Kereken 60 évvel ezelőtt lett gyilkosság áldozata Kennedy elnök, és bár ez lett a 20. század legalaposabban kivizsgált merénylete, mégis ehhez kapcsolódik a legtöbb összeesküvés-elmélet. Noha azóta nyilvánosságra hoztak az ügyről több tízezer oldalnyi korábban titkosított dokumentumot, a legnagyobb rejtélyt a mai napig nem sikerült kétséget kizáróan megfejteni: vajon állt-e valaki Lee Harvey Oswald mögött, vagy magányos merénylő volt?
60 évvel ezelőtt ezen a napon, 1963. november 22-én eldördült egy Mannlicher-Carcano puska a texasi Dallasban.
A ravaszt Lee Harvey Oswald húzta meg, a halálos lövés áldozata pedig – bár ezt a kedves olvasó már bizonyára kitalálta, John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok regnáló elnöke volt.
A gyilkosság a mai napig az amerikai történelem egyik legtragikusabb és legrejtélyesebb eseménye, és bár a videófelvételeknek, valamint az elmúlt hat évtizedben lezajlott számtalan kutatásnak köszönhetően minden mozzanatot pontosan ismerünk, ironikus módon éppen a legnagyobb érdeklődést kiváltó kérdésre a mai napig nem kaptunk választ – arra, hogy vajon Oswald egyedül hozta meg a tragikus döntést, vagy megbízásra cselekedett.
Az esettel foglalkozó történészek egyöntetűen azt állítják, magányos merénylő végzett az elnökkel.
Az amerikaiak 80 százaléka azonban rendületlenül hiszi, az elnök összeesküvés áldozata lett.
Teljesen más ez az ország, mint amit eddig gondoltunk. Az egész hamis
nyilatkozta nem rég egy megszólaló a FoxNews-nak egy, az elnökgyilkossággal foglalkozó riportban, és ezzel akaratlanul is jól összefoglalta azt a hangulatot, amely a merényletet a mai napig övezi az Egyesült Államokban.
Érdekesség például, hogy a néhai elnök unokaöccse, ifj. Robert Kennedy is azok közé tartozik, akik előszeretettel hangoztatják a CIA felelősségét. De vajon kinek van igaza?
Miért hisznek olyan sokan az összeesküvésben?
Az eseményt követően az amerikai kormány létrehozta a Warren Bizottságot, amelynek feladata az volt, hogy hivatalosan vizsgálja meg az elnökgyilkosság részleteit.
A részletes nyomozás dacára szinte az első pillanattól fogva megjelentek a máig közkedvelt összeesküvés-elméletek.
Egyesek Lyndon B. Johnson alelnök felelősségét vetették fel mondván, az ő ötlete volt az elnök texasi útja, és lám, Kennedy halála után meg is kaparintotta az elnöki posztot.
Mások inkább a hárombetűs állami ügynökségeket (FBI, CIA) vélték felfedezni az események mögött, sőt a KGB-re is sokan tippeltek, de a kommunista Kuba, sőt még a Castro-ellenes emigránsok is bekerültek a kalapba az amerikai maffia mellé.
De miért olyan népszerűek ezek a sokszor végtelenül bugyuta elméletek?
Egyrészt azért, mert az elnök halála körül csakugyan sorjáznak a gyanús körülmények. Például az, hogy…
1, A gyilkos lövés leadását követően alig telt el 48 óra, maga Lee Harvey Oswald is merénylet áldozata lett, egy Jack Ruby sztriptízbár-tulajdonos lőtte le pisztolyával.
Egyáltalán nincs szükség szárnyaló fantáziára ahhoz, hogy arra következtessünk, az akció megrendelője igyekszik megszabadulni a bérgyilkosától, nehogy az a bírósági tárgyalás során felfedhesse a kilétét.
2, A Parkland kórházban haldokló Oswald utolsó mondata ez volt: „I am just a patsy” azaz csak balek vagyok.
Persze ezalatt gyakorlatilag bármit érthetett, mégsem logikátlan arra gondolni, hogy a gyilkosságban betöltött szerepére utal, azaz valaki balekként felhasználta.
3, A Warren-bizottság nyomozása arra jutott, hogy a végzetes pillanatban három lövés dördült el.
