Ősrégi képek Budapestről – Jó ezeket nézegetni

Kicsit jó hír az autósoknak
2023-12-29
Károly király a kultúra és a sport képviselőit díjazta
2023-12-30
Show all

Ősrégi képek Budapestről – Jó ezeket nézegetni

Budapest 150. születésnapját a Magyar Nemzeti Galéria egy különleges, több mint száz művet felvonultató fotókiállítással ünnepli, amely a virágkorát élő, századfordulós magyar fővárost idézi meg. Egy németországi képeslapkészítő cég itthon eddig nem ismert városfotóira a Fortepan szerkesztői találtak a drezdai Deutsche Fotothek gyűjteményében.

Budapest a 19. és a 20. század fordulóján, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosaként, igazi virágkorát élte. Az 1867-es kiegyezést követően és az 1873-as városegyesítés óta eltelt negyedszázadban Budapest épületeinek száma megduplázódott. Kiemelkedő minőségű városi szövet jött létre – európai összehasonlításban is elsőrangú közintézmények hálózatával –, mely ma is egyedülálló ékessége a magyar fővárosnak. Ahogy John Lukacs történész fogalmaz:

Budapest delelőjén volt. A nyár vágtatott az égen és a szívekben. Idegenek, ha ellátogattak ide, Európának ebbe az ismeretlen zugába, Bécstől keletre, ámulva nézték a modern nagyvárost, első osztályú szállodákkal, táblaüveg kirakatokkal, villamosközlekedéssel, jól öltözött férfiakkal és nőkkel, és a világ legnagyobb parlamentépületével.

Andrássy út, 1912. Ezt a rajzasztalon megtervezett elegáns sugárutat 1871 és 1885 között építették. Összesen öt neve volt, egy ideig (1950–1956) Sztálin útnak is hívták.

Andrássy út, 1912. Ezt a rajzasztalon megtervezett elegáns sugárutat 1871 és 1885 között építették. Összesen öt neve volt, egy ideig (1950–1956) Sztálin útnak is hívták. #277874 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

yugati pályaudvar, 1903. A párizsi Eiffel építésziroda által tervezett pályaudvar a világ öt legnagyobb ilyen célú épülete között volt 1877-ben, amikor elkészült. A régit kinőtte a város, és a telkén keresztül vezetett a Nagykörút kijelölt útvonala is.

Nyugati pályaudvar, 1903. A párizsi Eiffel építésziroda által tervezett pályaudvar a világ öt legnagyobb ilyen célú épülete között volt 1877-ben, amikor elkészült. A régit kinőtte a város, és a telkén keresztül vezetett a Nagykörút kijelölt útvonala is. #277666 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

Hunyadi János-szobor, 1908. Hunyadi Jánosnak (1407–1456), a nagy hadvezérnek, Mátyás király apjának szobra sok felvételen szerepel a Brück & Sohn-anyagban. Valamiért a német kiadó fontosnak találta személyét vagy különösen szépnek a szobor elhelyezkedését, mert hétféle képeslapot is kiadott róla.

Hunyadi János-szobor, 1908. Hunyadi Jánosnak (1407–1456), a nagy hadvezérnek, Mátyás király apjának szobra sok felvételen szerepel a Brück & Sohn-anyagban. Valamiért a német kiadó fontosnak találta személyét vagy különösen szépnek a szobor elhelyezkedését, mert hétféle képeslapot is kiadott róla. #277814 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

Budai váralagút, 1903. A Clark Ádám tér az ostrom előtt egyáltalán nem létezett, egyszerű útkereszteződés volt a helyén. Az Alagút fölött jól látszik a Sándor-palota, ahol a mindenkori miniszterelnök dolgozott 1867 és 1944 között. Sok évtized romos állapot után 2002-ben a köztársasági elnök rezidenciája lett.

