fbpx

Márki-Zay: Hódmezővásárhely szeretné a Wenckheim-kastélyt

Pályázatot nyújt be a hódmezővásárhelyi önkormányzat a szabadkígyósi Wenckheim-kastély tulajdonjogának megszerzésére – döntött a város közgyűlése.

Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) polgármester a vita során úgy fogalmazott, a nemzeti kincseket köztulajdonban kell tartani.

Az önkormányzat ezért nyújt be pályázatot – a jelenleg meghirdetettek közül – a Hódmezővásárhelyhez földrajzilag legközelebb álló kastély tulajdonjogának megszerzésére.

A politikus kifejtette, az épületet korábban már felújították, de a teljes rekonstrukcióhoz még további munkálatokra lesz szükség, ez azonban az önkormányzatnak nem jelentene vállalhatatlanul nagy terhet.

A kastély évente 250 millió forintos működési költsége kitermelhető, az épület gazdaságosan üzemeltethető lenne – mondta.

Szél István (Fidesz-KDNP) képviselő elfogadatlannak nevezte, hogy miközben a közgyűlés költségtakarékossági okokból kulturális intézmények öt hónapos bezárásáról döntött, az önkormányzat át akarja venni egy a várostól több mint 70 kilométerre található kastély fenntartását és működtetését 30 évre.

Az előterjesztés semmilyen üzleti tervet, hatástanulmányt nem tartalmaz arról, ez mekkora anyagi terhet jelent majd a városnak, milyen hitelfelvételre lesz ehhez szükség – hangsúlyozta a politikus.

A kastélyt 1875 és 1879 között Ybl Miklós tervei alapján építették historizáló, döntően német neoreneszánsz stílusban.

A korabeli beszámolók szerint az ország legszebb és legkényelmesebb kastélya volt, amelyet a kor legmodernebb technikai vívmányaival szereltek föl.

A kastélyt a második világháború után államosították, majd mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskolát helyeztek el benne. Az épület műemléki helyreállítása 2019 és 2022 között történt meg a Nemzeti Kastélyprogram keretében több mint 3,2 milliárd forint hazai és uniós forrásból.

A közgyűlésen módosították a képviselők tiszteletdíjáról szóló rendeletet. A hatályos szabályok alapján a képviselők havonta – a polgármesteri illetmény 15 százalékának megfelelő – 195 ezer forintos tiszteletdíjat kapnak.

Az országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat alapján a megyei jogú városok polgármesterei, így

Márki-Zay Péter illetménye október 1-jétől 2,57 millió forintra nő, amely mellé további 385 ezer forintos havi költségtérítés is jár.

A közgyűlés által elfogatott rendeletmódosítás indoklása szerint a képviselők tiszteletdíjának ekkora emelése „jelentős terhet róna a költségvetésre”, ezért járandóságuk mértékét a polgármesteri illetmény 10 százalékára csökkentették.

Egy határozatban a képviselők döntöttek arról is, hogy Márki-Zay Pétert az előző önkormányzati ciklusban ki nem vett szabadsága után csaknem 1,7 millió forint szabadságmegváltás illeti meg.

A képviselők döntöttek az eseti lakásfenntartási segély és az eseti tűzifa-támogatás megszüntetéséről, mert ennek fedezetét a termőföldeket terhelő települési adó adta volna, amely azonban a jogszabályváltozások miatt nem szedhető be.

Az önkormányzat az időseknek évente egyszer adható támogatás nagyságát 10 százalékkal, 16 500 forintra emelte, a 100 ezer forintos havi jövedelemnél kevesebbel rendelkezőknél a segély mértéke 25 ezer forintra nőtt.

A Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség kérelemmel fordult a közgyűléshez, annak érdekében, hogy az általuk fenntartott Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola, illetve a sajátos nevelési igényű gyermeket ellátó Aranyossy Ágoston Református Óvoda, Általános Iskola és Szakiskola jövő nyártól további tíz évig oktatási célra használhasson két önkormányzati tulajdonú ingatlant.

A közgyűlés által elfogadott határozat szerint a Szőnyi iskola csak abban az esetben működhet – a kért tíz helyett öt évig – a jelenleg használt épület emeletén, amennyiben az egyház lemond valamennyi ingatlanokkal kapcsolatos igényéről.

Az egyházközség korábban megvásárolta volna, majd az egyházi kárpótlások lehetőségének újranyitásáról szóló jogszabály alapján kérte a két oktatási célra használt önkormányzati ingatlan átadását, valamint szintén szerette volna visszakapnia az egykori templomkertet és a felekezeti temető területének a közösséget a 18. században vezető három lelkész sírját őrző részét, illetve a 1741-ben emelt 93 négyzetméteres Magtár épületét.

A közgyűlés korábban megtagadta az ingatlanok átadását, ezért számos per folyik az önkormányzat és az egyházközség között.

Energiatakarékossági okokból november 1-jétől március 31-ig öt hónapra bezárják a város és térségének közelmúltját bemutató Emlékpont múzeumot, valamint a Zsinagógát és a Magyar Tragédia 1944 kiállítóhelyet.

További hírek