Azzal az állásponttal, hogy pénzügyi kultúránk fejlesztése fontos, a szakértők általában egyetértenek. Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy melyek a fejlesztés leghatékonyabb útjai. A Pénziránytű Alapítvány kutatásai azt mutatják, hogy a családi mintákat nagyon jól kiegészítheti és rendszerbe foglalhatja az iskolai oktatás. Szükség van azonban pénzügyi területen is jól képzett pedagógusokra. Magyarországon számos pénzügyi-gazdasági tematikájú képzést szerveznek tanárok számára, jellemzően azonban nem mérik e képzések hosszútávú hatását, eredményességét. A pénzügyi továbbképzések eredményességét most egy új, hazai felmérés vizsgálja, a felmérés máris nemzetközi publicitást kapott.
A Nemzeti Alaptanterv – a matematika, a földrajz, a történelem és az állampolgári ismeretek tantárgyakban – integráltan teszi lehetővé a tanulók számára a pénzügyi ismeretekkel való foglalkozást. Az ismeretek sikeres átadásához egyre több, magas színvonalú tanárképzés áll már a pedagógusok rendelkezésére. Többségében azonban legfeljebb egy záróteszt kitöltésével értékelik a tanárok előrehaladását. Egy-egy képzés eredményességének, hosszútávú hatásainak vizsgálata nélkül ugyanakkor nem lehetséges a képzések módszertanának, tematikájának fejlesztése. Az Eruditio Educatio szaklapban nemrég megjelent hazai kutatás eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy a továbbképzéseken részt vett tanárok számos szempontból jobban teljesítenek azoknál, akik ilyen képzéseken nem vettek részt.
A továbbképzések eredményességének vizsgálata
A pénzügyi továbbképzések eredményességét kutató hazai vizsgálat több mint 700 pedagógus bevonásával készült. A tanárok közül a legnagyobb arányban (62.3%) a Pénziránytű Alapítvány által szervezett továbbképzéseken fejlesztették szakmai és módszertani tudásukat, de többen jelölték az ELTE, az Econventio Alapítvány és egyéb szervezetek tanfolyamait is. A továbbképzéseken résztvevők 79%-a nő és 21%-a férfi, amely arány megfelel a tanárok nemek szerinti megoszlásának. Az átlagéletkort tekintve (50 év) nincs jelentős különbség a két csoport között, emellett hasonló arányban találhatunk a résztvevők között reál (30%), humán (27%) és pénzügyi, gazdasági (28%) tárgyat oktatókat.
A kutatás komplex módon vizsgálta a pénzügyi-gazdasági továbbképzések hatását, összehasonlítva a továbbképzésen részt vett és ilyen képzésen részt nem vett tanárokat a pénzügyi tájékozottság, a pénzügyi célok és stratégiák, az attitűdök, a motiváció, a pénzügyi tudásuk szubjektív megítélése, a magabiztosság, a kockázatkerülés, az intézményi bizalom és a pénzügyi magatartás tekintetében.
A pénzügyi tudás és tájékozottság az ismeretátadás alapja
A pénzügyi képzésen részt vett pedagógusok pénzügyi tájékozottsága, tudása, kalkulációs készsége nem meglepő módon magasabb szintű, mint az ilyen képzésen részt nem vett tanároké. Az eredményt ugyan részben magyarázhatja az, hogy a továbbképzésre jelentkezők eredetileg is magasabb tudásszinttel, a téma iránti mélyebb érdeklődéssel rendelkeztek, esetleg többen vannak közöttük, akik pénzügyi-gazdasági tantárgyakat, vagy reáltantárgyakat tanítanak. A tanárok pénzügyi tájékozottságát vizsgáló kutatás azt mutatta, hogy a pénzügyi-gazdasági, vagy reál szakos tanárok Pénzügyi Tájékozottság Mutató (PTM) értéke magasabb, mint a humán vagy egyéb szakon oktatóké. Ezek a különbségek azonban elsimultak a továbbképzésen részt vettek körében, azaz szaktól függetlenül hasonlóan jól teljesítettek a képzésen résztvevő tanárok.
Így azt kell feltételeznünk, hogy a továbbképzésen részt vettek magasabb pénzügyi tudása legalább részben a továbbképzésnek köszönhető. A továbbképzések eredményességére utal továbbá az is, hogy minél több képzésen vett részt valaki, annál jobb eredményeket ért el a tesztek során. Amennyiben a továbbképzésben nem részesült tanárok PTM értékét 100 százaléknak vesszük, úgy, akik egy továbbképzésen vettek részt, azok 118%-ot, akik kettőn, azok 126%-ot, akik három továbbképzést végeztek el, azok már 131, míg akik négy pénzügyi-gazdasági továbbképzést teljesítettek, azok 140%-os eredményt értek el.
A képzések hatása azonban nem korlátozódik pusztán szakmai ismeretszerzésére. A magasabb pénzügyi tudás és tudatosság egyrészt a tanárok személyes életére is kedvező hatást gyakorol, ugyanakkor felismerve a mindennapi pénzügyi döntések jelentőségét a képzésen kapott szakmai és módszertani ismeretekkel felvértezve hatékonyabban tudják tantárgyaikba integrálni a gyakorlatias pénzügyeket.