Budai váralagút, 1903. A Clark Ádám tér az ostrom előtt egyáltalán nem létezett, egyszerű útkereszteződés volt a helyén. Az Alagút fölött jól látszik a Sándor-palota, ahol a mindenkori miniszterelnök dolgozott 1867 és 1944 között. Sok évtized romos állapot után 2002-ben a köztársasági elnök rezidenciája lett. #277672 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

Magyar Nemzeti Galéria mutatja be Magyarországon először a német Brück & Sohn képeslapkészítő cég 1903 és 1912 között készült városfényképeit, amelyeken az emblematikus épületek mellett nemegyszer kis utcai történetekben bukkannak fel a nagyvárosi hétköznapok. (A másik kiállított anyag a svájci származású budapesti építési vállalkozó, lelkes hobbifotós, Schoch Frigyes térhatású sztereoképeiből állt össze, amelyeken privát nézőpontból bontakozik ki a világvárossá érő Budapest.) A korabeli fotókon látható épületek, helyszínek egy része mára jelentősen átalakult, vagy – fájdalmasan sok esetben – megsemmisült a háborús pusztításban.

Erzsébet körút, 1903. 1908-ban ideköltözött a Nemzeti Színház (balra), amely csak kilenc évig akart maradni, végül ötvenöt évig működött itt. A metróépítés okozta károkra hivatkozva 1964-ben lebontott színház körvonalát a Blaha Lujza tér legújabb átépítésekor a kövezetbe süllyesztett körvonallal jelezték.

Erzsébet körút, 1903. 1908-ban ideköltözött a Nemzeti Színház (balra), amely csak kilenc évig akart maradni, végül ötvenöt évig működött itt. A metróépítés okozta károkra hivatkozva 1964-ben lebontott színház körvonalát a Blaha Lujza tér legújabb átépítésekor a kövezetbe süllyesztett körvonallal jelezték. #277669 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

Király Színház, 1904. A csinos homlokzat mögött nyílt meg 1903-ban a főváros hetedik, 1251 férőhelyes színháza. Hamar nagy sikert aratott a teljesen ismeretlen Kacsóh Pongrác János vitéz című operettje. Az első világháború alatt ugyancsak itt vitték színre először a Csárdáskirálynőt. (Eredeti címe szerint: Csárdáskirályné.) A siker 1925-ig tartott ki, 1936-ban végleg bezárt. Szép homlokzati szárnyát 1941-ben bontották le.

Király Színház, 1904. A csinos homlokzat mögött nyílt meg 1903-ban a főváros hetedik, 1251 férőhelyes színháza. Hamar nagy sikert aratott a teljesen ismeretlen Kacsóh Pongrác János vitéz című operettje. Az első világháború alatt ugyancsak itt vitték színre először a Csárdáskirálynőt. (Eredeti címe szerint: Csárdáskirályné.) A siker 1925-ig tartott ki, 1936-ban végleg bezárt. Szép homlokzati szárnyát 1941-ben bontották le. #277720 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

Császár fürdő, 1906. A Császár fürdő alapja egy tisztálkodási célú, középkori törökfürdő volt. A 19. század elején és közepén többször bővítették. A valahai dunai homlokzat helyén ma a Budai Irgalmasrendi Kórházhoz tartozó Hild udvar áll. Balra a Zsigmond köz látszik.

Császár fürdő, 1906. A Császár fürdő alapja egy tisztálkodási célú, középkori törökfürdő volt. A 19. század elején és közepén többször bővítették. A valahai dunai homlokzat helyén ma a Budai Irgalmasrendi Kórházhoz tartozó Hild udvar áll. Balra a Zsigmond köz látszik. #277779 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

Kilátás a Gellért-hegyről, 1905. A Tabán Duna-parti alsó részét csak azért ismerjük fel, mert ott a folyó. Az itt épült házakat részben a léptékváltás, a városrendezés, illetve Budapest ostroma söpörte el. Érdekes látvány innen a szabadtéri piac.

