Lehet, hogy a rejtélyes csuklás a törzsfejlődés ősi hozománya

Az angolt tanulók 80 százaléka online oktatásban vesz részt
2021-01-05
Magyar kutatók hozzájárulásával készült el a szikes talajok világtérképe
2021-01-06

Lehet, hogy a rejtélyes csuklás a törzsfejlődés ősi hozománya

A csuklás rejtélyes jelenség. Egyszer csak rátör az emberre, majd folyamatosan jönnek az újabb és újabb rándulások, és az a furcsa, magas hang. Azonnal elővesszük valamelyik régi bölcsességet, hogy mihamarabb magunk mögött tudhassuk ezt a kellemetlenséget, de vajon azon már elgondolkodtunk-e, hogy egyáltalán miért is csuklunk?

1. ábra: by Nikki Dawes

A csuklás hirtelen megrázza egész törzsünket, mivel a belégzést végző izmok, a rekeszizom és a külső bordaközti izmok összehúzódnak, illetve egy magas hangot is kiprésel belőlünk, mivel a hangszalagok egy kis késleltetéssel összezáródnak és így magas frekvenciájú rezgéseket hoznak létre a távozó levegőben. Itthon azt szokták mondani, hogy akkor csuklunk, amikor valaki emleget. Érdekes módon ez a hiedelem a környező népeknél is jellemző, bár van, ahol kifejezetten rossz szándékot feltételeznek az emlegetés hátterében, vagyis eszerint afféle átok a csuklás. Ezek a misztikus magyarázatok nem túl meggyőzők, úgyhogy nézzük, mi más állhat a csuklás hátterében.

A csuklás néha csak egymagában jelentkezik, de az is előfordul, hogy több csuklás követi egymást, hosszabb-rövidebb időn keresztül. A legtöbbször ez nem több apró kellemetlenségnél, de vannak olyan szélsőséges esetek is, amikor a csuklás jelentősen megnehezíti az életet. Egy amerikai férfi például több mint 60 éven keresztül csuklott folyamatosan, míg egy brit évekig olyan sűrűn csuklott, hogy az még az evést és az alvást is ellehetetlenítette. Nála később egy agytörzsi tumort diagnosztizáltak, aminek az eltávolítása a csuklástól is megszabadította. Az ezekhez hasonló extrém esetekben az sem ritka, hogy a páciens mindent megtenne a csuklás megszüntetése érdekében: volt, aki végső elkeseredésében azzal fordult az orvosához, hogy szeretné, ha átmetszenék a rekeszizmát beidegző ideget!

Finoman hangolt eseménysor

A csuklás maga egy összetett reflex, ami a rekeszizom mellett a belégzőizmokat is összehúzza, emellett a kilégzőizmokat elernyeszti. Az összehúzódás kezdetét követően hamarosan a hangszálak is összezáródnak, ez okozza a csuklás jellegzetes hangját. Az, hogy a csuklás valójában egy ilyen finoman hangolt eseménysor, ráadásul általában nagyjából azonos időközönként jelentkezik, arra utal, hogy van az agyban egy úgynevezett központi ritmusgenerátor, ami létrehozza. Hasonló ritmusgenerátorok felelnek egyébként a köhögés és a tüsszentés létrejöttéért is, de magát a légzést is ilyenek teszik lehetővé. A ritmusgenerátorok olyan idegsejtekből álló hálózatok, melyek szervezettségüknél fogva olyan ütemben hoznak létre aktivitást az általuk szabályozott idegekben, hogy az lehetővé teszi az ilyen bonyolult mozdulatsor kivitelezését. Nem meglepő módon ez a hálózat is agytörzsben helyezkedik el, ahogy azt a korábban említett brit férfi esete is mutatja, akinek egy itt kialakult tumor okozta krónikus csuklását. A hálózat pontos elhelyezkedése, kiterjedése egyelőre nem ismert.

Annyi viszont biztosnak tűnik, hogy a gyomor telítődése, illetve a nyelőcső irritációja váltja ki a leggyakrabban a csuklást, éppen ezért a nagy falások, a fűszeres ételek, a szénsavas üdítők, a dohányzás, sőt a reflux is előidézhetik. Ez minden bizonnyal azért alakul így, mert a gyomrot és a nyelőcsövet beidegző idegek kapcsolatban állnak a csuklást előidéző agytörzsi hálózattal. Érdekes módon a fülgyulladás is gyakran okoz csuklást, illetve néhány gyógyszernek is jellemző mellékhatása, ráadásul néhányszor egy intenzív érzelem és hirtelen hőmérséklet változás is kiválthatja.

