Az új típusú koronavírus műanyag és rozsdamentes acél felületeken akár 72 órán át is stabil és fertőzőképes maradhat egy friss tanulmány szerint. De ezzel az értékkel vajon rekordernek, vagy átlagosnak számít a többi vírussal összehasonlítva? És hogy lehet ezt egyáltalán megállapítani?

Levegőben legfeljebb 3 órán keresztül, rézfelületeken maximum 4 órán át, kartonpapíron legfeljebb 1 napig, rozsdamentes acél és műanyag felületeken pedig akár 72 óráig is életképes maradhat a mostani világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus – derült ki a The New England Journal of Medicine hasábjain megjelent tanulmányból.

A kutatás során egy vírushordozó személy köhögését és tüsszentését egy speciális porlasztókészülékkel szimulálták, és ezután figyelték meg három ismétlésben, hogy a vírusok mennyi ideig maradnak életképesek a fenti öt esetben.

Ezeket az adatokat azért fontos tudni, mert bár az új koronavírus okozta megbetegedés, azaz a COVID-19 főként cseppfertőzés útján terjed, ha időnként hajlamosak vagyunk a szánkat, az arcunkat vagy az orrunkat piszkálni, a vírus akár fertőzött tárgyak vagy felületek érintése után is bejuthat szervezetünkbe.

Műanyag felületek márpedig minden lakásban, munkahelyen és egészségügyi intézményben vannak, elég csak a kilincsekre, villanykapcsolókra, konnektorokra, korlátokra, kórházi hívógombokra, vagy éppen a bevásárlókosarakra és bankkártya-terminálokra gondolni. A gyakran érintett felületek tisztítása és fertőtlenítése tehát a rendszeres kézmosás mellett meghatározó lehet a járvány elleni védekezés kapcsán, amint arra James Lloyd-Smith ökológus és evolúcióbiológus, a tanulmány társszerzője is figyelmeztet:

Ezt a vírust igen könnyen át lehet adni egy viszonylag véletlen érintés útján is, így igen nehéz megfékezni. Ha megérintünk egy tárgyat, amihez valaki más már hozzányúlt, figyelembe kell vennünk, hogy fertőzött lehet, és kezet kell mosnunk.

A tanulmány szerzői a fentieken túl megvizsgálták a 2002-2003-ban több mint nyolcezer súlyos légzőszervi megbetegedést és 774 ember halálát okozó SARS-CoV-1 vírus életképességét is. Eszerint a SARS-járványt előidéző vírus a mostani világjárványt okozó vírushoz hasonlóan viselkedett, rézfelületeken legfeljebb 8 óráig maradt életképes.

Hogy a két vírus közeli rokonsága és hasonló életképessége ellenére a mostani pandémia már most jócskán túlszárnyalta a közel két évtizeddel ezelőtti SARS-járványt, az a szerzők feltételezése szerint a tünetmentes fertőzések nagy arányával állhat összefüggésben.

Hogy az új típusú koronavírus meddig fertőzhet a bankjegyek és pénzérmék érintése révén, arról még nem közöltek mérési eredményeket. Amint azonban a Magyar Nemzeti Bank március 21-i közleményéből is kiderült, a jegybank ezzel kapcsolatosan átmenetileg már bevezette azt az intézkedést, hogy a készpénzforgalomból naponta zárt konténerekben befizetett bankjegyeket a vírus túlélési periódusával összhangban két hétig pihenteti.

Az influenzavírusok bankjegyeken való túlélését ugyanakkor Yves Thomas és kollégái már 2008-ban megvizsgálták. A kutatók a különböző típusú influenzavírusokkal eltérő koncentrációban szennyezték a bankjegyeket, majd bizonyos időközönként ellenőrizték azok állapotát. Az eredmények alapján az A típusú influenzavírus (H3N2) magasabb kiinduló koncentráció esetén legfeljebb 2 napig, alacsony koncentráció esetén viszont csupán 1 óráig volt fertőzőképes. Ha azonban a rozsdamentes acél felületeket nézzük, az A típusú influenzavírus (H1N1) azokon már hosszabb ideig, akár 7 napig is elélhet egy Applied and Environmental Microbiology szaklapban megjelent tanulmány szerint, ami pedig jócskán túlszárnyalja az új koronavírus esetében mért 72 órát.

