Mióta használjuk a métert és a litert Magyarországon?

Programok a július első hétvégéjére
2024-07-04
A Munkáspárt nyerte a Brit választásokat
2024-07-05
Show all

Mióta használjuk a métert és a litert Magyarországon?

Ma a világ nagy része méterben, kilométerben méri a távolságot, literben a térfogatot, kilogrammban a tömeget. A 10-es alapú, rögzített mértékegységek ötlete a XVIII. század végén született meg, és elég sok ideig tartott, amíg szinte egyeduralkodó lett a világban, felváltva a helyi mértékegységeket. Magyarországon a váltásról a döntés 150 éve született meg.

„MÉTER-NÓTA.

(A nép szájáról leste: Rigolette.)

Hogy bejött a méter-mérték Divatba,

Lett a nép köztt már ezer baj Miatta.

Nagy zavar van országszerte

Mert a rendet felkeverte

A mérték…

— Jobb világ volt még mikor a

Bort kupára, vagy akóra

Bemérték !”

Közölte az Erdély című lap 1876 április 7-én

Mérföld, láb, hüvelyk, öl, akó. Régi mértékegységek. Ezeket évszázadokon át teljesen jól használták az egyes országok, esetenként régiók. Ugyanis, bár az elnevezések hasonlók voltak, az öl nem volt ugyanannyi a német területeken vagy a francia királyságban és Magyarországon sem. A mértékegységek mindig helyben, a helyi szokásokhoz igazodtak. Nem volt ezzel semmi probléma egészen addig, amíg a világ nem kezdett globalizálódni, azaz nem valósult meg az emberek és az áruk nagy távolságra való kereskedelme. Akkor viszont kezdtek összezavarodni a dolgok, hiszen jó, ha egy árufajtából az adott mértékegységben mindenki ugyanannyira gondol.

Az eltérő mértékegységek problémája

Az ugyanazon név alatt futó, de eltérő értékű mértékegységre jó példa – erről már korábban volt szó a Tudás.hu oldalain –, hogy Napóleont az angolok azért tarthatták különösen alacsonynak, mert a francia császár 5 láb és 2 hüvelyk magas volt.

Ugyan ez francia mértékegységben volt megadva, ami 169 centimétert tesz ki, de ha az angol mértékegységet nézzük, náluk egy 5 láb 2 hüvelyk magas ember csak 157 centiméter volt.

Gondolhatnánk, hogy ezt a problémát az emberiség a XX század végére már legyőzte, a régi mértékegységek nem okoznak ma már problémát. Hááát, nem. Voltak kisebb nagyobb problémák, most kettőt említünk meg, talán a legérdekesebbeket.

Komoly katasztrófa is lehetett volna 1983. július 29-én abból, hogy az Air Canada egyik járatába a mértékegységek összekeverése miatt túl kevés üzemanyagot töltöttek. A repülőgépnek a levegőben fogyott ki az üzemanyaga, és csak a pilóták ügyességén múlt, hogy az utasszállítóval, amit úgy vezettek, mint egy vitorlásrepülőt, el tudtak jutni egy kis repülőtérre.

Átváltási hiba miatt a levegőben elfogyott az üzemanyaga az Air Canada gépének. Csodával határos módon leszállt.

Átváltási hiba miatt a levegőben elfogyott az üzemanyaga az Air Canada gépének. Csodával határos módon leszállt. Forrás: Wikipedia

Kicsit több, mint 25 éve 1998-ban lőtték fel a Mars Climate Orbiter nevű műholdat, amelynek feladata a Mars időjárásának megfigyelése lett volna, ha a műhold rendesen teszi a dolgát. Azonban a szerkezet végül kudarcot vallott, aminek az volt az oka, hogy az egyik beszállító a Lockheed Martin Astronautics nem SI-ben számolt, hanem az USA-ban használt mértékegységekben.

Az tehát, hogy a Föld egyes területein eltérő mértékegységeket használtak, kisebb-nagyobb bajokhoz, félreértésekhez vezetett mindig is. Az 1870-es években csak Európában közel kétszáz féle súly- és hosszmérték volt forgalomban.