Kilátás a Gellért-hegyről, 1905. A Tabán Duna-parti alsó részét csak azért ismerjük fel, mert ott a folyó. Az itt épült házakat részben a léptékváltás, a városrendezés, illetve Budapest ostroma söpörte el. Érdekes látvány innen a szabadtéri piac. #277740 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

Sok tényezőnek kellett együtt állnia ahhoz, hogy elkészülhessen ez a most először bemutatott fényképanyag, amelyen a város 120 évvel ezelőtti állapotát láthatjuk viszont. Elsősorban Budapestnek kellett nemzetközileg is vonzó várossá válnia. Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésnek, illetve a Buda, Pest és Óbuda 1873-as egyesítése utáni fél évszázados békeidőszak prosperitásának, a polgári állam- és jogrendszer kiépülésének, a korszerű közegészségügy és közoktatás kialakulásának köszönhetően Mátyás király kora óta először közelítette meg az ország, s azon belül is elsősorban a fővárosa, Budapest a nyugat-európai fejlettséget. Felgyorsult az urbanizáció, elképesztő méretű városrendezés indult meg a fővárosban, kiépültek olyan ikonikus városelemek, mint az Andrássy út vagy a Nagykörút, és létrejött egy európai rangú közintézményrendszer. Budapest kiterjedése negyedszázad alatt megkétszereződött, az épületek átlagmagassága is megugrott, lakossága pedig – amerikaias tempóban – háromszorosára duzzadt. A magyar főváros globálisan is innovatív helynek számított: az 1903-ban átadott Erzsébet híd például a világ legnagyobb nyílású közúti lánchídja volt huszonhárom éven át. A város 400 kávéházában pezsgett az intellektuális élet.

Kerepesi út (ma Rákóczi út), 1905. Ez a nagyon régi pesti útvonal 1906-ban kapta a Rákóczi út nevet, amikor Törökországból hazatértek II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvai, s a temetési díszmenet ezen az úton haladt a Keleti pályaudvarig.

Kerepesi út (ma Rákóczi út), 1905. Ez a nagyon régi pesti útvonal 1906-ban kapta a Rákóczi út nevet, amikor Törökországból hazatértek II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvai, s a temetési díszmenet ezen az úton haladt a Keleti pályaudvarig. #277756 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

Központi Szálloda, Baross tér, 1911. Ez a szálloda a Keleti pályaudvarral szemben, 1889-ben nyitott meg. 62 szobája és három lakosztálya volt, ezeket három személylift szolgálta ki. Volt éjszakai mulatója, szivarszalonja, saját távírdája és éjjel-nappal üzemelő mosodája. A háborúban elpusztult.

Központi Szálloda, Baross tér, 1911. Ez a szálloda a Keleti pályaudvarral szemben, 1889-ben nyitott meg. 62 szobája és három lakosztálya volt, ezeket három személylift szolgálta ki. Volt éjszakai mulatója, szivarszalonja, saját távírdája és éjjel-nappal üzemelő mosodája. A háborúban elpusztult. #277862 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

Kristóf tér, 1907. A Teleki-palota aljában valaha nagy kínálatú sport- és szabadidőcikk-bolt működött. Ahogy a kirakatban is látható, teniszkellékekben különösen erősek voltak. Sajnos az ostromban súlyosan sérült házat lebontották.

Kristóf tér, 1907. A Teleki-palota aljában valaha nagy kínálatú sport- és szabadidőcikk-bolt működött. Ahogy a kirakatban is látható, teniszkellékekben különösen erősek voltak. Sajnos az ostromban súlyosan sérült házat lebontották. #277794 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

Erzsébet híd, 1907. Az 1903-ban elkészült hidat Ferenc József császár feleségéről, a Magyarországon közszeretetnek örvendő Erzsébet királynéról nevezték el, akit öt évvel korábban gyilkolt meg egy olasz anarchista Genfben. Elkészültekor, s az azt követő huszonhárom éven át a világ legnagyobb, 290 méteres fesztávú lánchídja volt. Budapest második világháborús ostroma során, 1945 elején a németek a többi közúti híddal együtt felrobbantották.

