fbpx

Okozhat agydaganatot, ha félünk tőle?

Nemrég jelent meg egy kutatási beszámoló, ami egyesek szerint azt sugallja, hogy a gondolatok is fokozhatják az agytumorok növekedésének ütemét. Tényleg így van ez?

Hogyan irányíthatják a gondolatok a tumornövekedést? Ezzel a címmel jelent meg egy cikk az egyik legnagyobb nevű tudományos folyóirat, a Nature oldalain május végén. Sok ember első gondolata egy ilyen cím hallatán az, hogy már attól is tumor növekedhet a koponyáján belül, hogy ennek a lehetőségére gondol. Ennyire azért nem szörnyű a helyzet, de mégsem annyira elrugaszkodott ez a gondolat, mint amilyennek elsőre hangzik.

A rák nem egy trauma egyenes következménye

Egyre több eredmény mutatja ugyanis, hogy az ember gondolatvilága hatással van a szervezet működésére.Ezt a gondolatot számos tudományos kutatás támasztja alá, a köztudatba pedig Máté Gábor magyar származású kanadai orvos tevékenysége kapcsán került be. Noha Mátét a Szkeptikus Társaság Laposföld-díjra is jelölte „a lelki traumák és a daganatos megbetegedések közötti összefüggések tudományosnak feltüntetett túldimenzionálásával tévhitek terjesztéséért”, az összefüggések valóban léteznek.Persze ez nem jelenti azt, hogy a daganatok a trauma egyenes következményeként alakulnának ki. A kapcsolat ettől árnyaltabb és tulajdonképpen a stresszreakción alapul.

Máté Gábor

Máté Gábor
Forrás: Wikipedia

A stresszreakció egy fiziológiai folyamat, amely vészhelyzetekben indul be a szervezetben. Az agyalapi mirigy a stresszhormon elválasztására utasítja a mellékvese kérgét, a szimpatikus idegrendszer pedig közvetlenül idegzi be azokat a szerveket, amelyek működését megváltoztatja. A stresszreakció hatással van az immunrendszer működésére is, számos olyan jelátvivő molekula kibocsájtását befolyásolja, amelyek az immunsejtek működésére vannak valamilyen hatással.Számos eredmény utal arra, hogy az elhúzódó, vagyis krónikus stresszreakció következtében az immunrendszer működése zavart szenved és az ember például könnyebben fertőződik meg kórokozók által, vagy éppen nagyobb eséllyel alakul ki autoimmun betegsége.

A krónikus stressz pedig olyan állapot, amibe az ember könnyen sodródhat bele, hála a kiemelkedő kognitív képességeinek. Robert Sapolsky klasszikus könyve, a „Miért nem kapnak gyomorfekélyt a zebrák” (Why Zebras Don’t Get Ulcers, 2004 – Holt Paperbacks) ezt a jelenséget magyarázza. Az ember egyrészt társas lény és a kapcsolatrendszerének menedzselése állandó stresszforrás lehet. A kapcsolatok megromlása, elvesztésük lehetősége, vagy akár a kirekesztettség mind olyan eshetőségek, amelyek súlyos fenyegetést jelentenek minden ember számára. Ezen felül az embernek még arra is meg van a képessége, hogy a múltbéli ballépésein gondolkodjon vagy, hogy szerencsétlen jövőképeket vázoljon fel magának.

Robert Sapolsky: Miért nem kapnak gyomorfekélyt a zebrák? című könyv borítója

Robert Sapolsky: Miért nem kapnak gyomorfekélyt a zebrák?

A stressz csak rásegít

Éppen ezek azok az okok, amik miatt Sapolsky szerint nem a zebrákat, hanem az embereket sújtják a stresszreakcióval összefüggő betegségek. Sapolsky könyve egyébként 1994-ben jelent meg először, bár manapság valószínűleg más címet adna neki. A gyomorfekélyt ebben az időben még egyértelműen a stressz által okozott betegségnek gondolták, noha már voltak kísérleti eredmények, amelyek arra utaltak, hogy bakteriális (Helicobacter pylori) fertőzés áll a hátterében.Manapság úgy tartják, hogy a stressz ugyan hatással lehet a gyomor élettanára, ez a hatás azonban csak elősegíti a baktérium térnyerését, ami a fekély kialakulásához vezet.Mindenesetre az a megállapítás, hogy az embernél számtalan oka lehet az elhúzódó stresszreakciónak és ez különféle egészségügyi problémákhoz vezethet, ma is megállja a helyét.

