Mi részt veszünk a svájci Ukrajna békecsúcson?

Medvegyev: jelentős a változás a külpolitikánkban
2024-06-06
Belpolitikai turbulencia Lengyelországban, mert két katona figyelmeztető lövést adott le a határon
2024-06-06
Show all

Mi részt veszünk a svájci Ukrajna békecsúcson?

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatójával közösen tartott sajtóértekezletén a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. március 12-én. MTI/Lakatos Péter

Magyarország külügyminiszteri szinten részt vesz a június 15-én kezdődő svájci Ukrajna-békecsúcson, a kormány ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy azon nem lesz jelen mindkét érintett fél – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szentpéterváron.

A tárcavezető újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy Magyarország külügyminiszteri szinten fogja képviseltetni magát a konferencián.

A részvételünk oka, hogy mi abszolút a béke pártján állunk, és ezért minden olyan rendezvényen részt veszünk, amelyen a béke van napirenden

szögezte le.

Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország nélkül kerül megrendezésre a konferencia, így az eseményen nem lesz jelen mindkét szemben álló fél. “Úgy hisszük, hogy akkor lenne valódi eredmény várható, ha mindenki ott lenne a tárgyalóasztalnál” – mondta.

“Ezúttal nem ez a helyzet, de mivel tiszteletben tartjuk a svájciak békeerőfeszítéseit, részt fogunk venni külügyminiszteri szinten” – tette hozzá, arra is kitérve, hogy a békéről beszélni mindig hasznos.

Szijjártó Péter ezt követően a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon beszélt a mielőbbi békekötés szükségéről és az ukrajnai háború negatív következményeiről az orosz közönségnek.

“Sürgetjük az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését, imádkozunk ezért. Úgy hisszük, hogy békés körülmények között gyorsabban és simábban fejlődhetünk, és az élet ismét nyugodtabb és békésebb lehet Európában, ha a békét helyezzük végre a nemzetközi politika fókuszába” – szögezte le.

A kőolaj- és a földgázpiac jövőjével foglalkozó panelbeszélgetésen arról számolt be, hogy Magyarország egyike azoknak az európai államoknak, amelyeket legsúlyosabban érintettek a nagyjából két és fél éve tartó ukrajnai háború negatív következményei az energiaellátás vonatkozásában.

Hangsúlyozta, hogy az energiaárak az egekbe szöktek, a magyar import éves költsége hétmilliárdról 17 milliárd euróra nőtt, ez a tízmilliárd eurós különbség pedig a bruttó hazai termék (GDP) hat százalékát jelenti.

A miniszter sérelmezte, hogy a világ az utóbbi években elindult az újbóli blokkosodás felé, ami szavai szerint Magyarország szempontjából különösen káros lehet, ugyanis hazánk a Kelet és a Nyugat fontos találkozási pontjává vált, különösen az autóipar elektromos átállásának területén.

Ugyanakkor abbéli reményét is kifejezte, hogy a jövőben még helyreállhat majd a kölcsönös tiszteleten és józan észen alapuló nemzetközi együttműködés.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.