Mindjárt kitör a harmadik világháború, de az legalábbis bizonyos, hogy a küszöbén állunk, ennyire sohasem voltunk közel a dúláshoz – rémisztgetnek a politikusok világszerte. Ijedjünk meg? A tudas.hu biztonságpolitikai szakértőket kérdezett a közelgő armagedonról.
Augusztus legvégén Orbán Viktor miniszterelnök egy interjúban kijelentette:
nagyon veszélyes pillanatban vagyunk, a harmadik világháború az ajtónkon kopogtat.
Külügyminisztere, Szijjártó Péter az ősz folyamán nem győzte ismételni a fenti állítást.
Nem túlzás azt mondani, hogy a harmadik világháború kitörésének kockázata soha nem volt akkora, mint most
mondta Szijjártó az ENSZ-ben, de később is megerősítette véleményét:
Az ukrajnai háborút, az afrikai terrortámadásokat, továbbá egy esetlegesen országok közötti háborúvá alakuló közel-keleti konfliktust összeadva már nagyon-nagyon közel kerülnénk ahhoz, amit a harmadik világháborúnak nevezünk.
A tudas.hu arra volt kíváncsi: mit is jelent a “nagyon-nagyon közel”, vagyis mennyire kell tartanunk/félnünk egy újabb, globális világégéstől, amely könnyen termonukleáris háborúvá fajulhat a hadviselő felek között.
Tálas Péter: messze vagyunk tőle
Nagyon messze vagyunk egy világháború kitörésétől, nem látom ennek reális veszélyét
mondta a tudás.hu-nak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője, az egyetem tudományos főmunkatársa.
Egy világháború nem tör ki véletlenszerűen. A politikai erőknek, a világ legnagyobb hatalmainak kell akarnia háborúzni, és most erről szerencsére nem beszélhetünk.
Tálas szerint sem Kína, sem az USA, de még az olyan regionális nagyhatalmak, mint a Közel-Keleten például Irán, nem akarnak közvetlenül beavatkozni az aktív konfliktusokba, legfeljebb közvetítőkön keresztül.
– A politikus előszeretettel festik fel a világháború rémképét, alaptalanul – mondja Tálas. – Részben fel akarják hívni a figyelmet a világégés veszélyére, hogy kerüljünk minden olyan lépést, ami egy nagyobb háborúhoz vezetne. Másrészt belpolitikai használatra gyártják ezeket a szövegeket. A politika szívesen biztonságiasít mindent, hogy saját fontosságáról és nélkülözhetetlenségéről győzze meg az embereket.
A másik, ami inkább ilyen, fogalmazzunk úgy, hogy belpolitikai használatra van mindenütt, ahol gyakorlatilag a társadalmat akarják. Mondjuk azt, hogy magad mellé állítani a kormányt, hogy ők majd megvédik a világháborútól, meg bármilyen hálózatot, a társadalmakat nagyjából ezt lehet látni nemzetközileg, ezek szívesen jönnek a politikusok.
Rácz András: Semennyire nem vagyunk közel
Mennyire vagyunk közel egy nukleáris világégéshez? Semennyire. Vagy ha tetszik: nem jobban, mint bármikor máskor
mondta a tudas.hu-nak Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság vezető szakértője.
Az atomfegyverrel rendelkező országoknál a helyi katonai elit elitje foglalkozik ezekkel a fegyverekkel. Ezekben a rendszerekben nagyon sok fék van beépítve, a katonák pedig nagyon racionálisak. Ezt támasztják alá egyébként a hidegháborús tapasztalatok is: mindenki nagyon racionálisan felméri és kezeli a háború kockázatát.
Rácz példaként azt hozta fel, hogy ahol összeütközés lehet NATO vagy egyenesen Amerikai hadseregcsoportok és az orosz katonaság között (ilyen Szíria és a Fekete tenger térsége is), mindenhol működik egy deeszkalációs kommunikációs csatorna a szemben álló felek között. Ha emberi hiba miatt történik is valamilyen csörte a felek között, azonnal képesek tisztázni és rendezni.
– A harmadik világháborúval ijesztgetni populista szólam, nem több. A politikusok biztonságiasítanak dolgokat, hogy később ezekre hivatkozva próbálják saját népszerűségüket feljebb srófolni. Nincs okunk a harmadik világháborús veszélyt emlegetni.