Erzsébet híd, 1907. Az 1903-ban elkészült hidat Ferenc József császár feleségéről, a Magyarországon közszeretetnek örvendő Erzsébet királynéról nevezték el, akit öt évvel korábban gyilkolt meg egy olasz anarchista Genfben. Elkészültekor, s az azt követő huszonhárom éven át a világ legnagyobb, 290 méteres fesztávú lánchídja volt. Budapest második világháborús ostroma során, 1945 elején a németek a többi közúti híddal együtt felrobbantották. #277797 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

Kis képeslaptörténet 1869. október 1-jén a világon elsőként az Osztrák–Magyar Monarchia postáin vezették be a levelezőlapot, amely elsöprő sikert aratott és hamarosan 140×90 mm-es mérettel nemzetközileg is szabványosították. Nemsokára megjelentek az illusztrált képeslapok is, a legegyszerűbbek már 1870-ben. A fényképes lapok a 19. század legvégén jelentek meg, ehhez szükség volt a fotók nyomdai sokszorosíthatóságára, a nagy példányszámok gyors nyomtatását lehetővé tevő fotólitográfia- és a fénynyomat-eljárások elterjedésére. A tömegesen előállított lapok fotósai alkalmazott megrendelést teljesítettek, ezért nevüket legtöbbször nem tüntették fel, így az itt látható képek esetében sem ismerjük a kilétüket. A századfordulóra egyértelműen a német nyomdaipar gyártotta a legtöbb képes levelezőlapot: 1899-ben kb. 1,75 milliárd képeslapot nyomtattak világszerte, ebből 880 milliót Németországban. A magyar piacon 20-25 millió képeslapot forgalmaztak, amelynek több mint a fele osztrák és főként német importból származott. A képes levelezőlapok aranykora éppen Budapestével esik egybe, azaz a századforduló és az első világháború közé tehető, még a modernebb kommunikációs eszközök – mint például a telefon – széles körű elterjedése előtt. A képeslap sikertörténetéhez szükség volt a dualizmus korában felívelő polgáriasodással egyre népszerűbbé váló idegenforgalomra is. Az ekkor kiépült több tízezer kilométernyi vasúthálózat egyik irányba a turistát, másikba a hazaküldött lapot tudta gyorsan, olcsón és megbízhatóan szállítani. Ugyan a fotografálás olcsóbbá és egyszerűbbé vált, de továbbra is elég jól kellett érteni a fotótechnikához, ezért körülményes lett volna a családi nyaralást saját fotókon megörökíteni és így bemutatni az otthoniaknak. Erre elérhetőbbnek bizonyultak a képeslapok: az utazók számára szinte kötelező volt egy-egy csinosabb lap hazaküldése. Sokan gyűjteni kezdték a képeslapokat, albumokba rendezve mutogatták vendégeiknek az izgalmas tájakat. Fontos összetevője még a képeslapok sikerének, hogy az általános népoktatást bevezető 1868-as törvény nyomán folyamatosan nőtt az írni-olvasni tudók aránya. Jól illusztrálja ezt a folyamatot, hogy amíg 1880-ban 22 millió levélküldeményt érkeztettek a budapesti posták, addig 1910-re ez a szám az ötszörösére, 117 millióra ugrott, azaz sokkal nagyobbat nőtt, mint a megháromszorozódó lakosságszám. Szükség volt tehát e képanyag megszületéséhez a szabványos levelezőlapok megjelenésére, a postaszolgálat gyorsulására és olcsóbbá válására, a közlekedési eszközök fejlődésével és a polgáriasodással megerősödő idegenforgalomra, a fotók sokszorosíthatóságára, az analfabetizmus visszaszorítására és Budapest rohamos fejlődésére is, amelynek köszönhetően felkerült olyan német képeslapgyártók horizontjára, mint a Brück & Sohn.

Baross utca és a József körút sarka (ma szemben a Harminckettesek tere), 1904. Ez a kép a Nagykörút egy jellegzetes sarkán készült, bal oldalán a József körút 50. (1872), a másik oldalán az 52–56. számú ház (1894) látható. A távolban a Horváth Mihály tér, ahol ekkor már sok évtizede állt a Szent József-plébániatemplom. A templomtól jobbra, de annál jóval közelebb a körúthoz, egy bérház állt, rajta jókora hirdetés. A „Budapesti Bazár” nem bolt vagy áruház, hanem egy keresett divatlap volt.

