Rövid válasz: soha. Hosszabb válasz: attól függ… Mitől is? Például attól, hogy mennyire előre szeretnénk megtudni a jövőt, a világ mely részén és hogy az adott helyen milyen a jelenlegi légköri helyzet. De sajnos bármennyire is optimálisak a körülmények, bármennyire „könnyű” kérdést teszünk fel, a meteorológusok tarsolyából mindig hiányozni fog az a szó, hogy biztosan.

Exponenciálisan fejlődő „kütyüjeink” világában néha már semmi nem tűnik lehetetlennek. Kivéve egy dolgot: megmondani pontosan, hogy szükségem lesz-e ma esernyőre, vagy hogy lehet-e hétvégén grillpartit rendezni. A meteorológusok szerint a következő napi időjárást körülbelül 95%-os valószínűséggel tudják megmondani, a négy-ötnapos előrejelzés körülbelül 90%-osan pontos, a hétnapos 70–80%-os. A tíznapos előrejelzésekre pedig már jobb egyáltalán nem támaszkodni, mert a valószínűségük csak 50%. Vagy fog esni, vagy nem. Pedig ma már a négynapos légnyomás-előrejelzések – amelyek alapvetőek a többi paraméter becsléséhez – majdnem olyan pontosak, mint az egynapos előrejelzések voltak három évtizeddel ezelőtt.

Atombiztos előrejelzés nincs

Az időjárás-előrejelzések pontatlanságát az okozza, hogy a Föld légköre egy nagyon összetett és bonyolult rendszer.

A működését befolyásoló tényezőket már jórészt ismerjük, a működését nagyrészt már értjük, de a légköri folyamatokat a matematika nyelvére lefordítani – amely az előrejelzéshez elengedhetetlen – nagyon nem egyszerű. Ebből is adódik, hogy a meteorológusoknak számtalan különböző modell áll a rendelkezésére, amelyek segítségével számítógépes szimulációkat futtatva próbálják megmondani, milyen lesz az idő például a héten. De sajnos nincs az a mindenható modell és az a szuperszámítógép, amellyel atombiztos előrejelzést lehetne készíteni.

Ezek a modellek annál pontosabbak, minél több mért, valós adatot táplálunk beléjük, amelyek a kiinduló, jelenlegi állapotot jellemzik. Viszont minél több adatot táplálunk a rendszerbe, annál hosszabb időt vesz igénybe a számítás. Olyan modellt futtatni hétfőn, ami csütörtökön mondja meg, hogy milyen idő lesz kedden, nem túl praktikus. Azért, hogy a nagyon sok, nagyon bonyolult számítást, ésszerű időn belül el tudják végezni, a meteorológusok szuperszámítógépeket használnak, méghozzá azok jelentős részét.

Jelenleg a Földön több százezer mérőállomás gyűjti a kiindulási adatokat: hőmérsékletet, légnyomást, szélsebességet stb. Ez elsőre óriási számnak tűnik, de valójában a modellek lényeges pontosításához sokkal többre lenne szükség. Még nagyobb probléma, hogy a mérőállomások nem egyenletesen fedik be a bolygót: a kontinensek zsúfolt részein sokkal több van, mint az óceánokon, a sivatagokban, vagy például a sarkvidékeken. És ahhoz, hogy pontos előrejelzést adjunk egy adott helyre, nem elég csupán a környék értékeit ismerni, szükség van a több ezer kilométerrel távolabbi adatokra is! Ezt áthidalandó a legtöbb modell a „fehér foltokat” a rendelkezésre álló adatokból becsüli meg, illetve extrapolálja a múltbeli adatokat is.

A járvány rontotta a pontosságot

Ráadásul, mivel az időjárási jelenségek a légkör magasabb régióiban játszódnak le, nem elég a földfelszín közeléből ismerni az adatokat. Ezeket a magaslégköri eseményeket az úgynevezett troposzféra-állomások figyelik. Ilyen, ballonos rádiószondák működtetésével foglalkozó állomás már jóval kevesebb van, Magyarországon kettő: Budapesten és Szegeden. Szintén sok adatot szolgáltatnak a repülőgépek: gyakorlatilag felszállástól leszállásig mérik a hőmérsékletet, szélsebességet és a nedvességet. Meglepőnek tűnik, de a koronavírus-járvány miatt lecsökkent légiforgalom bizony az időjárás-előrejelzések pontosságában is megmutatkozott.

