Uniós kutatások tárják fel az emberi szem titkait, és ennek során olyan élvonalbeli digitális modelleket hoznak létre, amelyek biztonságosabbá tetszik a szemműtéteket és kiderítik, miért rákmentes a szemlencse, ahogy ezt a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinjában (https://ec.europa.eu/research-and-innovation/en/horizon-magazine) olvashattuk.
Az Európai Unió területén az Eurostat szerint évente több mint négymillió embert operálnak meg szürkehályoggal s ez a leggyakoribb sebészeti beavatkozás az EU-ban. A műtét során az orvosok eltávolítják a zavaros szemlencsét, és egy tiszta, mesterséges lencsével helyettesítik. Az egy főre jutó ilyen beavatkozások száma 2021-ben Franciaországban volt a legmagasabb, majd Ausztria, Észtország és Luxemburg következett.
Szürkehályogműtét testreszabva
Mindez a szürkehályogműtétek és a szemészeti ellátás terén az elmúlt években elért jelentős előrelépéseknek köszönhető, amelyek részben uniós támogatású nemzetközi együttműködésen alapuló kutatások keretében zajlottak.
Az egyik ilyen kutatási kezdeményezés, az OBERON nevű, négyéves projekt idén zárul. A belga, lengyel, portugál, spanyol, svájci és brit egyetemek szemészeti szakértői, valamint holland és spanyol cégek részvételével folyó munka célja, hogy az optika és a biomechanika ötvözésével a szem legmodernebb számítógépes modelljeit fejlesszék ki, amelyek segítik a szemműtétek biztonságosabbá és pontosabbá tételét. A kutatás során kifejlesztett számítógépes modellek képesek hűen utánozni a szem lényeges tulajdonságait, értékes útmutatást nyújtva a látáskutatók, optometristák és szemsebészek számára a szemszövetek normális fejlődés, illetve a különböző klinikai állapotok alatti viselkedésének előrejelzéséhez.
Az emberi szemgolyó mindössze 7,5 grammot nyom és körülbelül 2,3 centiméteres. A benne lévő struktúrák roppant összetettek, és a sebésznek úgy kell navigálnia bennük, hogy ne sértse meg a különböző rétegeket. Az olyan modern modellezési technikák, mint amilyeneket az OBERON kutatói dolgoznak ki, lehetővé teszik, hogy a sebészek a hagyományos próbálgatásos módszertől az egyes betegek személyre szabott és pontosabb kezelési tervei felé mozduljanak el. A sebészeti megoldásokat az egyes betegek sajátos anatómiai jellemzői alapján szabják testre, ahelyett, hogy általános átlagokra hagyatkoznának, ami sokkal jobb eredményt eredményez a páciens számára.
Ezen felül a kutatók olyan új kezeléseket is kifejlesztenek, amelyek képesek lesznek csökkenteni vagy akár megelőzni a szemlencse működési zavarát, amely általában az életkor előrehaladtával alakul ki, és így nem lesz szükség műtétre. Ez egyre fontosabbá válik, tekintettel Európa elöregedő népességére.
Megoldás a szemgolyó növekedésére
A kutatócsoport a fiatalabbakat érintő látásproblémákkal is foglalkozik, mint például a rövidlátás, amikor a távoli tárgyak homályosan jelennek meg. Ilyenkor a szem hossza túl nagyra nő, a beérkező fény a retina előtt fókuszálódik, ami homályos látást okoz. Ez egyre gyakoribbá válik a gyermekek körében Európában is. Ázsiában ez már régóta jelentős probléma.
A rövidlátást környezeti és genetikai tényezők egyaránt befolyásolják. A közelmúltban végzett tanulmányok összefüggést mutattak ki a magasabb iskolázottsági szint, a képernyő előtt töltött idő, ennek függvényében a szem hossztengelyének a növekedése, vagyis a szemgolyó megnagyobbodása és a rövidlátás növekvő előfordulása között az európai gyermekek körében.
Miután az teljesen elképzelhetetlen, hogy a gyermekek ne tanuljanak, ezért azt kell jobban megérteni, hogyan kezelhető a túlzott szemnövekedés a gyermekek látórendszerére rótt feladatok ellenére.
Miután a rövidlátás valószínűleg nem fog eltűnni a belátható jövőben, egyre inkább a látáskutatókra és a szemészekre lesz szükség a probléma mérséklésére a rövidlátás kialakulásának csökkentésével és a progresszió lassításával, jobb optikai és sebészeti lehetőségekkel.
Az OBERON projektben kifejlesztett, a szem optikájára és működésére vonatkozó modellezési technikák segíthetnek abban is, hogy az optikai beavatkozások is a lehető legpontosabbak és legbiztonságosabbak legyenek.
A rákmentesség titka talán az egyéni sejtnövekedés
A szemlencse egyedülálló abban a tekintetben is, hogy a szemlencsét körülvevő rugalmas membrán, a kapszula belsejében lévő új sejtek hozzáadásával növekszik.
A régi sejtek nem pusztulnak el, hanem a szerv közepébe tömörülnek. A MOLEGRO nevű, uniós támogatású kutatási projekt az elmúlt években létrehozta a szemlencse növekedésének első olyan matematikai modelljét, amely megmutatja, hogyan változnak a szemlencse sejtjei az idő múlásával. Ezek az eredmények is hasznosak voltak a szürkehályogműtéti technikák kialakításában. A kutatók például azonosították, hogy a szem növekedési folyamata hogyan járul hozzá a szürkehályog kialakulásához az ismert kockázati tényezőkkel, például az ultraibolya fénynek való kitettséggel együtt. Ez segít felismerni, hogyan késleltethetjük vagy előzhetjük meg a szemproblémák kialakulását.
A horvát-amerikai együttműködés arra is rávilágított, miért tűnik a szemlencse rákmentesnek. Elvileg semmi különleges nincs a szemlencse sejtjeiben, ami megállítaná a rákot, a szövet a bőrhöz hasonló, amelyben több ráktípus is kialakulhat. A MOLEGRO kutatói azonban felvetették, az ebben a szövetben tapasztalt rákmentesség összefüggésben lehet-e annak egyedi növekedési folyamatával. Jelenleg az újszerű elmélet bizonyítása érdekében elemzik a különböző konkrét modelleket, és azt tervezik, hogy két éven belül befejezik a munkát, amit persze független szakértőknek még igazolni is kell.
