Az önvezető járművek már nem számítanak távoli jövőképnek Európában sem. Egy EU-s kutatási projekt keretében már tesztelik őket fenntartható, megfizethető közlekedési megoldásként, hogy idővel átalakítsák a városi mobilitást a kontinensen, ahogy erről a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja nemrégiben beszámolt.
Tömegközlekedésre, illetve megosztott autóhasználatra alkalmas elektromos önvezető járműveket tesztelnek több európai városban. A kísérletek három helyszínen zajlanak, a norvégiai Groruddalenben, ahol már elindultak, s a németorszégi Herfordban, valamint a Genf közelében lévő svájci Greater Champagne területén, ahol az év során vetik be az autonóm járműveket.
Az öt önvezető elektromos autó február elején kezdte meg működését Norvégiában, annak az EU által támogatott kezdeményezés részeként, amely az automatizált járművek tömegközlekedési rendszerekbe való integrálását tűzte célul. Az ULTIMO kutatói nem kisebb feladatot tűztek maguk elé, mint hogy lefektessék a világ első nagyszabású, igény szerinti, autonóm járművekkel működő megosztott tömegközlekedési szolgáltatásainak alapjait.
Oslóban már bevezették
Mindehhez sok területről verbuváltak résztvevőket, a konzorciumban közlekedési technológiai vállalatok és szövetségek, közlekedési hatóságok, egyetemek és tanácsadó cégek vesznek részt hét uniós országból, valamint Norvégiából és Svájcból. Ezek közé tartozik többek között a Nemzetközi Tömegközlekedési Szövetség, a Siemens és a Capgemini.
A 2026 szeptemberéig tartó együttműködés során gazdaságilag fenntartható modellt szeretnének létrehozni a „szükségletekre autonóm módon reagáló” automatizált járművek számára a személy- és városi áruszállításhoz. Ez azt jelenti, hogy a vezető nélküli metrókkal ellentétben, amelyek csak az előre meghatározott vonalukat követik, az útvonalak az utasok igényei szerint változhatnak.
Az ilyen típusú automatizálás legfontosabb jellemzője, hogy a járművek teljesen autonóm módon közlekednek a meghatározott, kijelölt területeken belül, mint például a Groruddalen-i völgy. A rendszer a döntéshozatalban 3D-s térképekre, radarokra, kamerákra és a csatlakoztatott infrastruktúrára támaszkodik. A felhasználói tapasztalatok felmérésére irányuló kezdeti próbát követően az ULTIMO Oslóban már be is vezette az alkalmazás nyilvános használatát. Ez lehetővé teszi az utasok számára, hogy lefoglaljanak és megosszanak egy önvezető technológiával utólagosan felszerelt elektromos luxus terepjárót – a Nio ES8-at. A felhasználóknak jelenleg nem kell fizetniük, mivel a jelenleg zajló kutatás része az árképzési stratégiák felmérése is. A kutatók a szolgáltatás meghonosodásával más, elsősorban európai gyártmányú járműveket is fel akarnak venni a kínálatba.
Bővíteni kell majd a flottát
A kezdeti visszajelzések nagyon pozitívak, s már most látszik, hogy a projekt végére potenciálisan 10-15 autóból álló flottát jelentősen meg kell majd növelni ahhoz, hogy a rendszer valódi közszolgáltatásként működhessen. A kezdeményezés szervezői úgy vélik, ahhoz, hogy a rendszer számottevő hatást érjen el, és az emberek számára valódi alternatíva legyen a saját személygépkocsi használatával szemben, körülbelül 500 járműre lehet szükség. A méretnöveléssel persze a tervezett árakat is csökkenteni kell. A számítások mindenesetre azt mutatják, hogy a méretarányossággal olyan utaskilométerenkénti árat lehet elérni, amely alacsonyabb, mint a magánautók esetében.
Ahhoz azonban, hogy az ilyen autonóm járműrendszereket állandó jelleggel és hosszú távon be lehessen vetni, még több kihívást meg kell oldani. Jelenleg a használt járművek fedélzetén biztonsági okból még van egy ember. Az emberi hibák lehetősége már így is kisebb, az autonóm rendszer gyorsabb reakcióidőt és következetesebb vezetési magatartást biztosít, miközben az összetett helyzetekben továbbra is szükség van emberi segítségre.
Egyelőre még kell az ember
Hosszabb távon persze a cél az, hogy ne legyen biztonsági operátor, de ehhez az autonóm járműtechnológia további fejlődésére lenne szükség, továbbfejlesztett érzékelőkkel és a váratlan események kezelésének képességével. Az emberi felügyeletet és a mesterséges intelligencia szoftvereket ötvöző átfogó távfelügyeleti technológiára is szükség lenne. A távfelügyelet valós idejű betekintést és 360 fokos képet fog nyújtani az útviszonyokról, miközben az emberek szükség esetén továbbra is beavatkozhatnak.
Tömeges felhasználás esetén szabványosított autonóm járműrendszereket is létre kellene hozni, mert a szakemberek szerint ez megkönnyítené a különböző szolgáltatások egymással és a hagyományos tömegközlekedési lehetőségekkel való összehangolását. Az ilyen projektek hosszú távon fenntartható változásokat eredményezhetnek a városok belső részeinek és a külvárosoknak a mobilitásában, valamint a vidéki és kevésbé lakott területeken a közlekedési lehetőségekhez való jobb hozzáférésben.