A nemzetközi keveredésre jó példa a Lánchíd, ugyanis William Tierney Clark nem bajlódott azzal, hogy a megrendelőéknél szokásos mértékegységben számoljon, ő a híd méreteit mindenütt az angol mértékegységek szerint adta meg, így az eredeti szerkezet minden mérete az angol mértékegységeket követte. Igaz, ez akkor nem zavart senkit. Magyarországon elvileg 1405-ben vezettek be egységes mértékegységet, ekkor a budai mértékek voltak kötelezőek az országban, de sok eredménye nem volt a törvénynek, mert minden országrész a saját mértékegységét használta.

Út az egységes mértékegységek felé

Az egész Habsburg Birodalomban egységesen1853-ban született császári parancs még nem a méterrendszert vezette be, hanem a bécsi mértékegységeket, de ezt nem sokáig használták a birodalomban.

Magyarországon a 10-es rendszerre alapozott SI rendszer meghonosításáról nem sokkal később, 1874-ben, azaz 150 éve hoztak törvényt. Az 1874. évi VIII. törvénycikk a métermérték behozataláról szólt. A jogszabály kimondta, hogy a távolságmérés alapja a méter, a súlymérésnek a kilogramm, a térfogatnak a liter, és a mértékegységekben a 10-es számrendszer használatos.

Méter etalon Párizsban egy ház falában

Méter etalon Párizsban egy ház falában
Forrás: Wikipedia, Airair

A törvény részletesen és hosszan sorolja, milyen átváltást kell használni az egyes mértékegységek között. A törvényt ugyan 1874-ben fogadták el, de az csak 1876. január 1-én lépett érvénybe. Egy kivétel volt, a földügyleteknél ugyanis kimondták:

„18. § A földterület mennyisége jogügyletekben és mindennemü magánjogi okiratban a 16. §-ban meghatározott időn túl is az eddigi mérték szerint fejezendő ki s a telekkönyvi bejegyzések is az eddigi szabályok szerint eszközlendők, szabadságukban állván a feleknek, az okiratokban az eddigi mértékhez az uj mértéket is hozzáirni.”

Ezért használjuk esetenként még mindig a holdat vagy a négyszögölt a területmérték meghatározásához. Ennek a kivételnek praktikus oka volt, ugyanis a földterületeket, azok méretét már akkor is pontosan nyilvántartották, és nem lehetett minden, hosszú időre visszanyúló feljegyzést, okiratot, átírni az új rendszerbe. Ugyancsak érintetlenül maradt a tengerhajózásban a tengeri mérföld használata.

A kilogramm etalon Párizsban

A kilogramm etalon Párizsban Forrás: Wikipedia Sanpi~frwiki

Magyarország nem az elsők között csatlakozott ehhez a rendszerhez. A törvény indoklásában ez olvasható:

„Eme rendszer a tizedes mérték és suly-rendszer, mely Francziaországban, Olaszországban, Németországban, Belgiumban, Németalföldön, Spanyolországban, Portugálban, Oláhországban, Görögországban, Sveicznak némely kantonjaiban, Törökországban és a dél-amerikai államokban már tettleg alkalmazásban áll”

Honnan tudták, mennyi egy méter és egy kiló? Ezek etalonját Párizsban őrizik, és erről készítettek hitelesített másolatokat. Egy platina méterpálcát és egy platina kilogrammos tömböt Nagy Károly magyar csillagász 1844-ben a Magyar Tudományos Akadémia részére megvásárolt, és ezeket 1870-ben a párizsi méter konferencián (a konferencia egyébiránt a porosz-francia háború miatt félbeszakadt, és csak 1874-ben zárult le), ahol az egyes országok etalonjait hitelesítették, egy francia és magyar kormányküldöttség összevetette a párizsi eredetiekkel.

A hazai etalonokat az akadémia átengedte a kormánynak, amely azokat az Országos Levéltárban helyezte el. Az más kérdés, hogy 1889-ben a francia kormány új etalonokat készíttet, és ezek közül egyet-egyet sorsolással osztottak ki az addig a méterrendszerhez csatlakozott országoknak, így Magyarország a 14. sorszámú méter és a 16. számú kilogramm etalon birtokosa lett.

De hogyan is mértek korábban Magyarországon?