A krónikus stressz tehát állandó fenyegetés az ember számára és könnyedén megtépázhatja az immunrendszer működését.Ennek a hatásnak fontos szerepe van a tumorképződés szempontjából, ugyanis az esetlegesen kialakuló tumorsejtek elpusztításáért az immunsejtek felelősek. Amennyiben nem működik jól az immunrendszer, úgy a kialakulóban lévő daganatokkal szemben is rosszabbak az esélyek.Ez lenne tehát az a kapcsolat, ami összeköti a szorongást, a negatív gondolatokat és a daganatos megbetegedéseket. Fontos azonban megjegyezni, hogy egyáltalán nem arról van szó, hogy a krónikus stressz egyértelmű következménye lenne egy daganat kialakulása, ahogy egy daganat kialakulása sem feltételez egyértelműen krónikus stresszt. Kapcsolat ugyan van a kettő között, de ez közel sem ilyen egyszerű.

A rákos megbetegedések forrása a sejtműködés átalakulása. A folyamatot máig sem sikerült teljes egészében feltárni, hiszen ahhoz a sejtműködés minden finomságát is ismerni kellene, itt azonban még nem tart napjaink tudománya. Ez nem véletlen, hiszen a sejtek páratlan komplexitású, elképesztő szervezettséget mutató szerkezetek, melyeknek főbb komponensei még a fénymikroszkóp számára sem láthatók. A sejtekben zajló folyamatokat tehát úgy kénytelenek vizsgálni a kutatók, hogy azokat szépen apránként bontják le, csak egy vagy néhány alkotóra fókuszálva. Olyan ez, mintha úgy kellene kiraknia a kutatóknak egy puzzle-t, hogy mindig csak egyetlen darab lehet a látóterükben.Fontos tehát megérteni, hogy a daganatos megbetegedések okait egyelőre nem ismerjük eléggé. Elképzelhető, hogy bizonyos esetekben épp a stresszreakció nyomán kialakuló helyzet járul hozzá egy tumorsejt kialakulásához, de az is, hogy különösebb előzmény nélkül történik ilyesmi.

Nem igaz, hogy ha arra gondolunk, jön a tumor

Egy új vizsgálat eredménye, azonban felületes olvasás után épp arra ad okot, hogy felmerüljön, az is tumorképződéshez vezethet, ha az ember erre gondol. Ez az állítás természetesen nem igaz, az alapjául szolgáló tanulmány azonban ettől függetlenül is érdekes.Azt már néhány évvel ezelőtt is lehetett tudni, hogy a tumorsejtek sejtkapcsolatokat alakítanak ki az agyi idegsejtekkel és ezeken keresztül kommunikálnak is velük, ez pedig fokozza a daganat növekedésének ütemét. Az új vizsgálat azt mutatta ki, hogy előfordulhat, hogy a daganatok a beszédképzésért felelős hálózattal képeznek kapcsolatot, így pedig a beszéd, vagy akár csak a gondolkodás is aktiválhatja magukat a tumorsejteket, elősegítve a növekedésüket. Ez ugyan rémisztő gondolat, de ami igazán fontos hozománya a vizsgálatnak, hogy egy olyan molekulát is felfedett, amely akár új kezelési módszerek célpontja is lehet. A lényeg tehát az, hogy a tumorsejtek kapcsolatokat képeznek az idegsejtekkel és az így kialakuló kommunikáció még fokozza is a daganat növekedését. Ezt a mechanizmust nem lehet kivédeni azzal, hogy az ember nem gondol a tumorra, vagy próbál egyáltalán nem gondolkodni.Viszont elképzelhető, hogy a mechanizmus ismeretében a kutatók kifejlesztenek valamilyen módszert az agytumorok növekedésének megakadályozására.

Az agydaganat egyike a legrettegettebb betegségeknek

Az agydaganat egyike a legrettegettebb betegségeknek Forrás: pexels.com

Fontos tehát tudatosítani, hogy a daganatos megbetegedések kialakulása mögött nem lehet könnyen egyértelmű okot megállapítani. Az ember viszont hajlamos lehet az okok keresésével olyan feltételezésekbe bocsátkozni, amelyek kifejezetten bántók a betegek számára. Ha valakinek daganatos megbetegedése van, az nem feltétlenül annak a következménye, hogy nem figyel oda eléggé magára, vagy, hogy valamilyen gyógyszert szedett, vagy nem mosott kezet a villamosozás után.Az, hogy az ilyen kiszámíthatatlan betegségek mögött okokat keres az ember, nem csak azért lehet ártalmas, mert épp a támogatásra szoruló szerettével nem tud eléggé együtt érezni. Előfordul például, hogy az okok keresése közben olyan hiedelmek felé fordul, amelyekkel eltávolítja magát mindenki mástól is.Egy nő például azért kezdett hinni az elektromágneses sugárzás rákkeltő hatásában, mert nem kapott más kielégítő magyarázatot a férjét megtámadó daganatos betegség okára.

A daganatos betegségek kialakulását tehát mai szemmel leginkább véletlenszerűnek lehet mondani. Van természetesen értelme megpróbálni feltárni az okokat, lényegében erről szól a rákkutatás, de nem kell minden áron a beteg valamilyen múltbéli szerencsétlenségéhez kötni őket.

További hírek