Mi lesz a forinttal? Mire lenne szükség Magyarországon és mi várható Európában?

Megdöbbenést és felháborodást váltott ki egy zsidó kislány csoportos megerőszakolása Franciaországban
2024-06-19
Lányokat a technológia szektorba -Tíz éve dolgozik sikeresen ezen Skool
2024-06-19
Show all

Mi lesz a forinttal? Mire lenne szükség Magyarországon és mi várható Európában?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. 

Egyelőre sok a bizonytalanság, hogy az uniós parlamenti választások után merre indul majd az Európai Unió, de azért pár dolog már látszik.

Sokan a szélsőjobb jelentős megerősödését várták, az eredményekből ki is derült, hogy növelték a súlyukat – Franciaországban például győzött ez a politikai erő -, de a jelentős áttörés azért elmaradt.

Mi fog történni Európában a választás után? 

Most az az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyire föderális úton halad tovább az EU. „Ez részben a külpolitikai és gazdasági döntések, ezen belül a költségvetési politika alakulása miatt is fontos. Másként fogalmazva van egy fiskális kérdőjel, hogy mennyire lesznek szigorúak ezen a téren a tagországok.

A költségek ugyanis emelkedő pályán vannak, részben a kamatkiadások miatt, de a társadalom elöregedése szintén terhet jelent tartósan, így előbb-utóbb mindenképpen lépni kell”

mondta Németh Dávid értékelve a június elején megtartott választásokat. Szintén nehéz most megmondani, hogy a zöldpártok és a zöldpolitika mennyire lesz erős a jövőben, vagyis kérdéses, hogy milyen tempóban lehet keresztülvinni ezeket a törekvéseket.

Az sem látszik pontosan, hogy mennyire lesz protekcionista az Európai Unió.

Az még bizonytalan, hogy a kínai elektromos autókra kivetett ideiglenes büntetővámok után lesz-e még nagyobb szigor, vagy esetleg más területeken is várható-e hasonló intézkedés.

tette hozzá az elemző.

Az, hogy Franciaországban a választási eredmény miatt előrehozott választásokat írtak ki, bizonytalanságot okozott a piacokon. Ezt láttuk a múlt héten, jelentős esések voltak, különösen a párizsi tőzsdén. A befektetők attól tartanak, hogy az új francia kormány többet fog költeni. Emellett kérdéses, hogy milyen lesz a Franciaország és Németország közötti együttműködés, amely alapvetően meghatározhatja az uniós gazdaság teljesítményét

mondta Németh Dávid.

Magyar költségvetés

Ahogy az EU-s országokban, úgy Magyarországon is kiemelt szerepet kap a költségvetési tényező. A magyar gazdaság ugyanis jelentős kiadási többlettel fut. Ezért jó eséllyel az idén és a következő években is kiigazításokra lenne szükség. 2024-ben ennek a mértéke a mostani helyzet alapján szerinte 500 milliárd forint lehet.

Mi lesz a forinttal, a magyar kamattal és inflációval?

A rövid távú helyzetről azt mondta, hogy a múlt heti – az uniós választások eredménye miatt kialakult – nemzetközi bizonytalanság miatt felerősödött a kockázatkerülés a piacokon, emiatt erősödött a dollár az euróval szemben is. Ilyen esetekben pedig a forint sem jelent vonzó célpontot. Ez vezetett oda, hogy az euró jegyzése megközelítette a 400 forintos szinteket.

Ugyanakkor ezen a hétfőn már korrekció történt. Majd ebben a viszonylag érzékeny helyzetben jött a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntése: a magyar jegybankárok a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentették a kamatot.

„Számítani lehetett arra, hogy a jegybank viszonylag szigorú kommentárt fűz a döntéséhez, abban az értelemben, hogy továbbra is adatvezérelt politikát követ és figyeli a nemzetközi jegybankok, köztük az Európai Központi Bank és az amerikai Federal Reserve lépéseit. Tehát összességében óvatos lépésekkel halad a monetáris lazítás útján, ez magában foglalja azt is, hogy időnként szünetet tart a kamatvágásokat tekintve” – közölte az elemző.

Németh Dávid úgy látja, hogy a jelenlegi kilátások szerint az év végére a magyar kamatszint 6,25 százalékra csökkenhet. „Ezt megerősíti az is, hogy a várakozásainkkal összhangban az MNB a friss inflációs jelentésében a fogyasztói árindexre vonatkozó prognózisát fél százalékponttal lefelé módosította. Mi pedig úgy látjuk, hogy az év végére 5 százalék körüli szintre gyorsulhat az infláció a korábbi 5,5 százalékos várakozásunkkal szemben” – fogalmazott.

A keddi jegybanki döntés után erősödött a magyar deviza, az euró árfolyama ugyanis kedden délután 394 forint környékén is járt. A forintra vonatkozó előrejelzését ismertetve Németh Dávid hozzáfűzte:

Az alapforgatókönyv alapján továbbra is azt várom, hogy az euró az idén a 385 és 400 forintos sávban marad. Persze ez akkor érvényes, ha komolyabb gazdasági, nemzetközi vagy geopolitikai sokk nem következik be.

A K&H piac & gazdaság podcast utolsó adása itt hallgatható meg:

https://open.spotify.com/episode/7k8n5DKk17UhhWLspiENfY

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.