtt, miközben óriási gazdasági kárral fenyegető betegségről van szó, ami miatt Angliában és Amerikában több millió szarvasmarhát kellett már leölni
hangsúlyozta.
A védekezési stratégiában nem az egészségesnek tűnő állatok elpusztítása a cél, hanem a tünetmentes, ám vírushordozó egyedek eltávolítása, hogy megakadályozzák a fertőzés továbbterjedését.
A karantén sem jelent megoldást, mivel az csak hosszabbítaná a vírus kibocsátási időszakát – magyarázta Nagy István.
A miniszter elmondta, hogy a vakcinázás jelenleg nem opció: mivel a vakcina élő vírust juttatna az állatba, csak akkor lenne hatékony és elfogadott, ha azt világszerte egységesen alkalmaznák.
A nemzetközi piacon ugyanis kizárólag a teljesen vírus mentes állományokból származó termékeket fogadják el – emlékeztetett a miniszter.
Az ehez hasonló esetek megelőzésének érdekében az agrártárca májustól pályázatot hirdet meg, amely az állattartó telepek higiéniai és járványvédelmi fejlesztését támogatja.
Óriási az állattartók felelőssége a vírus terjedésének megállításában. Minden gazdálkodónak be kell tartania az előírásokat
figyelmeztetett Nagy István, hozzátéve, hogy szükség van a szabályok hatósági ellenőrzésére, sőt, esetleg további szigorításokra is.
A baromfi- és sertéságazatban már megvalósultak a korszerű járványvédelmi beruházások, de a szarvasmarha-ágazatban ez most válik égetően szükségessé.
A cél, hogy az érintett telepeken egy éven belül újraindulhasson a termelés, és három éven belül helyreálljon a járvány előtti állapot.
Bár a vírus eddig kizárólag a szarvasmarhákban jelent meg, a rábapordányi sertésállomány leölése megelőző lépésként történt. A sertések ugyanis kevésbé mutatnak tüneteket, mégis intenzívebben terjesztik a vírust. A döntés célja az uniós tagállamok megnyugtatása és a hazai termelés megvédése volt.
Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke megnyugtatta a lakosságot: a magyar boltok polcaira kerülő élelmiszerek teljes mértékben biztonságosak, bátran fogyaszthatók.
Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az ember ugyan nem betegszik meg a vírustól, de kezén, ruházatán, cipőjén hordozóként terjesztheti azt. Ennek ékes példája a levéli telep esete, ahol egy szlovák állatorvos vitte be a vírust.
A járvány eredetét továbbra is vizsgálják. Bár felmerült, hogy a pakisztáni eredetű vírus külföldi munkavállalókon keresztül került be az országba, ezt a gyanút egyelőre semmi sem támasztja alá.
A kormány viszonossági intézkedéseket tervez azon országokkal szemben, amelyek korlátozásokat vezettek be a magyar exporttal szemben.
Az állatsűrűség növekedésével párhuzamosan újra szükség van járványvédelmi technikusokra képzésre, akiknek feladata a szabályok betartatása lenne – egyelőre nem kötelező, de erősen ajánlott jelleggel.
A legfrissebb információk szerint újabb kitörés nem történt. A szigorú intézkedések és a belépési tilalom meghozták eredményüket: ha nem történik újabb fertőzés, az április 28-ig elrendelt tilalmat nem hosszabbítják meg.
Nagy István elmondta, hogy a lakosság ellenérzései a leölt állatok tetemeinek elföldelésével kapcsolatosan teljesen érthetőek, viszont ez egy olyan intézkedés ami az egész magyar állattenyésztés és mezőgazdaság jövőért elkerülhetetlen, és az emberekre semmilyen kockázatot nem jelent.
