fbpx

Magyarok segítségével háziasítják a harcsát – Akár a lazac vetélytársa is lehet

Új technológiai megoldással és több évig tartó intenzív, genetikai alapú nemesítéssel egy magyar vezetésű európai kutatási projektben sikerült szinte háziasítani az európai szürke vagy lesőharcsát és egy intenzív tenyésztési módszert kidolgozni a tömegtermelésére. Ennek eredményeként a projekt gazdái abban reménykednek, hogy a nemzetközi piacokon a tőkehal, a tonhal, vagy akár a lazac versenytársa is lehet, számol be a sikerről a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja.

Ha halászat, akkor leginkább a világtengerek túlhalászásáról és az ennek következtében már régóta stagnáló tengeri halászatról, esik szó a médiában, no meg arról, mennyire egészséges is a halhús, meg hogy hazánkban milyen keveset is fogyasztanak belőle. Holott a magyar haltenyésztés régóta világhírű exportcikkünk. A friss halban az ásványi sók, aminosavak mellett minden megvan, ami az egészséghez szükséges. Ugyanakkor nem terheli a lebontása nagymértékben a szervezetet. Egy német, osztrák és szlovén résztvevőkkel zajlott, magyar vezetésű tavaly zárult kutatásban nemrég olyan eredmény született, mely a korábban tömegtermelésben alig hasznosított őshonos halunkat, a szürke, vagy lesőharcsát állította előtérbe.

A Silgen harcsák nagy karrier előtt állnak
A Silgen harcsák nagy karrier előtt állnak
Forrás: Silgen.eu

A vérből készült haltáppal etethetővé vált a harcsa

A több méteresre is megnővő ragadozó halat ugyanis eddig csak a pontytenyésztés „farvizén”, afféle melléktermékként, a pontyos tavak apró „szeméthalainak” eltakarítóiként termelték kisebb mennyiségben a halgazdaságok, jóllehet szálka nélküli húsa igen tápláló és egészséges, miközben mostanra idehaza is rendkívüli mértékben, a teljes magyar haltermelés 22 százalékára, évi 4000 tonnára felfutott a kevésbé kedvelt afrikai harcsa tenyésztése. A medencés intenzív tartásban hazánkban tenyésztett halak nagyobb része egyébként sem őshonos. A Kseris Tudástranszfer Nonprofit Kft koordinálásával tavaly zárult projekt azonban több jobb irányba mutató újdonsággal is szolgált.

Egyrészt sikerült megoldani a szürkeharcsa tenyésztését, amelynek legnehezebb része a ragadozó hal táplálása volt. Szerencsére a csukával ellentétben, a harcsa dögöt is eszik, így nem kell mozgó táplálékkal etetni. Az osztrák kutatóknak sikerült sertés vérből alacsony hőmérsékleten, szárítással készült vérlisztből egy olyan harcsákra optimalizált haltápot kifejleszteniük, amellyel kiváltották a halgazdaságokban legyakrabban alkalmazott és tengeri halászatból származó hallisztet. Ezt a tápot speciális etetőkből adagolják az éhes halaknak, amelyek bajuszszálaikkal érzékelik a számukra kellemes illatú táplálékot.

Két év alatt három kilósra nőnek

Másrészt az Aranyponty Zrt halgazdaságában 12 éve zajló hazai kutatások egy nagyon hatékony félintenzív tartástechnológiához vezettek, amelynek révén sikerült a harcsákat monokultúrában tenyészteni. Ennek eredményeként a piaci súlyt elérő 2,5-3 kilós halakat a korábbi 3-4 év helyett két év alatt érik el, amivel versenyképessé válnak a dél-kelet Ázsiából importált harcsafélékkel.

Ezek mellé jött a genetikai alapon zajló tenyésztés, melyhez egy német haltenyésztő cég tíz generáció óta válogatta a legjobban növekvő ivadékokat és ezeket keresztezték a kiváló magyar harcsákkal. Így egy szinte háziasított hibrid harcsavonalat kaptak, amelyet a projekt rövidítéséről Silgen harcsáknak neveztek el. Ez a fajta nemcsak, hogy gyorsabban nő, de gyorsan alkalmazkodik a különféle tartási körülményekhez, tenyésztése során kevesebb antibiotikumot és egyéb vegyszert igényel, ráadásul ellenállóbb a betegségekkel szemben is.

Konyhakész filé a végtermék

A szaporítást és az ivadékgondozást ősszel végzik és a tél folyamán zárt körülmények között tartják az előnevelt halakat, amelyeket tíz dekás méretet elérve tavasszal helyeznek ki a tavakba, hogy őszig elérjék a háromkilós optimális tömeget.

Harcsafilé a tányéron
Harcsafilé a tányéron
Forrás: Horizon

A 2,5 millió eurós (csaknem 1 milliárd forintos) összköltségű (melyből majdnem 2 millió euró volt az uniós támogatás) kutatási projekt azonban nem állt meg a halak előállításánál. A fogyasztókat is megcélozták, hogy könnyebbé tegyék a harcsa otthoni elkészítését. A végtermék egy konyhakész, kicsontozott harcsafilé, melyet a projekt céljai szerint Magyarországon kívül Németországban és Szlovéniában is a boltok polcaira kerül. Ennek révén a tudományos kutatás alapján fenntartható módon előállított őshonos harcsa remélhetően piaci sikerre is számíthat.

További hírek