Minden tavasszal önkéntesek segítségével, egyhetes felmérő akcióban számolják össze a fokozottan védett közönséges ürge országos állományát. Mit érdemes tudni a jópofa rágcsálóról és hogyan zajlik egy Ürgelajstrom?
A Petőfi Sandor által is oly kedvesen megörökített (Arany Lacinak) közönséges ürgét az összefüggő agrártájak kialakulásáig, azaz a múlt század közepéig még kártevőként tartották számon, száma azonban azóta olyannyira lecsökkent, hogy mára már csak néhány elszigetelt populáció fordul elő Magyarországon. Ez pedig azért nagy gond, mert hazánk a faj elterjedési területének egy alapvető részét adja.
Magas fűben nem szeret…

A szerző felvétele
Az ürge azokat a rövidfüvű pusztákat kedveli, ahol tíz-húsz centiméteres a fű és elsősorban legelő állatok vannak rajta, nem pedig olyan nagy kaszálógépek, amelyek egyik napról a másikra levágják a teljes növényzetet. Az alacsony növényzetre azért van szüksége, hogy két lábra állva körbe tudjon nézni a területen. Ha túl magas a fű, az számára a rá leselkedő ragadozók miatt egy kellemetlen helyzet, ha viszont túl alacsony, akkor túlzottan szem előtt lesz az utódaival együtt
mutat rá Katona Krisztián, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet egyetemi docense.
Mivel ilyen élőhely egyre kevesebb van, az ürgék néhány kisebb területre, így például a tihanyi Belső-tóhoz vagy Budapest környékén a hármashatár-hegyi és a mátyásföldi repülőtérre szorultak vissza, a nevében is jelzett közönséges fajból pedig néhány évtized alatt fokozottan védett lett.
Ahhoz, hogy az összeszűkült állományokat a lehető leghatékonyabb természetvédelmi intézkedések révén tudják védeni, pontosan ismernünk kell, hogy hol mennyi ürge él és milyen hatások érik őket. Ebből a célból született meg a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer mintavételi protokollját követő Országos Ürgelajstrom, amelyet évről évre április második felében, az ürgék téli álomból való ébredését követően végeznek el, önkéntesek bevonásával.
Hol a fürge ürge ürege?
„Az önkénteseknek csak ki kell választani az ürgés élőhelyek közül a felmérni kívánt területet, majd a kijelölt útvonalon végig kell haladni és meg kell számolni, hogy hány darab – a talajfelszín alól kihordott földből összeálló – kupacos és nem kupacos ürgelyuk van. A résztvevőket közben egy mobilapplikáció segíti, ami mutatja a nyomvonalat, rögzíthetjük vele a lyukak koordinátáit és az adatok beküldését is elvégzi” – magyarázza Dr. Katona Krisztián, aki szakértőként évről évre jelen van a Mátyásföldi repülőtéren élő ürgék lajstromán.

Fotó: Székely Hajnalka
Az Országos Ürgelajstromban tehát tulajdonképpen nem is az ürgéket, hanem az általuk készített, nagyjából négy centiméter átmérőjű, függőlegesen lefelé haladó lukakat, valamint a járatrendszerek kisebb lejtéssel lefelé haladó, homokkupaccal együtt látható főbejáratait számolják meg az önkéntesek.
Az ürgék számolása egyfelől lényegesen nagyobb és hosszabb ideig tartó zavarással járna, másfelől sokkal több hibalehetőséget is magában hordozna. A fürge kis rágcsálók ugyanis folyton bunyóznak, bukfenceznek és fel-alá rohangálnak a területükön, szóval egy konkrét szőrmést akár két-három alkalommal is meg lehetne számolni.

Fotó: Székely Hajnalka
A helyzetet kissé tovább bonyolítja, hogy egy járatrendszerhez akár négy-öt lyuk is tartozhat, és az sem mindig egyértelmű, hogy egy üregrendszerben hány ürge lakik. A szakemberek azonban ezekből az adatokból megfelelő kalibráció révén ki tudják következtetni a területen élő ürgepopuláció hozzávetőleges méretét, elemezhetik az évek közötti változásokat, az eredmény alapján pedig alakítani tudják a szükséges természetvédelmi intézkedéseket.

Forrás: termeszetvedelem.hu
A tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy a valódi kutatók és a civil önkéntesek felmérései közt a legtöbb esetben nincs statisztikailag szignifikáns különbség, ami azt jelenti, hogy az önkéntesek által gyűjtött adatok tudományos szempontból is elfogadhatóak és értékelhetőek – mutat rá a szakértő.
Kutatás civilben
Manapság hazai és nemzetközi szinten is egyre többször lehet hallani ehhez hasonló, lakossági adatgyűjtésen alapuló kutatásokról. Ennek hátterében elsősorban az idő- és költséghatékonyság áll, ám a vizsgálatok közben kétségkívül nő az adott tudományterület népszerűsége és ismertsége is.
Úgy fest, hogy a lelkes amatőrök mindenféle faj monitorozására örömmel vállalkoznak, így az elmúlt években például száznál több olyan kutatás zajlott, amelyben a lakosság feladata az inváziós fajok feltérképezése volt. Magyarországon az egyik legismertebb ilyen kezdeményezés a 2019-ben indult országos szúnyogmonitorozó program, de ezernél is többen csatlakoztak a pamut alsónadrágok talajbéli lebomlását vizsgáló „Alsóban az élet” programhoz is.
Katona Krisztián szerint azonban az Ürgelajstromnak kétségtelenül nagy erőssége, hogy egyszerű a módszertana, a feladat igen gyorsan és könnyen végrehajtható, a főszereplő állatok pedig rendkívül szerethetőek és a felmérés után meglesve őket sok mókás pillanatot okoznak az önkénteseknek.