A légköri folyamatok megfigyelésében szerencsére ma már több mint ezer meteorológiai műhold is segít, melyek folyamatosan monitorozzák a Föld minden szegletét. Ezeknek több fajtája van. A geostacionárius pályán mozgó műholdak – amelyeknek a keringési ideje megegyezik a Föld forgási periódusával, azaz a Föld egy adott pontjáról mozdulatlannak látszanak –, mivel a bolygónk egy adott pontjára összpontosítanak, segítenek megérteni például, hogy milyen gyorsan növekszik egy vihar, vagy hogy merre tart egy hurrikán. A poláris pályán keringő műholdak – amelyek a Föld hosszúsági köreivel közel párhuzamosan haladnak pólustól pólusig – naponta kétszer látják a bolygó minden részét. Ezek a heti előrejelzésben segítenek a meteorológusoknak.

Meteorológiai ballon

Az sem mindegy, hogy milyen típusú adatra vagyunk kíváncsiak. Annak, aki csak a hőmérsékletre kíváncsi (vigyek-e magammal pulóvert, vagy sem), szerencséje van: a legpontosabban előre jelezhető adat ugyanis a hőmérséklet. Valamivel nehezebben jelezhető előre a szélerősség. A csapadék és ezzel együtt az esernyő-kérdés azonban már jóval kevésbé számítható ki, ennek térbeli és időbeli lefolyása különösen szeszélyes tud lenni.

A csapadék nehezebb előrejelzésében nagy szerepet játszik a domborzat is. Mint helyi hatás a többi időjárási tényezőt is befolyásolja, de a csapadékeloszlást különösen. Ez leggyakrabban a nyári záporok, zivatarok esetén kézzelfogható. Ezek kialakulásához az kell, hogy a levegő gyorsan, nagy magasságba emelkedjen, ahol felhő képződik és beindul az eső. A függőleges légmozgás kialakulásához pedig jól jönnek a hegyek, melyeket elérve az addig vízszintesen mozgó légtömegek, hirtelen felemelkednek.

De hasonló folyamat játszódik le a nagyvárosokban is egy forró nyári napon, ahol a sok beépített terület, az úttestek forró aszfaltja jobban felmelegíti a levegőt, amely hirtelen felemelkedve kiadós záporhoz vezethet. Ráadásul ezek a helyi hatások okozhatják azt is, hogy míg nálunk ömlik az eső, két utcával odébb száraz a föld. Ezeket „utcapontossággal” előre jelezni lehetetlen.

Az anticiklonban bízhatunk

Van azonban egy olyan légköri jelenség, amelyben bízhatunk: az anticiklon. Ez egy magas légnyomású légköri képződmény, azaz a belsejében lefelé mozog a levegő. Ennek centrumában csendes, nyugodt időjárás figyelhető meg. Mivel több napig, de akár több hétig is fennállhat, átlagosan 1000 km átmérőjű, vagy még nagyobb, akár három-négy napra előre „biztosan” megjósolható, hogy nem lesz csapadék.

Aki ennél pontosabb rövid távú előrejelzésre vágyik, az keresse fel az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapját, ahol valószínűségi időjárás-előrejelzéssel is találkozhat. Ez azt jelenti, hogy megnézhetjük, hogy például mi a legvalószínűbb hőmérsékleti érték holnapra: 23°C, amelynek a valószínűsége 25%. 75% a valószínűsége annak, hogy 22–24°C között lesz és 90%, hogy 19–26°C között alakul holnap a hőmérsékleti maximum.

Ha viszont valaki hosszú távú, pontos előrejelzésre vágyik, például arra a kérdésre szeretne választ kapni, hogy mikor menjen nyaralni, július második felében, vagy augusztus első felében, az nyugodtan dobjon fel egy pénzérmét. Legalább nem a férjét/feleségét fogja majd hibáztatni, ha mégsem jön be a kiszemelt dátum.