Fókuszban a családi költségvetés készítése
Érdekes eredmény, hogy a magasabb szintű tudás és magabiztosság ellenére, vagy inkább pont emiatt a továbbképzésen résztvevők még a többi pedagógusnál is kockázatkerülőbbek és óvatosabbak. A számok azt mutatják, hogy azok a pedagógusok, akik részt vettek továbbképzésen saját pénzügyi tudásukat 5,2-re, míg akik nem, 4,5-re értékelték egy hétfokú skálán. Egyértelműen kiderült, hogy mind a képzési tematikák, mind a tanárok attitűdjei szerint a legfontosabb téma a pénzügyi edukációban a családi költségvetés készítése és a takarékoskodás megtanítása. A meglévő jövedelem tudatos, óvatos kezelését, valamint a takarékosságot tekintik a tanárok a legfontosabbnak a pénzügyek sikeres kezelése tekintetében. Mind a diákoknál, mind a tanároknál tehát az első lépcsőfok a praktikus pénzügyi ismeretek átadása, erre építkezhet később minden további, akár vállalkozási tematika.
Világos célok, átgondolt pénzügyi stratégiák
A tanárok mintegy háromnegyedét saját érdeklődése motiválta, hogy részt vegyen pénzügyi-gazdasági témájú továbbképzésen. Nem meglepő, hogy ők azok, akik fontosabbnak tartják a pénzügyi és gazdasági ismeretek átadását, és elégedettebbek is munkájuk, azaz a pénzügyi nevelés hatékonyságával.
Az igényelt oktatási módszereket illetően is körvonalazódik néhány sarkalatos különbség. Azzal kapcsolatban, hogy mit gondolnak, miként ragad meg jobban a pénzügyi-gazdasági ismeret a tanulóknál, mindkét csoport fontosnak tartotta a célzott pénzügyi tárgyú órák tartását. A siker zálogának a továbbképzésen részt vett tanárok az új módszerek bevezetését, és saját maguk fejlődését, továbbképzését látják. A továbbképzésen részt nem vett tanárok számára az életszerű példák, esettanulmányok jelentenék az igazi segítséget.
Fontos eredmény, hogy azokra, akik részt vettek a pénzügyi-gazdasági képzéseken, inkább jellemző a belső kontrollos attitűd, mint azokra, akik ilyen képzésen nem vettek részt. A belső kontrollos attitűd a pénzügyi tudatosság fontos eleme, amely összefügg a pénzügyi sikerességgel is. Ez azt jelenti, hogy a képzésen résztvevőkre inkább jellemző, hogy nem másoktól (család, állam, jó kapcsolatok stb.) várják a pénzügyi boldogulásukat, hanem leginkább magukra, pénzügyi tudatosságukra, rátermettségükre számítanak. A kontroll helyének jelentőségére hívja fel a figyelmet Luksander és munkatársai (2017) kutatása, amelyben a kutatók az egyének eladósodását befolyásoló személyiségjegyek és viselkedésminták azonosítását végezték el. Eredményeik szerint az eladósodottság elkerülése szempontjából a leginkább veszélyeztető tényező a szerencsére való hagyatkozás, a külső kontrollos attitűd. A tanárképzések tehát nemcsak az ismeretek átadására, a megfelelő pedagógiai módszertan elsajátítására, hanem a viselkedés formálására is kimutatható hatást gyakorolnak.
Képzések segítségével alakítható a pénzügyi magatartás
Az ismeretek, készségek és attitűdök mellett a pénzügyi kultúra fontos területe, hogy az egyének tudása átalakítható-e azonnal megfelelő pénzügyi magatartássá. A kutatás e tekintetben is biztató eredményekről számolt be. Azok, akik részt vettek a továbbképzéseken, nemcsak nagyobb mértékben rendelkeznek megtakarítással, illetve bátrabban vesznek fel indokolt esetben hitelt, de több pénzügyi terméket, technológiát ismernek és használnak. Jobban bíznak a pénzügyi intézményekben, szélesebb körben tájékozódnak. Mindez magasabb pénzügyi tudatosságot jelent.
Bár a tanárok többsége, mintegy 53 százaléka a továbbképzésen való részvételtől függetlenül a pénzét lekötés nélkül, folyószámlán tartotta, a képzéseken részt vett tanárok gondosabban megválogatott portfólióval rendelkeztek: az állampapírt, a megtakarítási tartalommal is rendelkező biztosítási termékeket, a befektetési alapokat nagyobb arányban jelölték meg, mint ismert és használt befektetési lehetőségeket.
Eredményesek a pénzügyi-gazdasági továbbképzések
Összefoglalóan elmondható, hogy a továbbképzésen részt vett tanárok több, a pénzügyi edukáció tekintetében fontos szempontból jelentősen jobb eredményt értek el azoknál, aki nem vettek részt ilyen képzésen. Magasabb szintű a pénzügyi tájékozottságuk és tudásuk, magabiztosak, tudatosabbak a pénzügyek területén, jobban bíznak pénzügyi intézményekben, pénzügyi nevelő, pedagógiai munkájukat sikeresebbnek és fontosabbnak tartják. A magasabb tudás és magabiztosság ellenére a pénzügyi-gazdasági továbbképzésen részt vett tanárok még a többi pedagógusnál is kockázatkerülőbbek és óvatosabbak a pénzügyek területén. A pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatása és a tanári továbbképzések kialakítása során tehát érdemes törekedni arra is, hogy a felnövekvő nemzedék és az őket oktatók a meglévő tudásuk alapján képesek legyenek az előttük álló pénzügyi műveletek kockázatainak, előnyeinek és hátrányainak felmérésére, ez alapján megalapozott pénzügyi-gazdasági döntések meghozatalára, illetve a kockázatok optimális kezelésére.
A pedagógusok pénzügyi kultúrájára vonatkozó felmérés eredményei azt mutatták, hogy sem a pedagógusok tudása, sem a téma iránti elkötelezettsége nem lehet akadály a tanulók pénzügyi kultúrájának eredményes fejlesztése szempontjából.
A kutatás részletesen megismerhető: Németh, Erzsébet, & Deák-Zsótér, Boglárka (2023). A pénzügyi-gazdasági témájú továbbképzések eredményessége. ERUDITIO-EDUCATIO, 1(18), 64-85.).