Macron is beszállt a kampányba Franciaországban

Csehek vásárolják meg a magyar Foxpost csomagküldőt
2024-06-12
Átadták Az utazó magazin legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjait
2024-06-12
Show all

Macron is beszállt a kampányba Franciaországban

Emmanuel Macron francia elnök beszédet mond a Franciaországi Zsidó Intézmények Képviseleti Tanácsa (CRIF) létrejöttének 80. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a párizsi államfõi rezidencián, az Elysée-palotában 2024. március 18-án. Franciaországban él Európában a legnagyobb - 500-600 ezresre becsült - zsidó közösség. MTI/EPA POOL/Yoan Valat

Emmanuel Macron francia államfő felszólította mindazokat, akik “nemet tudnak mondani a szélsőségekre”, hogy fogjanak össze az előrehozott nemzetgyűlési választások “előtt vagy után”, amelyeket azt követően írt ki, hogy az európai parlamenti választáson a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) nagyarányú győzelmet aratott, és a köztársasági elnök által fémjelzett centrista pártszövetség messze lemaradva a második helyen végzett.

“Azt szeretném, hogy amikor eljön az idő, (a választások) előtt vagy után, összefogjanak azok a jószándékú nők és férfiak, akik együtt nemet tudnak mondani a szélsőségekre” – jelentette ki Emmanuel Macron kampánynyitó sajtótájékoztatóján, felszólítva az elnöki táborhoz tartozó pártokat, hogy kezdjenek tárgyalásokat más erőkkel.

Az államfő az EP-választáson harmadik helyen végzett szocialistákhoz és az ötödik helyre került jobbközép Köztársaságiakhoz szólt, elutasítva a győztes “szélsőjobboldalt”, amely szerinte a kirekesztésre építi a politikáját, és a negyedik helyen végzett radikális baloldalt, amelyet “antiszemitizmussal és antiparlamentarizmussal” vádolt meg.

Emmanuel Macron értelmezése szerint Franciaországban “van egy düh, amely kifejeződött” az EP-választáson, ezért nem hajlandó “úgy tenni, mintha semmi sem történt volna”. A június 30-ra és július 7-re kiírt kétfordulós nemzetgyűlési választásokat “a tisztázások megmozdulásának” nevezte annak érdekében, hogy “ne a szélsőjobboldalnak kelljen átadnia a hatalom kulcsait 2027-ben”, a következő elnökválasztáson.

Emmanuel Macron megerősítette, hogy nem mond le, bármi is legyen a nemzetgyűlési választások eredménye.

“Szélsőjobbot mondok szándékosan, amikor a Nemzeti Tömörülésről beszélek, mert a vezetői továbbra is azt állítják, hogy vannak igazi és nem igazi franciák, továbbra is a sajtószabadság korlátozását vagy a jogállamiság elutasítását tervezik” – hangsúlyozta. Azzal is megvádolta az RN-t, hogy “kétértelmű” az Európai Unióval és Oroszországgal kapcsolatban, és hogy “ki akar lépni a NATO-ból”. A radikális baloldali Engedetlen Franciaország pedig az államfő szerint “balkanizált vízióval” rendelkezik a francia diplomáciát illetően.

Az államfő bírálta azokat a szerinte “természetellenes szövetségeket” is, amelyek a jobb- és a baloldalon létrejöttek az elmúlt napokban.

A Köztársaságiak (LR) vezetője, Éric Ciotti kedden bejelentette, hogy szövetségre lép a Nemzeti Tömörüléssel, ami gyakorlatilag szétrobbantotta a Charles de Gaulle néhai köztársasági elnök politikai örökségének tekintett jobbközép pártot, miután a pártelnök lépését nem támogatja az LR vezető politikusainak többsége, és szerda délután elnökségi ülésen fel kívánják menteni Ciottit a pártvezetői tisztségéből.

Ugyanakkor Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és miniszterelnök-jelöltje kedd este bejelentette, hogy a szövetség jegyében tucatnyi korábbi jobbközép képviselővel megállapodást kötöttek arról, hogy az RN színeiben indulnak a nemzetgyűlési választások első fordulójában. Ezt követően Emmanuel Macron kormányának hat, korábban az LR-hez tartozó minisztere a Le Figaro című napilap honlapján közzétett felhívásában arra kérte a jobbközép képviselőket, hogy csatlakozzanak az elnöki táborhoz.

A megosztott francia baloldali pártok, a Szocialista Párt, a Kommunista Párt, a Zöldek és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország már hétfő este bejelentették, megállapodást kötöttek arról, hogy közös jelölteket indítanak minden választókerületben az előrehozott nemzetgyűlési választások első fordulójában.

Az IFOP közvéleménykutató-intézet kedden közzétett felmérése szerint ha vasárnap tartanák az első fordulót, Marine Le Pen pártja a szavazatok 35 százalékára számíthatna, ami csaknem a duplája annak, amit a két évvel ezelőtti nemzetgyűlési választásokon elért, s 4 százalékkal több, mint a vasárnapi EP-választáson. A Reneszánsz, a Horizontok és a Modem centrista pártokból álló elnöki szövetség pedig 18 százalékot érne el, ami 7 százalékkal kevesebb, mint 2022 júniusában, de szintén 4 százalékkal több, mint az EP-választáson.

A baloldali pártok együttesen 25 százalékos támogatottságot élveznek, a Köztársaságiak 9, a Nemzeti Tömörüléstől jobbra álló Eric Zemmour által vezetett Visszahódítás pedig alig 4 százalékot érne el jelenleg. Ez utóbbival a Nemzeti Tömörülés kedden elutasította a szövetségkötést.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.