Szerte az országban élnek még legendás famatuzsálemek, amelyek árnyékában megpihenhet a fáradt vándor. Ezeket a néma óriásokat a helyi lakosok többnyire születésüktől fogva csodálják, tisztelik, szeretik és óvják.
Számos vidéken különös történeteket kapcsol az idős famatuzsálemekhez a nép emlékezete. II. Rákóczi Ferenc, Rózsa Sándor és több más híres történelmi személy járhatott a legidősebb magyarországi tölgyek, hársak és platánok lombsátra alatt.
A balkányi Mamut
Balkány települése nem feltétlenül ismert a turisztikai látványosságairól, ám egy különleges mamutfenyő híressé tette a kis falut. Az itt található óriás fa története részben homályba vész, de a helyi lakosok elbeszélései szerint egy tehetős földbirtokos vagy helyi arisztokrata ültette el a 19. század vége felé.
Akkoriban népszerű volt a nemesség körében, hogy egzotikus növényeket, különösen különleges fákat ültessenek birtokaikra, és a mamutfenyő ideális választás volt ennek megtestesítésére.
A több mint 150 esztendős fa azóta is dacol az időjárás viszontagságaival, és büszkén áll a település központi részén, ahol a helyiek és a látogatók is megcsodálhatják. A balkányi mamutfenyő igazán figyelemreméltó jelenség, 28 méteres magasságával és majd 6 méteres törzskerületével tekintélyt ébreszt a szemlélőben.
Az óriásfa 1968-ban egy villámcsapás következtében elvesztette a koronája egyik részét, ezért a helyiek vaspántokkal összekapcsolták a kétfelé hasadt törzset. Részben ennek köszönhetően sikerült új koronát növesztenie a fának.
Rózsa Sándor legendáinak őrzője
Ásotthalom határában meseszép telepített fenyves húzódik, melynek szélénél egy hatalmas szürke nyárfa immár kétszáz éve dacol a pusztai széllel. A dél-alföldi község külterületének legidősebb fája, a Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanulmányi erdőjének kultúrtörténeti büszkesége. Az ország egyik leghíresebb betyárjának, Rózsa Sándornak a neve összefonódott az Alsó-Ásotthalmi erőben magasodó fával.
Az erdő szélén terebélyesedő nyárfa, a Ruzsafa, korábban határfa volt, közelében széles legelők húzódtak. A betyár nevét körülbelül száz éve kaphatta a nyárfa, melyet valószínűleg az 1700-as évek végén, vagy az 1800-as évek elején ültettek. A homokos talajba kapaszkodó fa törzskerülete mintegy 5,5 méter, magassága nagyjából 25 méter.
A Ruzsafához kapcsolódó legismertebb történet szerint amikor a híres betyár a pandúrok elől menekült, a fa alatt vágtatott el lovával. A betyár ekkor belekapaszkodott a fa vaskos ágába, de lova tovább nyargalt a pusztában. Állítólag a pandúrok csak később vették észre a turpisságot, így egérutat nyerhetett Sándor. Kiss Ferenc erdőmérnök egyik művében jegyezte, hogy az idős tanyasiak szerint a betyárok a nyárfára akasztott titkos jelekkel értesítették egymást veszély esetén.
Az egri Érsekkert matuzsáleme
Az egri Szmrecsányi Lajos Érsekkert, amelyet gyakran “Eger tüdejeként” is emlegetnek, a hevesi megyeszékhely legnagyobb parkja. A pompás díszpark számos különleges látnivalót kínál, beleértve a látványos szökőkutat és a Múzsák ligetét. Egy hatalmas platánfa mérete és a történelmi jelentősége miatt különösen figyelemre méltó dísze a parknak. Az Érsekkertben található hatalmas platánfa egy ismert történelmi emlék.
A legenda szerint 1849-ben, a kápolnai csata előtt, Dembinszky Henrik, Görgei Artúr, Klapka György és Kossuth Lajos a fa alatt tartottak haditanácsot.
A tekintélyes megjelenésű óriásplatán ültetésének pontos idejét nem ismerik, valószínűleg a századforduló környékén telepíthették a kertbe. A meseszép matuzsálemet idős korának köszönhetően 1978-ban védetté nyilvánították, később pedig az egész Érsekkert helyi védettséget kapott. Az egriek óriás platánja közkedvelt fája a városnak, lombjai alatt gyakran találkoznak idősek és fiatalok egyaránt.
A bodrogkisfaludi Öreg Tölgy
Bodrogkisfalud egy 900 lelkes kis község a Bodrog partján, a Tokaji borvidék területén. A falu központjában lévő Bárókertben magasodik egy több százéves fa, melyet régóta az Öreg Tölgy néven említenek a helyiek.
A bodrogkisfaludi Öreg Tölgy nemcsak a település egyik legfontosabb természeti kincse, hanem a közösségi élet központja is. A fa körül számos helyi rendezvény, például családi napok, húsvéti tojáskeresés, Mikulás-ünnepség és karácsonyi koncertek zajlanak. Az ikonikus matuzsálem 2024-ben bekerült az Év Fája verseny döntőjébe, ami nagy büszkeséget jelent a helyi közösség számára. A különleges fa a közösség számára betöltött szerepe miatt vált népszerűvé a versenyben.
A tölgyfa alatti tér és a kiállítóközpont remek alkotói hangulattal rendelkezik. Grafikusoknak, festőknek és nyomdászoknak biztosít helyszínt a nyugodt alkotáshoz. A képzőművészek Ihletet meríthetnek a borvidék hangulatából, szépségéből és értékes kulturális kincseiből. Az elkészült alkotásokból tárlatokat is rendeznek a tölgyfa alatti kiállítóteremben. A fa szépsége mindenkit rabul ejt, közkedvelt látványossága a borvidéknek.
Ligetfalva 400 éves vadkörtefája
A 2024-es Év Fája szavazás másik „nagy öregje” a zalai lankák ölelésében dacol az időjárás viszontagságaival. Ligetfalva 400 éves vadkörtefája varázslatos természeti kincs, joggal büszke rá a helyi közösség.
A helyi önkormányzat kultúrházának udvarán terebélyesedő vadkörtefának nemcsak a kora, hanem a mérete is lenyűgöző: körülbelül 20-25 méter magas, a törzskerülete pedig közel 3,5 méter. A fa pontos korát csak megbecsülni lehet, hiszen a meghatározása a körgyűrűk megfúrásával történhetne, ám ez roncsolná a fát, és visszafordíthatatlan károkat okozhatna a matuzsálemben.
A fa élemedett korára utal, hogy a település legidősebb lakója szerint már kislány korában is tekintélyt parancsoló nagyságnak örvendett. A gyönyörű vadkörtefa alatt több asztalt és padot is elhelyeztek, melyeknél bárki megpihenhet.
