Melyek a legunalmasabb emberek, munkák és hobbik?

ITM: elkezdődött a TeSzedd! országos hulladékgyűjtő akció
2022-05-03
Megválasztották az MTA új akadémikus tagjait
2022-05-04
Show all

Melyek a legunalmasabb emberek, munkák és hobbik?

Adatelemző, akinek a hobbija az alvás és a tévézés – a sztereotípiák szerint így írható le a világ legunalmasabb embere, derül ki egy új kutatásból. Bár az unalmas embereket inkább kerüljük, az unalom maga meglepően hasznos.

Az Essex-i Egyetem kutatóinak célja megfejteni, milyen jellemzőket tartunk unalmasnak és milyen hatással vannak ránk az unalmas emberek. Több mint ötszáz fővel végeztek kutatást, amelyben a résztvevők próbálták körbeírni a lehető legunalmasabb embert és feltérképezni azokhoz fűződő viszonyukat. A nemrég publikált eredmények azt mutatják, hogy az unalmasnak bélyegzett emberek jelentős hátránnyal indultak, legalábbis a megkérdezetteknél. A kutatás szerint az unalmas embereket nagy általánosságban nem kedveljük és kerüljük a társaságukat, sőt a kutatás szerint átlagosan napi 35 fontot (15,000 forintot) kéne kárpótlásul fizetni a résztvevőknek, azért, hogy az egész napot unalmas társaságban töltsék.

Top 5

A legunalmasabb munkák a következőknek adódtak: adatelemző, könyvelő, adószakértő, takarító és bankár. A kísérlet szerint az ilyen munkákat végzőkre könnyen rákerülhet az unalmas jelző, így máris hátránnyal indulnak, ha igyekeznek megkedveltetni magukat másokkal. Érdemes viszont megjegyezni, hogy a kísérlet olyan ellentmondást is talált, hogy az unalmasnak tűnő embereket ugyan kevésbé tartjuk kompetensnek – ezekről az állásokról viszont nem feltétlenül mondható el, hogy ne igényelnek bizonyos magas szintű kompetenciákat, sőt több közülük az átlagnál magasabb fizetéssel jár. A lista alján értelemszerűen a legizgalmasabb szakmákat jelentő munkák között a következők állnak: előadóművész, kutató, újságíró, egészségügyi dolgozó.

A könyvelőre várva
Forrás: unplash.com

A kutatás igyekezett felmérni a legunalmasabb hobbikat is, ha valaki ezeket űzi, szintén előítéletekkel szembesülhet, a kutatás vezetője, Dr. Wijnand Van Tilburg pszichológus szerint. Sorban az alvás, a vallás, a TV-nézés, az állatok kémlelése és a matematika következett. Ezek a lehető legunalmasabb “hobbik” a kutatás szerint, bár az első kettő nehezen kategorizálható klasszikus értelemben vett hobbinak, inkább tekinthető úgy, hogy ha valaki nem tud ezeknél izgalmasabban hangzó hobbival előállni, akkor azok is előítéletekkel fognak szembesülni. Különös párhuzam, hogy Reed Hastings, a Netflix vezérigazgatója is felismerte már ezt, 2017-ben ugyanis úgy fogalmazott, hogy legnagyobb versenytársuk – a YouTube és az HBO mellett – maga az alvás.

Unalmas és haszontalan

Komoly hátrányokkal is járhat, ha valakit unalmasnak bélyegeznek, hiszen nem csak kerülni fogják és emiatt esetleg társadalmilag lejjebb sodródhat, hanem ez a stigma még növeli a mentális betegségek kialakulásának esélyét is, s nagyobb valószínűséggel alakulhat ki náluk valamilyen függőség, depresszió vagy akár önbántalmazás is. Mindez úgy, hogy a fentebb említett “unalmas” munkák jelentős része magasabb társadalmi rétegekre jellemző, jó keresettel jár és akár még megbecsülésnek is örvend.

