Vajon védettebbek-e a mostani koronavírus fertőzés tüneteinek eldurvulásától azok, akiket valamikor beoltottak BCG-oltással? A kérdés azóta foglalkoztatja a közvéleményt világszerte, amióta az ezzel kapcsolatos spekulációk először felmerültek. Legutóbb a WHO is megszólalt a kérdésben. Dr. Müller Veronika professzor asszony, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója segít az eligazodásban.
A Semmelweis Egyetem nemrég megjelent e témával kapcsolatos közleményében egy vizsgálatot említ, amely némi támpontot adhat. A március végén megjelent, neves amerikai kutatóhelyek (Cold Spring Harbor Laboratory, Yale Egyetem) kutatói által jegyzett tanulmány érdekes párhuzamot vont a mostani járvány lefolyását tekintve olyan országok között, ahol régóta rutinszerűen alkalmazzák a BCG-oltást és azok között, ahol nem használták ezt a vakcinát. Eszerint az első csoportnál enyhébb a Covid-19 okozta betegség lefolyása. A professzor asszony azonban figyelmeztet, hogy ez az összehasonlítás még a járvány felfutási időszakában készült, ennélfogva nem volt elegendő adat és a legtöbb kritika azért érte a kutatást, mert nem egy lezajlott járvány végső tapasztalataiból szűrték le elemzésüket, jóllehet ezt a későbbiekben biztos megismétlik.
Azóta a WHO is rendkívüli óvatosságra intett a tuberkulózis ellen gyermekkorban beadott BCG-oltásnak a COVID-19 fertőzés lefolyását érintő hatásával kapcsolatban. Kétségtelen, hogy Olaszországban nem alkalmazták rutinszerűen a BCG-vakcinát, Franciaországban és Spanyolországban pedig felfüggesztették a beadását, de a kulturális forradalom alatt, a hatvanas években, Kínában is lazábban vették a korábban és utána is szigorúan végrehajtott TBC elleni vakcinálást. Iránban pedig csak 1984-től vezették be ezt a védőoltást, bár természetesen fiatalok is elkapták a vírust, de náluk általában enyhe lefolyású a betegség.
Különösen érdekes Németország példája, mutat rá dr. Müller Veronika, ahol a hajdani NSZK és NDK területén más volt az oltási rend és az alkalmazott BCG törzs is, és most a keleti országrészben kevesebb a fertőzés és a halottak száma. Ez a népesség immunitásbéli különbségeire világíthat rá, ami roppant figyelemreméltó.
A gyerekkori BCG-oltás legfontosabb hatása az agyhártyát érintő TBC elleni védelemben igazolódott. Fontos kiemelni, hogy a BCG oltás az úgynevezett sejtes immunitást erősíti az emberekben azáltal, hogy a betegséget előidéző baktérium legyengített változatát juttatja be a szervezetbe. Annakidején ez a vakcina a súlyos népbetegségnek számító, de szerencsére ma már nagyon ritka TBC elleni küzdelem fontos eleme volt, hatására az immunsejtek, ezen belül a T-limfociták hatékonyabban tudnak fellépni a kórokozókkal szemben.
Hogy vírusokkal és épp az új koronavírussal szemben ez a védelem hogyan jöhet szóba, még nem világos – hangsúlyozza a Pulmonológiai Klinika igazgatója, bár vannak ez irányba mutató klinikai vizsgálatok is.
Ausztráliában például elkezdtek BCG-oltással beoltani olyan egészségügyi dolgozókat, akik a frontvonalban harcolnak a koronavírussal fertőzött betegek ápolásában. Ennek esetleges eredményéről azonban még nem lehet tudni.
A BCG-oltás Covid-19-re ható elméletét és a valós összefüggések feltérképezését gyengítheti, hogy azóta olyan országokban is súlyosbodott a helyzet, ahol régóta alkalmazzák a BCG oltást, mint például Brazíila, vagy Oroszország, tehát a járvány túl korai stádiumában röppent fel ez a teória. Magyarországon 1954 elejétől már a kórházban beoltották a megszületett a csecsemőket, bár egyes gyerekcsoportok korábban is megkapták az oltást. Sokáig még ismétlő oltás is volt az iskoláskorú gyerekeknek, mert a vakcina hatására kialakuló immunitás erőssége az idővel csökken. Mivel ma már elenyésző a TBC előfordulása, nem nézzük a felnőtt lakosságban meglévő immunitás erősségét, ahogy az ismétlő oltások is megszűntek. Sok embernél így nem biztos, hogy a gyermekkorban megkapott BCG-oltás ellenére van-e még ilyen irányú védelem – teszi hozzá a professzor asszony. Ez attól is függ, a későbbi életkorban találkozott-e az illető hasonló fertőzéssel, ami felturbózta a meglévő immunitását. Ezért is baj, hogy sok helyen az utóbbi években a TBC fertőzések csökkenése miatt magát az oltást is abbahagyták, pedig a Föld egyes részein, Afrikában és Ázsia bizonyos részein a kórokozó még nagyon gyakori és az utazások során könnyen elkapható.
Arra, hogy amennyiben mégis hat, a BCG oltás a különféle korú betegek esetében hogyan enyhítheti a koronavírusos betegség lefolyását, nincs egyértelmű válasz.
Tudjuk, hogy 65 éves kor fölött mindenféle fertőző betegséggel szemben általában véve gyengül a szervezet védekező képessége. Ezért javasoljuk ebben a korban a tüdőgyulladás és az influenza elleni védőoltást is. Arányaiban a koronavírus is sokkal kevesebb fiatalt érint súlyosan. Bizonyos genetikai tényezők azonban minden korosztályban befolyásolhatják, hogy végül kinek mekkora a felépülési készsége, hogyan reagál a vírusra. Azt a klinikai adatokból látjuk, mondja dr. Müller Veronika, hogy a koronavírus fertőzést alapvetően befolyásolják az immunológiai folyamatok.
Magyarországon alapvetően jó az oltási fegyelem és az, hogy különféle védőoltásokkal időről időre valahogy „felturbózzuk” az immunrendszert, talán hozhat valamit most a „konyhára” – vélekedik a tüdőgyógyász.
Mivel hazánkban a járvány halálozási adatai a hasonló méretű, hivatalos fertőzöttségi adatokat mutató és hasonló fejlettségű országokhoz képest már most is magasak, sokakban felmerülhet, hol lehet akkor majd vajon látni, hogy esetleg jobb a helyzet a BCG-oltás miatt? A professzor asszony azonban úgy látja, ezeket az adatokat a járvány végeztéig rendkívül óvatosan lehet csak értelmezni. A mortalitás számai még messze elmaradnak azoktól, amelyek az országban egy átlagos influenzaszezonban előfordulnak. A hasonló kérdésekre csak a járvány lefutása után lehet tudományos pontossággal válaszolni.