A nagyobb távolságot magyar mérföldben mérték, ami 8353,6 métert tett ki, de használatban volt a bécsi mérföld, ami kevesebb volt, 7585,92 méter, ez pont 4000 bécsi ölnek felelt meg. Egy bécsi öl viszont 1,89648 méter volt, ez egyébként pont 6 bécsi lábnak felelt meg, és volt bécsi rőf, ami 0,77 centi hosszt takart.

Látható, hogy a régi hosszmértékek egyáltalán nem a 10-es osztás követték, ahogy a tömegmértékek sem. Az alap súlymérték a bécsi mázsa volt, ami 56 kilónak felelt meg, illetve a bécsi márka, ami 0,28 kilónak. Használatban volt még a bécsi lat, ami mai értékben 17,5 kilogrammot nyom.

Az űrmértékeknél volt magyar és bécsi mérték, mert a magyar akó 64 magyar itcének felelt meg, azaz 54,2976 liter volt, míg a bécsi akó 56,588 liter volt, ez viszont 40 bécsi pintnek felelt meg. Tehát, ha valaki egy itce bort kért, akkor 0,8 liternyit kapott, de ha egy bécsi pintnyit, akkor 1,4 litert szolgáltak fel neki.

Bécsi mérföldben mutatja a távolságokat ez az 1852-es távolságjelző

Bécsi mérföldben mutatja a távolságokat ez az 1852-es távolságjelző (A Közlekedési Múzeum régi épülete előtt, LTSZ: 10.74.30.1)

Az új rendszer bevezetése

Az átállásra tehát bő másfél évet adtak az embereknek, ez alatt minden iskolában már tanítani kellett az új rendszert, sőt a kormányzat népszerű könyvek által is terjeszteni kívánta. A néptanítók számára Csík János aradi tanító a Néptanítók lapjának 1874. december 30-ik számában például leírta, hogy ő hogyan tanítja a gyerekeknek az új mértékegységeket, a métert például az alábbi történettel, amiben a gyerekeket kérdezi:

„Hogyan tudta meg a boltos, hogy pénzedért mennyi lisztet, sót, vagy szalagot kell adni? (Megmérte.) Mit csinált a szalaggal, hogy többet vagy kevesebbet ne adjon, mint amennyit kértél? (Megmérte.) Láttad-e, mivel mérte meg? Minek hívjuk azon mértéket, amivel a boltos megmérte a szalagot? (Rőfnek.) Lássátok, fiaim, a rőföt ezután így fogjuk híni: M é t e r.”

Az átállást tehát minden módon propagálták, a kormányzat könnyen felfogható táblázatokat és könyvet készített, amelyből legalább egyet minden faluba el kellett juttatni, a szegényebb községeknek ráadásul ingyen. Természetesen nem ment minden egyszerűen, a Vasárnapi Ujság 1875. december 30-án, azaz az új rendszer bevezetése előtti napokban ezt írta:

„Kétségkívül nehéz lesz egyelőre az uj mértékekhez s különösen idegenszerű neveikhez szokni. Egy-két évig sok zavar is lesz miatta az országban; sok tudatlan vagy vigyázatlan embert meg is fognak csalni vele. De majd csak hozzászokunk rendre s akkor aztán, ha régi mértékeinket egyszer elfelejtettük, a roppant biztosság és könnyűség, melyet az uj mértékrendszer nyújt, kárpótolni fog az ideiglenes és átmeneti bajokért. Feltesszük lapunk minden olvasójáról, hogy ismeretes már az uj — s 1876. január 1-ével életbe lépendő mértékrendszerrel; talán birtokában is vannak már a régi és uj mértékek átszámító táblái, — melyeket, ha még [eddig meg nem szerezte, jó lesz mindenesetre megszerezni mindenkinek.”

Az átállás megismertetése, megismerése azért is fontos volt, mert az 1874-es törvény büntette azokat, aki nem az új rendszert használták, akár 100 forintig terjedő bírsággal is sújthatta őket, súlyos esetben bűnvádi eljárás is indult a visszaélőkkel szemben.

Természetesen voltak, akik nyerészkedtek a rendszeren, átverték azokat, akik nem figyeltek, de végül is a méterrendszer meghonosodott, csak régi szavaink, a rőf, az itce, az akó vagy a mérföld őrizik ezeket a régi mértékegységeket.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.