Legyen az az erek rendellenessége, szabálytalan szívverés vagy stroke, a személyre szabott orvoslás fontos jövőbeni eszközei az egyes betegektől származó adatsorok, vagy az úgynevezett digitális dublőrök, a betegek virtuális ikerpárjai. Az Európai Unióban ezeket a jövőbemutató orvosi-informatikai kutatásokat jelentős támogatásokkal segítik, ahogy erről a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja hírt adott.
Az érfalak rendellenes kidudorodásai vagy duzzanatai, az úgynevezett aneurizmák rendkívül alattomos rendellenességek, melyek a világ népességének nagyjából 3 százalékánál fordulnak elő, és sokan sajnos csak akkor szembesülnek létezésükkel, amikor már késő. Ha egy aneurizma ugyanis megreped, a következmények nagyon súlyosak. A megrepedt aneurizmát elszenvedő emberek 35 százaléka meghal, és csak egyharmaduk tud visszatérni a normális élethez.
A digitális ikrekkel felismerhetők a figyelmeztető jelek
Az aneurizmák akár születési rendellenességként is jelen lehetnek az emberekben, de következményei lehetnek a magas vérnyomásnak, az érfalakba lerakódó zsíros plakkoknak, vagy akár valamilyen traumának is. Keringési rendszerünknek ez a potenciálisan veszélyes állapota bármikor és bárhol bekövetkezhet, emiatt a szakemberek régóta keresik a módját annak, hogyan lehetne ezt megelőzni s ezáltal több életet megmenteni.
Az egyik európai uniós támogatást kapott kutatási projekt keretében digitális betegdublőrökön tesztelik a különféle megoldási lehetőségeket. Ezek tulajdonképpen a páciensek számítógép képernyőn megjelenő digitális hasonmásai, s mindegyikük az adott személyek egyedi biokémiai jellemzőivel rendelkezik. A sebészeti módszerek és a különféle gyógyszerek „digitális ikerpárokon” történő tesztelésével az orvosok meghatározhatják a legjobb kezelési módokat a betegek számára, ami a személyre szabott egészségügyi ellátás jövőjét is jelenti.
A MeDiTATe elnevezésű, négy és fél éves projekt idén júniusig tart, s az együttműködésben 25 egészségügyi intézmény és innovációs megoldásokra szakosodott cég vesz részt Olaszországból, Franciaországból, Görögországból, Norvégiából és Svájcból.
Az orvosok remélik, hogy a digitális ikrek segítségével sikerülhet idejekorán felismerni a valódi betegeknél a figyelmeztető jeleket, ami segíthet a megelőzésben, és ezzel növelhetők az aneurizmában szenvedők túlélési esélyei.
3D-s betegmásolat is készül
Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy ha egy páciensnél aneurizmát diagnosztizálnak, vagy annak gyanúja merül fel, az illető élettani sajátosságai alapján digitális ikertestvért lehet létrehozni. Az orvosszakértők ezután vizsgálatokat végezhetnek, hogy személyre szabott kezelést találjanak.
Mivel a betegek testéből invazív eljárások nélkül nehézkes az adatgyűjtés, a kutatók 3D nyomtatással betegmásolatokat is készítenek, hogy a lehető legtöbb információval rendelkezzenek a digitális ikrek létrehozásához. Végül kombinálják a páciens, a másolat és a digitális iker adatait.
Az aneurizmák kezelésére szolgáló digitális ikrekre a MeDiTATe kutatói már több szabadalmat is beadtak s a cél az ilyen „betegdublőrök” kereskedelmi hasznosítása.
Egy másik uniós projekt, a 2026-ban záruló MAESTRIA olyan adathalmazok gyűjtésére szolgáló digitális platformot épít, amely a pitvarfibrillációt és a stroke-ot segít az orvosoknak megérteni és kezelni. Az EU-ban a stroke a második leggyakoribb halálozási ok, és a felnőttkori rokkantság egyik vezető oka. Amikor valaki pitvarfibrillációban szenved és stroke-ot kap, az egy évekkel korábban kezdődött kóros folyamat eredménye.
A bűnös biomarker a szív zsírszövetében van
A kutatók olyan specifikus anyagokat, biomarkereket keresnek, amelyek mindkét betegség kockázatát jelzik. A jelenleg rendelkezésére álló adathalmaz szerint a pitvarfibrilláció és a stroke egyik legfontosabb biomarkere a szív zsírszövetében található. A résztvevők most a biomarkerek új generációján alapuló olyan digitális eszközt, platformot fejlesztenek, amelyek a mesterséges intelligencia feldolgozását és a legmodernebb képalkotó, elektrokardiográfiás és genomikai technológiákból származó nagy mennyiségű adatot integrálják a diagnózis finomítása és a betegek célzott egyéni kezelése érdekében.
A platform tesztelése két és fél éven át zajlik majd és ehhez részben Franciaországból, Németországból és Spanyolországból, másrészt Európán kívülről toboroznának betegeket. Minél nagyobb a tesztelésbe bevont betegek száma, annál hasznosabbak az adatok és annál valószínűbb, hogy az eredményt a klinikai gyakorlatban is hasznosítják.