Baross utca és a József körút sarka (ma szemben a Harminckettesek tere), 1904. Ez a kép a Nagykörút egy jellegzetes sarkán készült, bal oldalán a József körút 50. (1872), a másik oldalán az 52–56. számú ház (1894) látható. A távolban a Horváth Mihály tér, ahol ekkor már sok évtizede állt a Szent József-plébániatemplom. A templomtól jobbra, de annál jóval közelebb a körúthoz, egy bérház állt, rajta jókora hirdetés. A „Budapesti Bazár” nem bolt vagy áruház, hanem egy keresett divatlap volt. #277718 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

József körút, 1904. A Nagykörút kialakítása — melynek nyomvonalára korábban egy hajózható csatorna megépítése is felmerült — a Fővárosi Közmunkák Tanácsa városrendező hatóság egyik legfontosabb projektje volt. A legelső, 1872-ben elkészült épülete a fényképen jobboldalt található lakóház volt. A legutolsó 1906-ban épült meg, a Margit híd közelében.

József körút, 1904. A Nagykörút kialakítása — melynek nyomvonalára korábban egy hajózható csatorna megépítése is felmerült — a Fővárosi Közmunkák Tanácsa városrendező hatóság egyik legfontosabb projektje volt. A legelső, 1872-ben elkészült épülete a fényképen jobboldalt található lakóház volt. A legutolsó 1906-ban épült meg, a Margit híd közelében. #277719 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

Lóvasút, Margitsziget, 1905. 1869 és 1928 között lóvasút közlekedett a Margitszigeten — 1898 után már csak itt a városban. Az összesen öt kocsit tábornokok „nyugdíjazott” lovai húzták.

Lóvasút, Margitsziget, 1905. 1869 és 1928 között lóvasút közlekedett a Margitszigeten — 1898 után már csak itt a városban. Az összesen öt kocsit tábornokok „nyugdíjazott” lovai húzták. #277728 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

A pesti rakpart a Ferenc József híd (ma Szabadság híd) felől az Erzsébet híd felé nézve, 1905. Ez a rakpartszakasz már 1875-ben készen állt, ám egy év múlva egy árvíz megmutatta, hogy nem elég magasra épült.

A pesti rakpart a Ferenc József híd (ma Szabadság híd) felől az Erzsébet híd felé nézve, 1905. Ez a rakpartszakasz már 1875-ben készen állt, ám egy év múlva egy árvíz megmutatta, hogy nem elég magasra épült. Akkor a felső partfalakat az addigi magasságon túl 63 centiméterrel, míg 1892-ben még 59 centiméterrel magasították. Ekkor már pontosan 10 méterrel került feljebb a rakpart — az azóta eltelt idő azt bizonyította, hogy ez a magasság már elegendő. #277761 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

A porcelánjáról híres németországi Meißen kisvárosában 1793-ban alapították a Brück & Sohn néven felfutott képeslapgyártó céget, amely a Brück család hét generációjának vezetésével egészen 2019-ig, azaz 226 éven át töretlenül működött – kikerülve a keletnémet államosítást is. A Brück & Sohn sok német város mellett Budapestről is készített képeslapokat, amelyeket a magyar fővárosban működő üzleti partnere, Arthur Taussig forgalmazott.

A Brück & Sohn fennállása alatt 17 ország 1300 helységéről 33.333-féle képeslapot készített. Akadtak olyan lapjaik is, amelyeket ötven éven keresztül változatlan formában értékesítettek.

A cég archívumában lévő 20 ezer üvegnegatívot és síkfilmet a drezdai Deutsche Fotothek 2005-ben vásárolta meg, és 2018-ban mindet digitalizálta is. A képekre a Fortepan digitális fotóarchívum szerkesztői így bukkanhattak rá.

A Brück család a családi archívumban lévő 33 ezer képeslapot 2016-ban feltöltötte a Wikimedia Commonsra, hogy bárki szabadon kutathasson közöttük.

Millenniumi emlékmű, Hősök tere, 1905. A millenniumi emlékmű a magyar történelmi emlékezet fókuszpontja.