Bárkit elkaphat az unalom
Forrás: unplash.com

Unalmasnak lenni nem előnyös, az unalom maga viszont akár veszélyes is lehet – derül ki egy másik kutatásból, amely kapcsolatot talált az unatkozás és a bántalmazó, szadista viselkedés között. Az Aarhus Egyetem kutatása arra mutat, hogy az erőszakra hajlamos embereknél gyakran az unalom az egyik kiváltó oka a fizikai vagy verbális bántalmazásnak. A szóban forgó kísérlet három részből állt, először átlagembereket, majd hadseregekben szolgálókat, végül online “trollokat” azaz internetes provokátorokat vizsgáltak. Mindhárom esetben az erőszak egyik motivációja az unatkozás volt. Ez nem meglepő annak a fényében, hogy egy korábbi, már klasszikusnak számító kísérletben, amelyben az alanyoknak választani kellett a semmittevés és az önmaguk elektromos sokkolása között, a férfiak 60 százaléka inkább a fájdalmas sokkolást választotta. A kísérletben résztvevő nők jobban bírták az unatkozást, esetükben csak 20 százalékuk választotta a sokkolást.

Unalomból elkövetett erőszak

Az Aarhusi Egyetem kutatása arra is mutat, hogy az unalom az átlagembert is erőszakossá teheti: egy negyedik, kissé morbid kísérletben változóan unalmas videókkal “szórakoztatták” a tesztalanyokat, majd megadták a lehetőséget arra, hogy azok unalomból rovarlárvákat darálhassanak egy elektromos kávédarálóval. Azok, akik a legunalmasabb videókat nézték, nagyobb eséllyel kezdték el darálni az állatokat, mint azok, akiket izgalmasabb videók elé ültettek. Érdemes megjegyezni, hogy a résztvevőket megtévesztették, nem valódi lárvákat daráltak, csak élethű utánzatokat.

Az unalom veszélyes is lehet, de a helyzet árnyaltabb, valójában ez az egyik legfontosabb pszichológiai állapot, amely rendkívül pozitív kimenetelű is lehet. A Texas A&M Egyetem Pszichológia Tanszékének kutatói szerint az unalom ugyanis az egyik legfontosabb motivációs eszköz. “Az unalom motivál arra, hogy új célokat keressünk, amikor a jelenlegi célok már nem kielégítőek” – állítja tudományos publikációjuk, amely közel tíz év alatt az unalom kutatásának egyik alapköve lett.

Az elkalandozó gondolatok segítenek átgondolni a jövőnket.
Forrás: unplash.com

Abban a pillanatban, amikor az embert elragadja az unalom, az aktuális feladatban valóban csökken a teljesítménye és nem tud fókuszálni annak elvégzésére, de valójában a figyelem nem megszűnik, hanem áthelyeződik, leginkább a jövőre, a tervezésre. Az unatkozó egyén az elvégzendő feladat helyett a belső motivációira kezd fókuszálni. Ez egybevág azzal, hogy az unalom leginkább akkor alakul ki, amikor az adott feladat képtelen lekötni az egyént, nem alakul ki a Csíkszentmihályi Mihály által leírt “flow élmény”. Az adott feladat által kiváltott elégedetlenség kiváltja az egyén egész élete iránt érzett elégedetlenséget így az odáig fajulhat, hogy az nekiáll újratervezni az egész életét – sejteti a Kaliforniai Egyetem tanulmánya, amely az unalmat, az egyén szempontjából végérvényesen hasznosnak tartja. Tolsztoj így fogalmazott: az unalom a vágyakozás utáni vágy.

Zuhany alatti gondolatok

Az unalom még a kreativitást is növeli – állítja a Central Lancashire Egyetem tanulmánya, ahol azok, akiknek először unalmas feladatot kellett végezniük, egy azt követő kreatív feladatban jobban szerepeltek, mint azok, akiket előtte nem untattak. Talán nem véletlen, hogy a legkreatívabb gondolatok gyakran a leghétköznapibb tevékenységek közben törnek a felszínre, mint zuhanyzás, fogmosás vagy épp ácsorgás a buszmegállóban. A jelenlegi digitális korszakban viszont szinte lehetetlen unatkozni, hiszen olyan unaloműzők állnak rendelkezésünkre, mint a fent említett Netflix és a hasonló streaming szolgáltatók, okostelefonok, összekapcsolt eszközök.

Nehéz elviselni a járvány miatti bezártságot, de új perspektívát adhat
Forrás: unplash.com

Az unalom nagy szerepet játszott a koronavírus-járványt kísérő lezárások alatt is. James Danckert idegtudós és John Eastwood klinikai szakpszichológus e-képp fogalmaz: “Tanulhatunk a pandémia alatti unatkozásból és úgy léphetünk ki újra az otthonunkból, hogy újragondoljuk, mi is az igazán fontos és jelentőségteljes számunkra, ami az alapköve az emberi mivoltunknak.”

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close