Miért nem kellett senkinek Észak-Amerika, felfedezése után bő 100 évig?

Miért és mikor lett Budapest az ország fővárosa?
2020-12-25
Olvasna valami jót a két ünnep között? Ezt a magyar írót ki ne hagyja!
2020-12-27
Show all

Miért nem kellett senkinek Észak-Amerika, felfedezése után bő 100 évig?

Ma az USA a világ legnagyobb gazdasága és Kanada is a leggazdagabb országok egyike. A kontinens felfedezése után a terület sokáig mégsem keltett érdeklődést, miközben Közép-, és Dél-Amerikát a spanyolok és a portugálok azonnal birtokba vették.

Későn induló, gazdag észak

Az Amerikai Egyesült Államok a 19. század végén lett a világ vezető gazdasága: innentől kezdve a technológiai újítások jelentős része is innen származik. Az ország ekkor már az egész amerikai kontinensen döntő befolyással rendelkezett, két világháborús győzelme pedig szuperhatalommá emelte a hidegháború idejére. Kanada felívelése nem ilyen látványos, miután, szemben az USA államaival, viszonylag sokáig megmaradt brit gyarmatnak. Lakossága is jóval kisebb, kilencede a deli szomszédénak, viszont a világ második legnagyobb területű országa Oroszország után, az egy főre jutó GDP pedig Németországéval egyezik meg, így igencsak jóléti országról van szó.

A két országtól délre fekvő nem kevés ország az amerikai kontinensen náluk jóval kevésbé fejlett, és komolyabb szerepet betöltő globális hatalom sincs közöttük. Ehhez képest különösnek tűnik, hogy Amerika 1492-es felfedezése után épp ezeket a területeket vették birtokba igen gyorsan a gyarmatosítók, miközben a mai két gazdag ország együttes területének csak a déli részére települt be igen kis európai népesség, a többit legfeljebb egy-egy kíváncsi felfedező járta be. Az angolok, aki végül a területet gyarmatosították és a nyelvet is adták (amely azóta nem kis mértékben emiatt lett világnyelv), csak az 1600-as évek elején jelentek meg, kezdetben igen nagy nehézségekkel küzdve, mire végül megvetették a lábuk.

A hosszabb út

Ugyancsak ellentmondásnak tűnik a térképre nézve, hogy miközben Amerika és Ázsia szinte összeér a távoli északon (83 kilométer van köztük a Bering-szorosnál), onnan sokáig nem érkeztek érdeklődők, pedig

az is logikus lett volna, hogy ott fedezzék fel a kontinenst.

Mégsem ez történt, hanem a fanatikus és elszánt Kolumbusznak kellett 7 évig győzködnie a spanyol királyt, udvarával utazva, hogy ha egyszer a Föld gömbölyű, akkor igenis körbe is lehet hajózni, és el lehet jutni Ázsiába, és fantasztikus kereskedelmi lehetőségek nyílhatnak meg.

Ibériai világfelosztás

Nem tudjuk, mi lett volna, ha történetesen az angolokat győzi meg valaki (esetleg az egész kontinens olyan gazdag lenne, mint ma az északi rész), de nem véletlen, hogy a spanyolok és a portugálok jöttek szóba, hisz ők jutottak a legmesszebbre akkor a tengeri hajózás és a navigálás tudományában, és merészkedtek ki egyre inkább az Atlanti-óceánra. Olyannyira, hogy a két ország az 1494-es tordesillasi szerződésben meg is húzott egy vonalat, melytől keletre fekszik a portugál érdekszféra, nyugaton a spanyol. Ezért lett Brazília portugál, szinte az összes többi rész spanyol.

Kolumbusz négy útja után már rengeteg felfedező expedíció indult, Amerigo Vespucci azonosította is az új kontinenst (melyet Kolumbusz makacsul nem akart elismerni), így nevét is adta hozzá egy német térképésznek köszönhetően. A spanyolok ezt követően a kor lehetőségeihez képest egészen gyorsan birtokba vették területeiket: 30 éven belül megdöntötték a virágzó kultúrákat Peru és Mexikó területén, és kialakították saját közigazgatásukat.

Rövid idő után Texastól a Tűzföldig terjedt uralmuk,

a hatalmas területet alkirályságokra osztva igazgatták. Legfőbb tevékenységük a fellelt arany és ezüst kitermelése és hazaszállítása volt, később azonban kialakultak a mezőgazdaságra, elsősorban trópusi növények (kávé, kakaó) termelésére alapuló gazdaságok.

De miért nem vették birtokba az északabbra lévő földeket is a spanyolok, akiket a szerződés szerint illetett volna? A legészakibb részek, amíg eljutottak, a Kalifornia-Nevada-Texas vonal volt (az itteni városok máig is spanyol nevüket őrzik, mint San Francisco, Los Angeles vagy Las Vegas), emellett Florida, de ezeket a később az USA kezébe került területeket csak szerény mértékben népesítették be, így inkább csak határsáv szerepet töltöttek be.

Zord telek

Az ok az éghajlat: spanyol gyarmatosítók gigantikus meleg éghajlatú területhez jutottak (kivéve persze az Andok magasabb részeit, ahol viszont a bőséges arany-, és ezüstlelőhelyek kárpótolták őket), a zordabb északi részekre, ahol olyan kemény telek vannak, amilyennel Spanyolországban sosem találkoztak, nem merészkedtek. Ezek a földek másokra vártak, akik kimaradtak a gyarmatosítások első nagy köréből.

A 16. század soron különböző felfedezők hajóikkal megpróbálták körüljárni a kontinens északi részét, de csak az érdekelte őket, hogy juthatnának át a Csendes-óceánra, hisz nem is tudták, meddig tart észak felé a szárazföld. A belseje nem érdekelte őket, mivel Észak-Amerika nagy részén a telek sokkal hidegebbek, mint Európában. Oda véletlenül jutottak: egy-egy folyón hajóztak fel átjárót keresve. El kellett telnie még 100 évnek, mire az első körből kimaradt európai tengeri hatalmak (franciák, angolok, hollandok, svédek) is eljutottak oda, hogy hódítani akarjanak, akár a zordabb éghajlatú amerikai területeken is.

Francia kezdetek

Kezdetben nem is maguk az országok, hanem magánvállalkozások indultak felfedezőutakra, persze a területeket aztán lefoglalták országuk királya számára. A franciák 1608-ban alapították az első települését a mai Quebec city helyén, a Szent Lőrinc folyó hatalmas tölcsértorkolatának kezdeténél, majd lassan benépesítették a környéket, máig is ez Kanada francia nyelvű régiója. A század folyamán tovább hajózva a folyón és a Nagy Tavak mentén, majd rátalálva a Missisippi folyóra, azon lejutottak a Mexikói-öbölig, és birtokba is vették ezt az óriási területet, de benépesíteni alig tudták. Olyannyira nem is izgatta őket, hogy később

Napóleon eladta a gigantikus területet az Egyesült Államoknak.

Az angol kezdetektől a függetlenségig

Az angol érdeklődés sokáig váratott magára és szórványos volt, noha végül is az ő szerepük lett a döntő. Több sikertelen kísérlet után 1607-ben alapították meg az első stabil települést, Jamestownt Virginiában, de eleinte nagyon nehezen boldogultak: éhezés tizedelte a betelepülőket. Végül érkezett Angliából annyi utánpótlás, hogy meg tudtak erősödni az első települések, a déliek mindjárt fel is fedezték a mezőgazdasági lehetőségeket, mint a gyapot-, és dohánytermesztés.

A keleti part betelepítése ezután felgyorsult: az angolok mellett jöttek írek, németek, svédek, hollandok, és átmenetileg saját településeket is alapítottak, de a közben legnagyobb tengeri hatalommá váló Anglia szerezte meg a teljes régiót. Angliából az áttelepülők az akkor spanyolnál fejlettebb, demokratikusabb társadalom eszméjét is magukkal hozták, sőt, azt továbbfejlesztve kezdtek bele a függetlenség kivívásába: az Egyesült Államok az akkor idők legdemokratikusabb és modernebb államalakulata lett, persze súlyos ellentmondást jelentett a rabszolgaság egész a polgárháborúig.

Korlátlan lehetőségek

Az új ország ráadásul korlátlan lehetőségekkel találta szembe magát. Tőle nyugatra még mindig ott hevertek a csak őslakosok által lakott, nem gyarmatosított területek. Miután Napóleontól megvették a hatalmas középső részt, fokozatosan birtokba vették a nyugatabbra lévő részeket a Csendes-óceánig. Az alig lakott Kaliforniát és Floridát nem volt nehéz megszerezni a spanyoloktól majd a függetlenné vált Mexikótól, Texast háborúban szerezték utóbbitól. A megmaradt angol gyarmatokból alapított Kanadával megállapodtak, hogy a 48. szélességi kör a határ, ez a jelleghetesen ív alakú vonal az USA térképén.

Későn jövő oroszok

Annak, hogy Ázsia felől sokáig senki nem jelentkezett, ugyancsak egyszerű oka van. Az ázsiai oldalon Szibéria végtelen, elképesztően hideg területei találhatók, ahová még egyszerűen el sem jutottak a délebbre és nyugatabbra lakók zord éghajlata miatt. Az oroszok Kolumbusz idejében épp csak átlépték az Uralt, hogy felfedezzék és birtokba vegyék a zord észak-ázsiai részeket, de egész 1728-ig tartott, mire eljutottak a Bering-szorosig, és ott mintegy felfedezték ők is Amerikát. A zord Alaszka sokáig nem is érdekelte őket, és bár később birtokba vették, boldogan

eladták fillérekért az addigra a fagyos területeket is bölcsen megbecsülő USA-nak.

Konklúzió

Annak tehát, hogy a mai legfejlettebb amerikai területek iránt kezdetben nem volt érdeklődés, éghajlati okai voltak, az viszont, hogy mára a világ egyik legfejlettebb régiója lett, a gyarmatosító Anglia akkor legfejlettebbnek mondható társadalmi rendszerének és a vállalkozásokra való nyitottságának köszönhető (nem véletlen, hogy ott indult az ipari forradalom), mindezt a függetlenné vált Egyesült Államok tudatosan tovább is fejlesztette. Ezt követően már a nyugaton szerzett korlátlan területek, majd az Európából érkező vállalkozó szellemű bevándorlók, köztük a tudatosan vonzott „agyak” táplálták a páratlan fejlődést.

Cikk küldése e-mailben

Vélemény, hozzászólás?