Millenniumi emlékmű, Hősök tere, 1905. A millenniumi emlékmű a magyar történelmi emlékezet fókuszpontja. Magyarország 1896-ban ünnepelte az ezer évvel azelőtti honfoglalást, vagyis az évszázadokon át keletről nyugat felé vándorló magyar törzsek megérkezését a Kárpát-medencébe, a magyarság végleges hazájává vált területre. Az ünnepségek fénypontja a Városligetben rendezett Ezredéves Kiállítás volt, amelyet több mint ötmillióan látogattak meg. Akkor még nem ez az emlékmű állt itt, hanem az öt kiállítási bejárat közül az egyik. Az emlékmű (amelynek jobb szélén eredetileg öt Habsburg-király szobra állt) 1929-re készült el teljesen. #277760 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

Gül Baba türbéje, 1905. A Gül Baba („a rózsák atyja”) néven ismert híres oszmán dervis költő 1541 őszén, Buda elfoglalása után néhány nappal halt meg, temetésén a leírások szerint maga a várost elfoglaló szultán, I. Szulejmán is részt vett. A nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett sírkápolna (1543–1548) most sem látszik ki a köré felhúzott épület mögül, amely már nem hasonlít arra a Wagner János építész által emelt díszes villára, amely 1857 és 1970 között vette körül a sírt. Ugyanő ültette a ma is látható vadgesztenyefát.

Gül Baba türbéje, 1905. A Gül Baba („a rózsák atyja”) néven ismert híres oszmán dervis költő 1541 őszén, Buda elfoglalása után néhány nappal halt meg, temetésén a leírások szerint maga a várost elfoglaló szultán, I. Szulejmán is részt vett. A nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett sírkápolna (1543–1548) most sem látszik ki a köré felhúzott épület mögül, amely már nem hasonlít arra a Wagner János építész által emelt díszes villára, amely 1857 és 1970 között vette körül a sírt. Ugyanő ültette a ma is látható vadgesztenyefát. #277739 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

Közvágóhíd, 1903. A korszerű Marhavágóhidat 1872-ben avatták fel, az akkori város szélén. A fényképen hétköznapi jelenet: felvételre váró munkások gyülekeznek a főkapu előtt.

Közvágóhíd, 1903. A korszerű Marhavágóhidat 1872-ben avatták fel, az akkori város szélén. A fényképen hétköznapi jelenet: felvételre váró munkások gyülekeznek a főkapu előtt. #277676 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

Gellért tér, 1908. Dél-Buda fejlődésének a Szabadság híd megnyitása és a Műegyetem fokozatos kiépülése adott lendületet. Amikor ez a kép készült, valami látványosan hiányzik róla: a Gellért Fürdő és Szálló, ez a régóta tervezett hatalmas fővárosi beruházás. Az első világháború alatt épült fel, és sokáig Budapest legelegánsabb szállójának számított.

Gellért tér, 1908. Dél-Buda fejlődésének a Szabadság híd megnyitása és a Műegyetem fokozatos kiépülése adott lendületet. Amikor ez a kép készült, valami látványosan hiányzik róla: a Gellért Fürdő és Szálló, ez a régóta tervezett hatalmas fővárosi beruházás. Az első világháború alatt épült fel, és sokáig Budapest legelegánsabb szállójának számított. #277841 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

A fennmaradt fotónegatívok a képeslapgyártás köztes állapotát mutatják, amikor a retusőrök már eltávolították az eget a fotókról, hogy helyet csináljanak a feliratok és a díszítések számára. Az egek kiretusálására az akkor használatos, úgynevezett hosszúcímzésű lapoknál azért is volt szükség, mert a hátlapjukra csak a címzés kerülhetett, így az üzenetet a képes oldal szabad felületeire, vagyis sokszor a retusált égrészletekre lehetett bepréselni.

Alagút utca, 1905. Ez a kép a 20. század fordulója után gyorsan betelepülő Krisztinaváros felől mutatja a Várhegyet. Az Alagút felett a József főhercegi palota trónol, amelynek korhű újjáépítése jelenleg is folyik: végül az Alkotmánybíróság otthona lesz.

