Szolnok közelében különleges építmény „teljesített” természetvédelmi szolgálatot a Tisza árterében. A vízen úszó sziget jelesre vizsgázott idén: védett madarak több tucatnyi fiókája cseperedett a kamerával felszerelt platformon.
Hajdú Tamás, a Madárfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület elnöke hosszú évek óta számos természetvédelmi tevékenységet végez. Odúkat épít a madarak számára, invazív teknősök begyűjtésére alkalmas teknőscsapdák kihelyezésével segíti a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkáját, erdei madáritatót létesít vadkamerával, élőhelykezelést és szemétszedést szervez.
A szolnoki természetvédő idei legnagyobb és legizgalmasabb vállalkozása egy különleges mesterséges sziget megépítése volt.
Az Ötlet
Tamás 2024 februárjában a fehér gólyák számára készített vesszőből fészekalapokat, majd a küszvágó cséreknek készült nem kis meglepetéssel. A természetvédőt az úszó sziget megszerkesztésére egy külföldi szervezet munkatársainak megoldása ihlette.
Még 2024 januárjában kezdünk ötletelni egy mesterséges szigetről Monoki Ákossal, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetőjével. Tavaly ugyanis megfigyeltük, hogy a Tiszának ezen a részén néhány pár kései küszvágó csér megpróbálkozott a költéssel, kevés sikerrel. több tucatnyi madarat számoltunk, miattuk döntöttünk a mesterséges sziget kihelyezéséről
mesélte Hajdú Tamás a Tudás.hu-nak.
A különleges úszó platform megépítésére Tamás lánya segítségével vállalkozott.
A szükséges pénzt lakossági és egyesületi tagok adományaiból, valamint az egyesület költségvetéséből sikerült előteremteni.
A sziget számára a természetvédők a Tisza hullámterében Fokorú-puszta vizes élőhelyen találták meg a megfelelő környezetet. A platform tavasztól őszig a víz felszínén „ringatózik”, télen kiemelik a magas vízállás miatt, és karbantartást végeznek rajta.
A küszvágó csér
A küszvágó csér (Sterna hirundo) egy kecses vízimadár, amely Európa, Ázsia és Észak-Amerika vízpartjain gyakori költőfaj.
Magyarországon is rendszeresen megfigyelhető, elsősorban a nagyobb tavak, folyók és halastavak környékén. A sirályfélék (Laridae) családjába tartozó madár elsősorban halakkal táplálkozik, nem véletlen, hogy a vízpartokat, homokos, kavicsos szigeteket kedveli.
Fészkét egyszerűen a talajra kaparja, tojásait rejtett helyekre rakja, így védi őket a ragadozóktól.
A küszvágó csér fokozottan védett Magyarországon, természetvédelmi értéke 100 000 forint.
Populációját veszélyezteti az élőhelyek szűkülése, a vízszennyezés, valamint a fészkelőhelyek emberi zavarással járó károsítása.
Az úszó sziget
Magyarországon korábban néhány vizes élőhelyre telepítettek már hasonló úszó platformokat, de azoknál a Tamás által megépített sziget jóval nagyobb, masszívabb szerkezet.
A deszkából épült platform 7,2 négyzetméteres, egy úszó csőrendszer tartja a víz felszínén. A lányommal, Hajdú Lorával építettük. A fa felépítményt acél hálóval és fűz vessző béléssel alakítottuk ki. A sziget a helyszínen akác karókhoz lett rögzítve, így követhette a vízszint csökkenést a nyár folyamán
magyarázta a madarász, aki egy kamerát is felszerelt az építményre.
A speciális kamera 4G SIM kártyával üzemel, mozgásérzékelővel automatikusan rögzít, segítségével élőben követhető, mi történik a szigeten.
Amikor „beindult a sziget” naponta 7-800 videót rögzített, minden este alapos szelektálás után elmentettem és kielemeztem a felvételeket. A projekt végére több ezer videót naplóztam, amelyek a folytatáshoz nyújtanak további segítséget
vázolta Hajdú Tamás.
Több tucatnyi fióka
A mesterséges sziget kimondottan a fokozottan védett küszvágó cséreknek készült. Idén 18 pár kezdett költésbe, összesen 45 tojást raktak. A számok beszédesek: a madarak 2,5tojás / fészek átlagot produkáltak, amiből mintegy 35 fióka kelt ki, 1,94 fióka / fészek átlaggal.
A madarászok 29 fióka lábára egyedi ornitológiai jelölőgyűrűt helyeztek.
A sziget 500 ezer forintba került, a 35 fióka természetvédelmi értéke pedig 3,5millió forint, ami már önmagában is hatalmas eredmény.
Egyetemi szakdolgozat készül a szigetről. A tudományos érték java része a videók mellett a következő szezonokban érkezik, amikor visszatérnek Afrikából a jelölt csérek, és ivarérettségüket elérve költő madarak lehetnek a szigeten. Pontos képet kaphatunk a túlélési százalékról, a területhűségről és a szaporodási-fészkelési szokásokról. Mindezek mellett jobban megismerhetjük a fajt, aminek költő állománya fokozatosan csökken hazánkban az élőhelyvesztésnek és vizeink szennyezése miatt
hangsúlyozta az állatbarát, akinek más tervei is vannak a különleges szigettel.
A következő szezonra a szigetet kibővítik egy újabb, 8 négyzetméterese elemmel, így összesen egy szobányi területet, 15 négyzetmétert biztosítanak a visszaérkező madaraknak.
A megvalósítás ismét az egyesületnek felajánlott adó 1%-ból történhet.
Néhány apróbb módosítással szeretnének még sikeresebbé tenni a költéseket. Egy jobb kamerarendszer kiépítése hasznos lenne, de ezt anyagi források hiányában nem sikerült megvalósítani.
Aki segíteni szeretné a Madárfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület munkáját, itt bővebb információkat találhat.
