Klösz György német-magyar fényképész, a magyarországi városfotózás úttörője halálának 110. és Budapest egyesítésének 150. évfordulója, valamint síremlékének felújítása alkalmából megemlékezést tartott a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) és Budapest Főváros Levéltára csütörtökön a Fiumei úti sírkertben: ez alkalomból a fényképész korabeli Budapestet bemutató fotóiból nyílt szabadtéri kiállítás.
A megemlékezésen Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója elmondta, hogy a NÖRI mint a Fiumei úti sírkert fenntartója Budapest születésének 150. és Klösz György halálának 110. évfordulóját összekapcsolva Klösz György képein keresztül mutatja meg a főváros születésének pillanatait.
Hozzátette: Budapest születésének 150. évfordulója nem csak Klösz György fotói miatt kapcsolódik a Fiumei úti sírkerthez. Itt nyugszik több jelentős polgármester, köztük Ráth Károly, Gerlóczy Károly és Kammermayer Károly.
Emellett több, a főváros arculatát meghatározó építész, Hauszmann Alajos, Steindl Imre, Ybl Miklós és Alpár Ignác nyughelye is a nemzeti emlékhely, ahol olyan neves szobrászművészek sírjai is megtalálhatók, akik Budapest jelentős közszobrait alkották, köztük Zala György, Strobl Alajos – fűzte hozzá.
A főigazgató beszédében hangsúlyozta, hogy Klösz György halálának évfordulójára nem csak a kiállítással emlékeznek. A Miniszterelnökség támogatásával, a Nemzeti Sírkert felújítási programja keretében közel kétmillió forintból újították fel a fényképész síremlékét, amelynek az eddig hiányzó váza díszítőeleme is visszakerült a helyére, Jánossy László, Klösz György ükunokájának köszönhetően.
A kiállítás megszervezésében Budapest Főváros Levéltára is részt vett,
a képeket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye bocsátotta rendelkezésre – tette hozzá Móczár Gábor.
Jánossy László, Klösz György ükunokája az ünnepségen arról beszélt, hogy a Darmstadtban született fényképész „szívvel-lélekkel” magyarrá vált és boldog volt, ha magyarul beszéltek vele.
Kortársai szerint kolerikus természetű és hihetetlen munkabírású ember volt – mondta Jánossy László.
Emlékeztetett, hogy
Budapesten Klösz György építette az első vízmeghajtású hidraulikus liftet
Kossuth Lajos utcai fotóműterméhez.
Elmondása szerint Klösz Györgynek két emléktáblája is megtalálható Budapesten: az egyik bronz emléktáblát 1986-ban állították és a Ferenciek tere metróállomás folyosójának falán látható, a másik pedig fotóműterménél, a Kossuth Lajos utca 1. szám alatt található meg.
Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója felidézte, hogy Klösz György
első pesti évei során főleg portréfotózással foglalkozott,
de az 1870-es évek elején megkezdett munkájával örökre beírta magát Budapest történetébe mint az egyesített főváros századfordulós arculatának egyik legfontosabb és talán leghíresebb képi megörökítője.
Hozzátette: az 1870-es évektől évtizedeken át következetesen fényképezte az épülő, eltűnő, átalakuló és minden újabb lépéssel világvárossá váló Budapestet.
Klöszt képei készítése során
a hitelesség és az archiválási szándék vezérelte: legfontosabb célja az akkori városkép hű megörökítése volt
– hangsúlyozta a főigazgató.
Elmondta, hogy a kiállításon látható fényképek töredéke annak a hagyatéknak, amelyet Klösz György hagyott az utókorra.
A fiával, Pállal létrehozott vállalatot 1948-ban államosították, ennek köszönhetően került a levéltárba az 1960-as években a cég iratanyaga és 14 fénykép-mintaalbum, amelyekben 2026 darab fénykép található: ezek közül 1100 örökítette meg Budapestet és a főváros eseményeit 1873 és 1913 között. Az albumokat több mint húsz éve digitalizálták.
Az október végéig látogatható kiállításnak Klösz György eredeti állapotába visszaállított síremléke melletti terület ad helyet.
