Miért kötődnek a csapatukhoz? Mi a legfontosabb tényező, ami kivonza a szurkolót a meccsre? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ két közgazdász – és a jelek szerint meg is fejtették a szurkolói csoportok titkát.
Közgazdászoktól furcsa témaválasztás a magyar futballklubok szurkolói közötti motivációs különbségek vizsgálata – ennek ellenére Balogh Renátó, a Debreceni Egyetem adjunktusa és Bácsné Bába Éva egyetemi tanár ennek vágott neki. Az indokuk: ahogy a COVID-válság előtt, úgy utána is a futballcsapatok legnagyobb bevétel-generáló tényezője még mindig a meccsekre kijáró, elkötelezett szurkoló. E tábor nagysága befolyásolja a potenciális szponzorok, reklámozók megjelenését épp úgy, mint a mérkőzések közvetítéséért járó jogdíj nagyságát. (Utóbbi nem csak idehaza, de külföldön is megsokszorozódott a ’90-es évek elejétől napjainkra.)
A kutatáshoz a 2010-ben megalkotott, ma már nemzetközi standardnak minősülő sportfogyasztók motivációs skáláját (SMSC) használták, a szükséges mértékben magyarítva azt. A finomítás során először 232 egyetemi hallgatóval töltették ki kérdőívüket, majd a véglegesítést követően kilenc csapat összesen 1645 elkötelezett szurkolója töltötte ki a kérdőívet értékelhetően. (A mint nem tekinthető reprezentatívnak, mivel nincs értékelhető kutatás a szurkolók országos szintű összetételéről.) Az eredmények azonban így is relevánsnak tekinthetőek, és alkalmasak arra, hogy irányt mutassanak egy-egy klubnak a helyi nézőszám növelése érdekében.
Az eredmények:
- a szurkolók leginkább a kedvenc csapatuk iránti hűségük és a vele való azonosulás miatt járnak mérkőzé Ez azonban sokkal jellemzőbb a fradistákra, mint DVSC szimpatizánsaira.
- a “közösségi szórakozás” faktor a különböző csapatok szurkolói között már szignifikánsan eltérő jelentőségű. Míg a paksi szurkolók esetében ez a második leglényegesebb motivációs tényező, addig a Ferencváros vagy az Újpest szimpatizánsai esetében az utolsó a rangsorban.
- A “lokálpatriotizmus” jelentősége szintén nagyon eltérő. A megyeszékhelyek csapatainál – például a DVTK, vagy a DVSC esetében – sokkal fontosabb, mint például a fradistáknál.
- A “siker” faktor is eltérő helyeken szerepel a csapatok szurkolóinak motivációs rangsorában. A Ferencváros, az Újpest és a Fehérvár szurkolói számára a csapat eredményessége a harmadik legfontosabb motivációs tényező, ezzel szemben a DVSC esetében csak az utolsó előtti a rangsorban.
- A csapatok többségénél a legkevésbé fontos a “hirdetések és létesítmény” – vagyis az infrastruktúra állapota és a csapat marketing tevékenysége – faktor, ez alól kivétel az FTC, a Kisvárda, a Mezőkövesd és a Paks szurkolótábora.
- A “látványosság” a legtöbb klubnál a második helyen szerepel a rangsorban, ugyanakkor például a DVTK szurkolói nem sorolják a három legfontosabb motivációs tényező közé.
- A stadionban uralkodó “hangulat” faktor megítélése szignifikánsan eltér a csapatok szurkolói között: a DVTK, a Ferencváros és az Újpest szurkolói számára a második legfontosabb tényező, a székesfehérváriak esetében a harmadik, ugyanakkor a ZTE szimpatizánsai esetében csupán a hatodik a rangsorban.
A szerzőpáros összegzésében leírják: a legutóbbi, hasonló kutatás – amelyre 1995-ben került sor – eredményeivel való összehasonlítás alapján kijelenthető, hogy az elmúlt közel húsz évben megváltoztak a mérkőzésre járást befolyásoló tényezők. Míg az 1990-es években a csapattal való azonosulás csak a harmadik legfontosabb faktor volt, addig mára a legdominánsabb okká vált. Korábban a szurkolókat még a kikapcsolódási szándék, a barátok ösztönzése és vonzása mellett a feszültség levezetése vitte ki a stadionokba, napjainkban viszont az élményszerzés (közösségi szórakozás és hangulat) a kiemelt jelentőségű.
Az eredmények alapján kijelenthető: nincs „bevált recept” a stadionok megtöltésére, hiszen a különböző csapatokhoz kötődő szurkolóknak más-más a motivációjuk, így más elvárásokat támasztanak a futballklubok és az általuk nyújtott szolgáltatások iránt. Míg vannak olyan csapatok, amelyeknél a siker egy domináns faktor a szurkolók körében (például Ferencváros), addig más csapatoknál (például DVTK) az eredményességet és a játék színvonalát megelőzik olyan tényezők, mint a közösségi szórakozás vagy a mérkőzések hangulata. Ennek jelentősége lehet akár a klubfilozófia és a klubstratégia kidolgozásában.
A Ferencváros szurkolói elvárják, hogy kedvenc csapatuk a sikerkör-stratégiát kövesse. Ennek lényege, hogy a futballcsapatoknak nyerniük kell, és lehetőség szerint minél jobb eredményt kell elérniük a különböző versenysorozatokban, ami közvetlen és közvetett versenybevételeket jelent. Ennek köszönhetően a futballklubnak jobb imázsa alakul ki, ennek hatására mind a fogyasztóktól, mind az üzleti szférától érkező bevételek növekedhetnek. A Ferencvárostól a szurkolóik „elvárják” a hazai bajnoki cím rendszeres megszerzését, biztosítva ezzel a nemzetközi kupákban való részvétel lehetőségét.
A teljes tanulmány itt olvasható:
