Közel 40 év telt el azóta, hogy berobbant a köztudatba a HIV vírus és a fertőzés következtében kialakuló végzetes AIDS. A fertőzöttek száma több mint 30 millió, ennek ellenére a mai napig nincs ellene vakcina, bár a COVID kapcsán megismert mRNS technológia újabban ismét megcsillantotta a reményt.

1983-ban az egyik legrangosabb tudományos szakfolyóirat, a Science hasábjain jelentették be először, hogy AIDS betegekben azonosítottak egy új retrovírust, melyet később HIV-nek, humán immundeficiencia-vírusnak neveztek el, utalva rá, hogy ez az a vírus, amely az AIDS-t, azaz a szerzett immunhiányos tünetegyüttest okozza. A HIV fertőzés következtében lassan kialakuló AIDS kezelés nélkül halálos. Az eltelt több évtized alatt az 1995-től megjelent gyógyszeres kezelés hatására jelentősen javultak a fertőzöttek esélyei, de ez nem vakcinának köszönhető. A koronavírus pandémia és az azt követő vakcinafejlesztések eredményeképp jogosan merült fel a kérdés: ha COVID-19 vakcina elkészülhet egy év alatt, mennyi idő kell még a HIV-vakcinához?

A rejtőzködő HIV vírus más, mint a többi

Ma már ismert tény, hogy a jelenleg is aktív, szezonális influenza vírus minden évben jelentősen mutálódik, ahogy a koronavírus is már tíz különböző ismert variánssal rendelkezik. Az influenza vakcina és az összes vakcina általánosan érzékeny a vírus törzsek változékonyságára, ha túl sokat változik a vírus, akkor már nem ismerik azt fel hatékonyan. Az influenza-vírus minden évben képes annyit változni, hogy az előző évi vakcina már nem eléggé hatásos ellene. A koronavírus-vakcina ennél lassabban mutálódik, bár változó hatékonysággal, de jelenleg az összes forgalomban lévő vakcina hatásos a különböző törzsek ellen.

Ez annak köszönhető, hogy az influenza-vírus és a koronavírus viszonylag könnyen beazonosítható, a HIV-vírus viszont szinte felismerhetetlen a szervezetben. Külsején úgynevezett glikoproteinek, fehérjecukrok vannak (olyan fehérjék, amelyekhez szénhidrátok kapcsolódnak), amely álcaként működik, mely a szervezet által összekeverhető az egyszerű cukrokkal, így a vírus Trójai falóként támad. Nem is tudunk róla, hogy ott van, a szervezet egyszerű cukrok ellen nem gondolja, hogy védekeznie kéne, nem indul be immunválasz. Jellemző magára az AIDS-re is, hogy akár évekbe telik, amíg kialakul, és hosszú ideig szinte semmi előjele nincs annak, hogy valaki HIV-fertőzött lenne. Hazánkban eddig több mint 4,000 HIV-fertőzöttet regisztráltak, évente körülbelül 200 új esetet.

Amint a HIV bekerült a szervezetbe, tovább romlik a helyzet, hiszen azonnal agresszíven mutálódni kezd, így a szervezetnek – vagy egy potenciális vakcinának – még nehezebb lesz beazonosítania az új, megváltozott vírust. Az eredetileg a szervezetet megtámadó vírushoz képest a következő vírusgenerációk egyre kevésbé hasonlítanak az eredetire, egyre felismerhetetlenebbek, viszont nem kevésbé veszélyesek. Egyszerre több ezer vakcinára lenne szükség ahhoz, hogy a HIV-vírus minden törzsét beazonosíthassa a szervezetünk és hatékonyan vehesse fel velük a harcot, de ilyen jelenleg nem létezik.

Sőt, ha sikerülne is előállítani egy ilyen szupervakcinát, még akkor sem lenne nyert ügyünk a HIV ellen. A vakcináknak az egyik meghatározó tulajdonsága, hogy pontosan és biztonságosan “utánozza le” az eredeti vírust, ahhoz, hogy a szervezetünk felismerje és le tudja azt küzdeni. Érdemes úgy gondolni a vakcinákra, mint az ellenség titkos haditervére: birtokában a szervezet mindent tud a támadó vírusról, egy lépéssel mindig előtte járhat, így le tudja azt küzdeni. A HIV-vírus viszont annyira agresszív, hogy a szervezet még akkor sem járhat sikerrel egy ilyen csatában, ha pontosan mindent tud a másik haditervéről. A HIV akkor is győz, ha csalunk ellene.

Hagyományos immunválasz a szervezetben is folyamatosan változó vírus ellen nem működik

A vakcinák ugyanis alapvetően immunválaszt váltanak ki. Nem elég viszont, hogy ismerjük az ellenfél haditervét, a csatát le is kell játszani. Ez azon vírusok esetén működik, ahol a szervezetnek reális esélye van a vírus ellen – ilyen az influenza és a koronavírus is, esetükben a harc gyerekjátékká válik. A HIV viszont gyógyszeres kezelés nélkül lényegében 100 százalékban halálos, akár ismerjük a haditervét, akár nem. A szervezet önmaga természetes módon képtelen leküzdeni a fertőzést, így a vakcina által indukált immunválasz sem képes azt leküzdeni. A HIV-vírus a fertőzött szervezetében folyamatosan fejlődik, mutálódik, a haditerv folyamatosan változik, így tehetetlen ellene a szervezet és egy esetleges vakcina is.

Vérvétel Bangkokban, vakcina-teszteléshez. Kép: Paula Bronstein/Getty Images

Ennek ellenére az elmúlt évtizedek alatt számtalan HIV vakcina fejlesztés történt, de egyik sem volt képes akár minimális védelmet is nyújtani a vírus ellen. Az egyik leghíresebb 2003-ban az úgynevezett RV 144 kísérlet volt Thaiföldön, amely két már korábban elbukott vakcinakezdeményt egyesített, létrehozva egy kombinált vakcinát, de a hatákonyság itt is elmaradt. Ráadásul számos immunológus kritizálta, hogy már a kísérletet megelőzően is erre lehetett számítani, így pazarlás volt a 122 millió dolláros, több mint 16,000 résztvevőt mozgósító kampány.

Az mRNS módszer az új esély

2020-ban volt az egyik legnagyobb második fázisú kísérlet, de sajnos az is megbukott. Bár a vakcinának nem volt semmilyen mellékhatása, nem volt lényegi különbség a beoltott és a placebót kapott résztvevők fertőzöttsége között. A kutatók viszont nem adják fel, napjainkban is gőzerővel folyik a fejlesztés, sőt, a koronavírus-vakcina és az új mRNS technológia sikerén felbuzdulva e módszer alapján több gyártóóriás fordult újra a HIV vakcinák fejlesztése felé. A Pfizer és a Moderna is megállás nélkül fejleszt és tesztel, de egyelőre még nincs értékelhető eredmény. A Moderna HIV-vakcina első fázisú tesztelése jelenleg is tart.

Tüntetők vonulnak a San Francisco-i városháza felé 1988-ban, az AIDS-stigma ellen Kép: Brant Ward / San Francisco Chronicle

A HIV-vakcinák sikertelensége ellenére a fertőzöttek ma már sokkal jobb esélyekkel néznek szembe, mint a 80-as 90-es években. Óriási áttörést jelentett az antivirális szerek felfedezése, melynek segítségével egy HIV-fertőzött ma már teljes életet élhet, általában napi egy tabletta és rendszeres vizsgálatok mellett. Az ARV készítmények évente több százezer életet mentenek meg és meggátolják az AIDS kialakulásást, sőt, a továbbfertőzés esélyét is csökkentik, így elméletben akár az is elképzelhető, hogy hosszú évtizedek alatt ugyan, de a HIV-vírus el is tűnhet a segítségükkel – akár vakcina nélkül is. A gyakorlat persze nem ezt mutatja, mert sok fertőzöttet ilyen vagy olyan okból nem kezelnek, így a hatékony vakcinára azért szükség lenne.