Alagút utca, 1905. Ez a kép a 20. század fordulója után gyorsan betelepülő Krisztinaváros felől mutatja a Várhegyet. Az Alagút felett a József főhercegi palota trónol, amelynek korhű újjáépítése jelenleg is folyik: végül az Alkotmánybíróság otthona lesz. #277767 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

Dísz tér, 1906. A Dísz tér hangsúlyos lezárásáról 1897-es átadása után ötven évig a Honvéd Főparancsnokság díszes épülete gondoskodott. Az 1944– 1945-ös ostromban, a Királyi Palotával vetekedő magasságú kupolája és tetőzete elpusztult, de statikai szempontból ép maradt.

Dísz tér, 1906. A Dísz tér hangsúlyos lezárásáról 1897-es átadása után ötven évig a Honvéd Főparancsnokság díszes épülete gondoskodott. Az 1944– 1945-ös ostromban, a Királyi Palotával vetekedő magasságú kupolája és tetőzete elpusztult, de statikai szempontból ép maradt. #277776 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

Széna tér, 1909. A közelmúltban megszépített Széna tér évszázadok óta Bel-Buda egyik fontos tere. A kép bal oldalán még látható a régi Szent János-kórház, akkor már szegényház, amelyet 1949-ben lebontottak. 2022-ben, az új közpark építésekor megtalálták az egyik bejárati oszlopát, amit fel is állítottak. A jobb oldali épületben a mai napig működik gyógyszertár.

Széna tér, 1909. A közelmúltban megszépített Széna tér évszázadok óta Bel-Buda egyik fontos tere. A kép bal oldalán még látható a régi Szent János-kórház, akkor már szegényház, amelyet 1949-ben lebontottak. 2022-ben, az új közpark építésekor megtalálták az egyik bejárati oszlopát, amit fel is állítottak. A jobb oldali épületben a mai napig működik gyógyszertár. #277853 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

Calvin tér (ma Kálvin tér), 1912. A Kálvin tér nagy forgalmú piacból lett három kerület közös közlekedési csomópontja. Fénykorát az első világháború előtt élte, akkor itt állt a tér közepén a nevezetes Báthory kávéház, amelyet még békés módon bontottak le, de a második világháború végén a tér annyira súlyos károkat szenvedett, hogy több hangsúlyos épületét nem lehetett megmenteni.

Calvin tér (ma Kálvin tér), 1912. A Kálvin tér nagy forgalmú piacból lett három kerület közös közlekedési csomópontja. Fénykorát az első világháború előtt élte, akkor itt állt a tér közepén a nevezetes Báthory kávéház, amelyet még békés módon bontottak le, de a második világháború végén a tér annyira súlyos károkat szenvedett, hogy több hangsúlyos épületét nem lehetett megmenteni. #277877 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

A századfordulón a képeslapok főként a modern, épphogy elkészült épületeket ábrázolták. Ma, száz év után, legtöbbször még mindig azt a Budapestet választjuk fényképeink hátteréül, amelyet a Brück & Sohn fotóanyag képein is láthatunk: a 150 éves magyar főváros első aranykorát idézzük meg.

Kossuth Lajos utca, Astoria, 1904. A Brück & Sohn cég 1904-re datált fotóján a mai Rákóczi út torkolatát és folytatását, a Kossuth Lajos utcát láthatjuk, ahol ekkor már szinte befejeződött az új Erzsébet híd építése. A régi utca szélességét a kétszeresére kellett bővíteni, hogy ki tudja szolgálni az új hídra irányuló forgalmat.

Kossuth Lajos utca, Astoria, 1904. A Brück & Sohn cég 1904-re datált fotóján a mai Rákóczi út torkolatát és folytatását, a Kossuth Lajos utcát láthatjuk, ahol ekkor már szinte befejeződött az új Erzsébet híd építése. A régi utca szélességét a kétszeresére kellett bővíteni, hogy ki tudja szolgálni az új hídra irányuló forgalmat. Ehhez az illetékes hatóságok az Astoria felől nézve jobb oldali házsort lebonttatták, és az új homlokzatok már az új utcaszélességhez igazodva épültek meg. A Dreher-palota esetében, mivel a ház új volt, sarokkupoláját az épületről leválasztva hátrébb tolták, utána a homlokzatot lebontották és az új nyomvonalon újra felépítették… De nem az építészeti környezet változása a legfeltűnőbb, hanem a közlekedésé. Ekkor még járt villamos a mai Rákóczi úton, ma viszont már csak buszok közlekednek itt, annál nagyobb számban. A közlekedési rend pedig még bal oldali volt, egészen 1941-ig. #277717 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