Mire jó a csuklás?

A csuklás közvetlen oka tehát sok esetben a tápcsatorna irritációja, de vajon mire jó a csuklás, mi a funkciója?

A csuklás már a méhben lévő magzatoknál is megjelenik, éppen ezért sokan úgy gondolják, hogy a funkciója a légzést biztosító központi ritmusgenerátor normális működésének előkészítése. Talán a csuklást eredményező hálózat aktivitása az előfeltétele a légzést szabályozó központok normális működésének létrejöttéhez.

Egy másik elképzelés szerint a csuklás jelentősége a szopás miatt lenyelt levegő eltávolításában rejlik. Az emlősöknél a szopás során levegő is bőven kerül a gyomorba, ennek kiürítésére lehet alkalmas a csuklás. Elvégre a rekeszizom összehúzása összepréselheti a gyomrot, a hangszálak összezárása pedig megakadályozhatja a levegő visszaáramlását. Hogy felnőttkorban is megmarad és kiváltható ez a reflex, talán azt jelenti, hogy a gyomor „légtelenítése” valamiért előnyös, vagy egyszerűen csak nem kifejezetten hátrányos.

A csuklás folyamata csecsemőknél. A belégzőizmok hirtelen összerándulását (középen) a hangszálak összezárása követi (jobbra) ami elállja a levegő útját (Forrás: Clark Patterson/Washington Post)

Az ebihalakhoz vezethető vissza az eredete?

Egyes kutatók azonban még az emlősök kialakulásától is korábbra teszik a csuklás alapjainak megjelenését a törzsfejlődésben. A kétéltűek lárváinál a csukláshoz kísértetiesen hasonló mozdulat látja el a kopoltyút friss vízzel. A lárvák kopoltyúja a szájüreg mögött helyezkedik el. Ahhoz, hogy ide juttassák a friss vizet, be kell csukniuk a szájukat, be kell zárniuk az orrlyukaikat, végül össze kell préselniük a szájüreget. Így azonban a víz nagy része egyszerűen tovább haladna a tápcsatornában, ezért a garatjukat is lezárják, ami egyes kutatók szerint a hangrés összezárásának feleltethető meg. Ezek a kutatók úgy vélik, hogy az ebihalak kopoltyúlégzéshez használt mozdulatsora a csuklás eredete, tehát a többi gerincesnél talán nincs is valódi funkciója.

Egy ebihal anatómiája. A piros szegélyű félkörök a szájnyílás mögött a kopoltyúk. (Forrás: Herpetology 4th Ed., 2013 – Elsevier)

Sokan vélik úgy, hogy egy ilyen központi ritmusgenerátor nem maradhatott volna fönn az evolúció során, ha nincs funkciója, ez azonban egyszerűen nem igaz. Ha a kétéltűek agyában kialakult hálózat nem zavarta különösebben az idegrendszer más funkcióit, akkor szépen elevickélhetett az egyre bonyolultabb viselkedést lehetővé tévő magasabb idegrendszer struktúrák farvizén. Nem kell feltétlenül minden tulajdonságba a túlélést elősegítő hasznot képzelni.

A csuklás valódi okát tehát egyelőre homály fedi. Annyi biztos, hogy egy agytörzsi hálózat vezényli, amely legtöbbször a gyomor feszülésének és a nyelőcső irritációjának hatására lép működésbe. A csuklás többnyire egy szelíd jelenség, aminek a kezelésére sokféle népi gyógymód létezik, például egy falat citrom, néhány korty jeges víz, kézenállás, vagy a fél lábon ugrálás. Ezek közül elvileg azok lehetnek hatásosak, melyek a kiváltó ingerekhez hasonlóan valahogy megpiszkálhatják az agytörzsi központ működését: jeges víz, citromlé, ijesztés, de olyan is van, akinél egy kanál mogyoróvaj szűnteti meg a problémát. Ha ezek egyike sem működne, akkor a legjobb, amit tehetünk, hogy türelmesen kivárjuk amíg elmúlik. Állítólag a legtöbb esetben 30-nál úgysem ismétlődik többször.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close