Mit kell tudni régi-új Mátyás templomunkról?

Nem vitás, hogy a Mátyás templom (hivatalos nevén: Nagyboldogasszony-templom) egyedülálló ékessége a budai várnak. Aligha véletlen, hogy hazai és külföldi látogatók sora teszi tiszteletét a ragyogó szépségű egyházi intézményben. Ám vele kapcsolatban sok a tévhit: nem Hunyadi Mátyás építtette és jelen formáját korántsem a középkorban nyerte el. Ékességét, pompáját mindez mit sem csorbítja, ahogy történeti jelentőségét sem.

A Mátyás templom alapjai kétségbevonhatatlanul középkoriak.

Az egyházi hagyomány ugyan úgy tartja, hogy I. (Szent) István akaratából készült el a templom elődje valamikor 1015 körül, de ezt igazából semmi sem bizonyítja tételesen.

Bizony a „hagyomány szerint” szófordulat a legtöbbször azt hivatott szofisztikáltan kifejezni, hogy nem lehet igazolni az állítást, de jól hangzik és szép lenne, ha így volna.

A 13. századi alapok

Az ellenben kétségbevonhatatlan, hogy a 13. század derekán már álltak az alapjai: a veszprémi káptalan egy 1247-ben kelt oklevele ad számot arról, hogy az építés megkezdődött.

Igen logikusnak hat a magyarázat, hogy mindez szoros összefüggésben állt azzal a ténnyel, hogy IV. Béla magyar király a mai budai várhegyen építette ki az új királyi központot, ekképpen lett idővel a régi Budából Óbuda, a pestinek nevezett hegyből pedig Buda. 1257-ből a plébános neve s fennmaradt: Keresztély.

A templom a 14. század elején főszerepet kapott I. (Anjou) Károly Róbert király hatalmának szimbolikus kiépítésében.

A Nápolyból Magyarországra kerülő uralkodó hosszas trónharcok után tudta stabilizálni uralmát: Buda várát konkrétan ostrommal kísérelte meg bevenni, de annak polgárai ellenlábasa, III. Vencel cseh király (magyar királyként László) oldalán álltak. Ennek lett sajátos következménye, hogy VIII. Bonifác pápa, aki Károly Róbert trónigényét támogatta, kiátkozta mind III. Vencelt, mind pedig a budai polgárokat, akik viszonzásul a pápát sújtották átokkal.

Amikor aztán a város mégis Károly Róbert kezére került, az uralkodó számára nem volt kérdéses, hogy itt, nevezetesen a későbbi Mátyás-templomban koronáztatja meg magát.

1309-ben tehát már koronázótemplomként is funkcionált: később többször is betöltötte ezt a fontos szerepet.

1384-ban leomlott az egyik tornya, ami idővel magával hozta azt, hogy átalakítsák és bővítsék. A magyar középkor egyik legnagyobb, méltatlanul el nem ismert királya, Luxemburgi Zsigmond idején többek között meghosszabbították a mellékhajók szentélyét és mellékkápolnákkal is bővült az épület a század folyamán.

Mátyás kétszer is itt nősült

I. (Hunyadi) Mátyás számára kiemelt fontosságúnak bizonyult a templom: királlyá választása után hálaadó misét tartott itt, sőt 1463-ban falai között vette feleségül Podjebrád György cseh király lányát, Kunigundát/Katalint és idővel címerét is elhelyeztette a tornyon. Mátyás második házasságát is a templom falai között kötötte meg 1476-ban Aragóniai Beatrix-szel.

A templom fénykora azonban időlegesnek bizonyult: amikor az Oszmán Birodalom csapatai 1541-ben csellel bevették a középkori magyar királyság talán legfontosabb városát, dzsámivá alakították át és ekként is funkcionált egészen 1686-ig, amíg a koalíciós csapatok egy véres ostromot követően fel nem szabadították a budai várat a hosszú oszmán uralom alól.

De a templom megpróbáltatásai ezt követően sem értek véget: 1723-ban tűzvész pusztította Budát, ami a templomot is sújtotta. A 19. században pedig ugyan toronyórával bővült, de ércsisakját idővel egyszerű zsindelyre cserélték. Addigra a templomot a jezsuiták körbeépítették melléképületekkel, maga a templom ezek közé ékelődve várta sorsának jobbra fordulását.

S bár erre még egy ideig várnia kellett, a Monarchia létrejöttével ismét királykoronázásnak adhatott otthont. Amikor a rendi társadalmat végleg felváltotta a polgári társadalom, a kiegyezés folyamatának egyik fontos szimbolikus eseménye volt, hogy 1867. június 8-án itt koronázták magyar királlyá I. Ferenc József osztrák császárt.

A Szent Koronát az esztergomi prímásérsek, Simor János és nádor híján – hiszen ez a poszt István főherceg 1848-as lemondatása óta betöltetlen volt – idősebb gróf Andrássy Gyula miniszterelnök helyezte el az uralkodó fején.

Schulek megújító munkája

Vagyis a koronázási szertartás egyik főszereplője az az Andrássy volt, akit 1849-ben Ferenc József nevében ítéltek halálra. A szertartás forgatókönyve, amelyet a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őriznek, így fogalmazott: „„Ő felsége […] letérdel a legfelsőbb oltárlépcső-fokra s most teszik fel fejére az ország koronáját Andrássy gróf miniszterelnök és a hercegprímás.”

A templom külseje azonban továbbra is kívánnivalókat hagyott maga után, ami Budapest létrejöttét követően nem tűrhetett további halasztást.

Ennek szellemében 1873-ban Schulek Frigyes kapott megbízatást az uralkodótól, hogy orvosolja a problémákat. A neves építész ennek eleget is tett: kiszabadította a templomot az azt körbezáró épületek fogságából és teljes mértékig meg is újította.

Eredetileg ugyan kéttornyú templom tervezett, de végül, ahogy ma is láthatjuk, nem ez a koncepció érvényesült. A helyreállítási munkálatok némi tervezést követően 1877-ben vették kezdetüket.

A millennium idejére befejeződött felújítás tulajdonképpen egy új templomot hozott létre, ám számos, valóban középkori elemét őrizte meg annak.

Ilyen az úgynevezett Béla-torony aljában található faragvány, amely az 1260-as évekre, tehát az Árpád-korra datálható, míg a kétnyílásos Mária-kapu a 14–15. század fordulóján készülhetett el.

A neogótikus templom így méltóképpen fogadhatta az utolsó magyar királykoronázás főszereplőit, IV. Károlyt és Zita királynét, amikor 1916. december 30-án az ő koronázásukra is sor került.

S bár Buda várának ostrom során a második világháború idején a templom épülete is megsínylette a véres harcokat, 1950 és 1970 között a magyar kormányzat támogatásával helyreállították állapotát. Az akkor használt anyagok azonban nem állták ki az idők próbáját, s 2001-re a templomot életveszélyessé nyilvánították, ezért ismét felújítás kezdődött, ami 2004-től majd egy évtizedig tartott, hogy mára a Mátyás templom teljes pompájában ragyogjon.