Ehhez képest Axel Kramer, a német Greifswaldi Egyetem kutatójának publikációja szerint a legtöbb nátháért felelős rhinovírusok néhány napig, a herpeszvírusok néhány órától akár 7 napig, az emésztőrendszeri megbetegedéseket okozó asztro- és rotavírusok pedig akár két hónapig is életképesek maradhatnak a különböző felületeken.

Günter Kampf, a Greifswaldi Egyetem professzora egyébként kollégáival már február elején rámutatott, hogy az új típusú koronavírus száraz és élettelen felületeken hasonlóan viselkedhet a korábban már ismert humán megbetegedést okozó koronavírusokhoz, de pontos értékeket ekkor még nem lehetett tudni.

A Journal of Hospital Infection szakfolyóiratban közölt, 22 korábbi vizsgálat eredményeit összegző tanulmányuk szerint a SARS-járványt okozó vírus fémfelületeken 5 napig, fán és üvegen 4 napig, papíron 4-5 napig, műanyagon pedig akár 6-9 napig is életképes maradhat. Ehhez hasonlóak a 2012 óta ismert, közel-keleti MERS-járványt okozó koronavírus túlélési esélyei is, amely fémeken és műanyagokon 20°C-os hőmérsékleten 48 óráig, 30°C-os hőmérséklet esetén pedig 8-24 óráig maradhat életképes.

Az állati megbetegedést okozó koronavírusok ehhez képest valamivel ellenállóbbak, amit az Applied and Environmental Microbiology folyóiratban 2010-ben közölt tanulmány is bizonyít. Eszerint a bélgyulladást, vizes hasmenést és hányást okozó sertés koronavírus (TGEV), valamint a rágcsálók (főként laboratóriumi egerek) járványos fertőzését okozó koronavírus (MHV) fémfelületeken 40°C-on 4-96 óráig, 20°C-on 3-28 napig, 4°C-on pedig akár 28 napnál tovább is életképes lehet.

Hogy az új típusú SARS-CoV-2 koronavírussal fertőzött személyek közül hányan kapták el cseppfertőzés, és hányan a felületek érintése útján a most terjedő kórt, nem lehet tudni. Azt viszont Kelly Reynolds és Charles Gerba, az Arizonai Egyetem kutatóinak 2016-ban közölt eredményei is kiválóan szemléltetik, hogy a felületek érintésének mekkora szerepe lehet egy kórokozó terjedésében.

Az egyetem kb. 3000 m²-es irodaházában végzett kísérlet során a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mi történik akkor, ha egy 80 fős munkahelyi közösségbe az egyik dolgozó betegen megy be dolgozni, miközben a többiek teljesen egészségesek. A vizsgált munkanap reggelén néhány dolgozó kezére ártatlan vízcseppeket tettek, az egyik alkalmazott azonban a vízcseppek mellé tudtán kívül olyan mesterséges vírusokat is kapott, amelyek a náthát, az influenzát, illetve a „hányóshasmenős” gyomor- és bélhurutot okozó vírushoz hasonlítottak. Egy bizonyos idő elteltével aztán mintákat vettek a dolgozók kezéről, valamint az iroda olyan gyakran érintett felületeiről, mint a kilincs, a fénymásoló gombja, a kávéfőző fogantyúja vagy a hűtőszekrény ajtaja.

A titokban elrejtett vírusok villámgyorsan terjedtek, négy óra elteltével ugyanis a felületek és a dolgozók 50 százaléka lett fertőzött legalább az egyik fajtával. A következő meglepetés pedig munkanap végén jött: a nátha- és influenzavírusok ekkorra ugyan elpusztultak, a „hányóshasmenős” vírus viszont ekkorra már a felületek 70 százalékán jelen volt.

Az igazi üzenet azonban most jön: amikor a kísérletet zsebkendők, fertőtlenítő kendők és flakonos kézfertőtlenítők szétosztásával megismételték, a fertőzés kockázata 40-90 százalékról 10 százalék alá esett. Érdemes tehát ezeket a mostani helyzettől függetlenül is rendszeresen használni, betegség esetén pedig a többiek védelme érdekében mindenképpen illendő otthon maradni. Ahogy most is.