 

Széchenyi Lánchíd, 1903. Az 1849-ben felavatott Lánchíd az első állandó híd volt a Duna magyarországi szakaszán. Építése közel tíz évig tartott, és több mint tízszer annyiba került, mint a vele szinte egy időben (1837–1847) megépült Nemzeti Múzeumé. A híd útpályája fából volt és fakockákkal volt borítva.

Széchenyi Lánchíd, 1903. Az 1849-ben felavatott Lánchíd az első állandó híd volt a Duna magyarországi szakaszán. Építése közel tíz évig tartott, és több mint tízszer annyiba került, mint a vele szinte egy időben (1837–1847) megépült Nemzeti Múzeumé. A híd útpályája fából volt és fakockákkal volt borítva. Nehéz szekereket már ekkor sem engedtek rá, de csak egy évtized múlva, 1914-ben került sor egy nagyszabású, a híd teherbírását megsokszorozó felújításra. Ebben az évben már négy híd vezetett át a Dunán, de még mindegyiken fizetni kellett az áthaladásért. #277657 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

Nemzeti Színház (Blaha Lujza tér), 1908. A színház 1875-ben készült el, az akkor még csak elképzelt Nagykörút vonalán, az akkor alakult Népszínház társulata számára. 1908-tól itt működött a Nemzeti Színház. Eredetileg csak kilenc évre bérelték ki az épületet, végül ötvenöt évig maradtak. 1964-ben – az alatta épülő metróállomás okozta károkra hivatkozva – lebontották.

Nemzeti Színház (Blaha Lujza tér), 1908. A színház 1875-ben készült el, az akkor még csak elképzelt Nagykörút vonalán, az akkor alakult Népszínház társulata számára. 1908-tól itt működött a Nemzeti Színház. Eredetileg csak kilenc évre bérelték ki az épületet, végül ötvenöt évig maradtak. 1964-ben – az alatta épülő metróállomás okozta károkra hivatkozva – lebontották. #277832 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

Váci utca, 1912. Valaha Pest legfontosabb, legelegánsabb utcája volt az 1789-ben lebontott Váci kapuhoz vezető utca, ez a fotó a fénykorában ábrázolja.

Váci utca, 1912. Valaha Pest legfontosabb, legelegánsabb utcája volt az 1789-ben lebontott Váci kapuhoz vezető utca, ez a fotó a fénykorában ábrázolja. De ekkor már fenyegette az Andrássy út és a nagyáruházak konkurenciája. 1874-ben lett egy Váci út is, amely a mai Nyugati tértől kifelé vezet, szintén Vác irányába. 1964-ben a Váci utca lett a Belváros legelső sétálóutcája. #277873 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück & Sohn

A hosszú 19. századként emlegetett 1815-től 1914-ig tartó időszak végén járunk, amikor Európában viszonylagos béke uralkodott és nem voltak világméretű háborúk. A 19. század végi rohamos fejlődés a 20. század első évtizedére mérséklődött, már érződtek a hamarosan az egész világot átható feszültségek, de fényképeink alanyai még a vihar előtti csendben sétálnak a teljes fényében pompázó ifjú európai metropolisz utcáin.

A 20. század eleji Budapestet ábrázoló képeslapokat már ismertük korábban is, de a most megtalált német negatívanyagnak köszönhetően végre melléjük kerülhetnek a nagy méretű, részletgazdag nagyítások is. Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából ragadjuk meg az alkalmat és utazzunk vissza a közelgő káosz előtt békésen nyüzsgő, ifjú metropoliszba!

Boldog születésnapot, Budapest!

A képeket válogatta: Virágvölgyi István

A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/bruck-und-sohn

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.