Koronavírust, maláriát és prosztatarákot is kiszagolhatnak a kutyák

A Magyar Mérnöki Kamara energetikai tanácsadással segíti az építkezőket
2021-03-09
Nemzetközi holdbázis létrehozásáról született orosz-kínai memorandum
2021-03-10

Koronavírust, maláriát és prosztatarákot is kiszagolhatnak a kutyák

Időről időre felröppen a hír, hogy kutyákkal is keresnék a koronavírusos betegeket a repülőtereken. A tudas.hu olvasói számára utánajártunk a részleteknek.

Érdemes ott kezdeni, hogy a kutyák szaglása egészen rendkívüli, szaglónyálkahártyájuk mérete ugyanis többször akkora, mint az embereké. Míg ugyanis az embernek 5-6 millió szagérzékelő sejtje van, a kutyának nagyjából 300 millió.

Szaglásuk három nagyságrenddel érzékenyebb, mint a ma elérhető legjobb diagnosztikai eszközök, ami a Frontiers in Veterinary Science szaklapban megjelent hasonlat alapján olyan, mintha egyetlen folyadékcseppet kellene azonosítani egy olimpiai úszómedence húszszorosának megfelelő térfogatú vízben.

A kutyák tehát leginkább szagok alapján informálódnak környezetükről, de a fenti tulajdonságok arra is alkalmassá teszik őket, hogy előre meghatározott személyeket keressenek és azonosítsanak be, speciális nyomokat kövessenek, vagy különböző vegyületek, így például kábítószerek és robbanóanyagok jelenlétét jelezzék gazdájuk számára.

Attól sem riadnak vissza, ha vadon élő állatok felderítésére tanítják be őket. A közelmúltban például a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói 73 százalékos pontossággal tudták kimutatni az aranysakálok által hagyott ürülékek jelenlétét a Velencei-tó környékén az erre kiképzett ebek jelzései alapján.

Kutyaszimat receptre?

Már ezek a példák is rendkívüliek, de a sornak még közel sem értünk a végére. Erin Curry, a cincinnati állatkert szakértője például már felvetette, hogy ezzel a nem invazív módszerrel jegesmedvék vemhességét is azonosítani lehetne, de számos tanulmány vetíti előre azt is, hogy a kiképzett kutyáknak szerepük lehet az orvosi diagnosztikában és a rákkutatásban is.

Kutatások szerint ugyanis melanóma, tuberkulózis, prosztatarák, vagy tüdőrák nyomait is kiszimatolhatják az emberen, sőt akkor is jelezhetik a bajt, ha túl alacsony az 1-es típusú cukorbetegséggel küzdő személy vércukorszintje, azaz hipoglikémiás sokk veszélye áll fenn.

Szakértők szerint ezekben az esetekben nem is lehet mindig tudni, hogy a kutyák pontosan milyen szagmintázatot azonosítanak, de annyi bizonyos, hogy ezek a betegségek valamilyen módon megváltoztatják az emberi test normál kipárolgását, és ezt a tréningezett kutyák – hol kisebb, hol nagyobb sikerrel – azonosítani és jelezni tudják.

Így van ez a maláriával fertőzött emberek esetében is, ahol a vizsgálatba bevont két kutya 70 százalék és 73 százalék érzékenységgel tudta megkülönböztetni a fertőzött és nem fertőzött 5-13 éves gambiai gyerekek zoknijain érezhető szagmintázatokat.

Ez a kísérlet egyébként arra a 2018-as felfedezésre épült, mely szerint a maláriával fertőzött emberek bőrénél viszonylag nagy mennyiségben mutatható ki néhány aldehid, így a heptanal, az oktanal és a nonanal. Mint kiderült, az így megváltozott testszag kimondottan vonzónak bizonyult a maláriaszúnyogok számára, amelyek a már fertőzött emberek csípését követően még nagyobb hatékonysággal fertőzhetnek meg újabb és újabb gazdaszervezeteket.Az ígéretes zokniteszt szerint ezt az aldehidkoktélt érezhetik a kutyák is, ami a későbbiekben még nagy segítséget jelenthet a maláriával fertőzöttek azonosításában.

Négylábú „gyorsteszt” koronavírusra

Hogy a COVID-19 hatására pontosan mi minden zajlik le az ember szervezetében, arról még nagyon sok a bizonytalanság. Az viszont nyilvánvalónak tűnik, hogy a koronavírus-fertőzés is megváltoztatja az emberi test kipárolgását, amit a feltételezések szerint célzott idomítást követően a kutyák is érzékelni tudnak.

Az ezzel kapcsolatos kísérleteket folyamatosan végzik a szakemberek többek között az USA-ban, Chilében, az Egyesült Királyságban, Finnországban és az Egyesült Arab Emírségekben, de az előzetesen közölt eredmények is meglehetőségen ígéretesnek tűnnek.

Dominique Grandjean és kollégáinak franciaországi és libanoni kísérletében például a kiképzett ebek 83-100 százalék pontossággal azonosították a koronavírusos betegek hónaljáról vett izzadságmintákat.

A szakmai bírálaton még át nem esett vizsgálat során nyolc kutyával 21 nap alatt 368 kísérletet végeztek, és bár akadtak hamis pozitív jelzések is, néhány esetben a kutyák olyanoknál is helyesen jelezték a fertőzés jelenlétét, akik a kísérletet megelőzően még negatív PCR-tesztet produkáltak. A dolog szépséghibája, hogy a kutyák 1-4 óra alatt választottak az eléjük tett minták közül, de mentségükre szolgáljon, hogy négy kutya az összes tesztet hibátlanul teljesítette.

Paula Jendry és kollégái Németországban szintén kiváló eredményeket értek el torokváladékminták használata mellett, esetükben a kutyák átlagosan 94 százalék pontossággal azonosították a koronavírusos betegeket.

Az elképzelések szerint a kiképzett kutyákat többek között repülőtereken és bevásárlóközpontok bejáratánál lehetne bevetni, ám a hatékonyság kapcsán igencsak megoszlanak a vélemények. Bár szakértők szerint ez a módszer kétségtelenül gyorsabb eredményt adhat, mint egy PCR-teszt, a több órás várakozás igencsak életszerűtlennek tűnik.

A kutyák ráadásul igen nehezen viselnék el azt a sokórás, folyamatos terhelést, ami egy-egy ilyen tömegesen látogatott helyszínen folyamatosan fennállna. Emellett egyelőre az is kérdéses, hogy milyen protokoll szerint működhetne igazán jól a szimatolás és hogy az aktív fertőzöttek mellett vajon kiugatnák-e a sorból a tünetmenteseket is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close