A tanúk többségének egybehangzó visszaemlékezései alapján ezek időben nem egyenletesen oszlottak el, az első után kisebb szünet volt, a második és harmadik gyors egymásutánban – összesen 5,6 másodperc alatt következett be, márpedig ezt a “bravúrt” a későbbi rekonstrukciós kísérletek során egyetlen mesterlövésznek sem sikerült nem automata puskával teljesíteni, pláne nem egy, a 19. században tervezett olasz forgó-tolózáras karabéllyal.
Ezek után aligha vádolhatók ostobasággal azok, akik makacsul ragaszkodnak hozzá, hogy nem Oswald volt az egyetlen elkövető.
Mi szól a magányos merénylő teória mellett?
1, A már említett Warren-bizottság alapos kutatás, és egy 888 oldalas jelentés kiadása után jutott arra a megállapításra, hogy Lee Harvey Oswald nem állt kapcsolatban semmilyen összeesküvő csoporttal, mind ő, mind Ruby saját szakállára, magányos elkövetőként cselekedett.
2, Osvald személyiségét ismerve egyáltalán nem zárható ki, hogy valóban saját ötlet volt a merénylet.
A hányatott sorsú fiatalember évekig szolgált a haditengerészetnél, majd a Szovjetunióba disszidált.
Először be sem akarták engedni, ekkor öngyilkosságot kísérelt meg. Végül maradhatott, meg is nősült, majd családjával visszaköltözött az Egyesült Államokba. Régi barátja, Paul Gregory később könyvet írt róla, amelyben leírta, Oswaldnak robbanékony természete volt, néha dühkitörései voltak.
Jack Ruby fogósabb kérdés, bár tény, hogy az elnök iránti rajongása közismert volt, és a nyomozás során tüzetesen megvizsgálták, mivel töltötte az idejét Oswald lelövése előtt, és a nyomozók arra jutottak, hogy semmilyen jele nem volt annak, hogy tudatosan készült a merényletre, például elment a postára csekket befizetni. Innen nézve Ruby esetében is megáll, hogy hirtelen felindulásból követte el tettét.
3, A lövések körüli kétségeket a történészek azzal igyekeznek eloszlatni, hogy az emberek – vélhetően a sokkhatás miatt nem tudtak pontosan visszaemlékezni a hallottakra, ezért fordulhatott elő, hogy ellentmondásos történetek születtek.
Miért nem leszünk már ennél okosabbak?
Noha a Kennedy-gyilkosságról készült jelentést 75 évre titkosították, 1992-ben az amerikai Kongresszus elrendelte, hogy 2017 októberéig nyilvánosságra kell hozni a gyilkosság valamennyi dokumentumát.
Ezt az Egyesült Államok elnöke csak a katonai védelemre, a hírszerzési műveletekre, a bűnüldözésre vagy a külkapcsolatok irányítására gyakorolt kárra hivatkozva halaszthatja el, amennyiben a kár olyan súlyos, hogy felülmúlja a nyilvánosságra hozatalhoz fűződő közérdeket.
Végül, többszöri halasztás után több mint 13 ezer dokumentumot hoztak nyilvánosságra, köztük olyan iratokat, amelyek Lee Harvey Oswald Központi Hírszerző Ügynökségnél tárolt aktájának a részei voltak.
És bár ezekből számos apró történelmi érdekesség kiderült, az alapvető kérdés megoldásához jottányival sem kerültünk közelebb.
Akik a nagy leleplezésben reménykedtek, hoppon maradtak, és a szakértők egybehangzó vélekedése szerint abban a néhány dokumentumban már felesleges reménykedni, amelyeknek a nyilvánosságra hozatalát Joe Biden elnök továbbra is akadályozza, mondván, az kárt okozna „a haderőnek, a hírszerző-műveleteknek, a hatóságoknak”, illetve a külkapcsolatok folytatásában is zavart keltene.
Ezek után viszont már kisebb csoda lenne, ha a jövőben érdemi új információk kerülnének elő, mondjuk megszólalna a hatvan évvel ezelőtti események egyik résztvevője, bár az évek múlásával ennek az esélye egyre kisebb lesz.
A Kennedy-gyilkosság pedig marad az, ami mindig is volt: a világ egyik legnagyobb rejtélye, amelyben mindenki a maga meggyőződése szerint foglal állást.
