Reménykedhetünk a BCG-oltás koronavírus elleni védőhatásában? – A szakértő válaszol

Még mindig fullasztó Kijev levegője a csernobili zónában és a környéken kigyulladt tüzek miatt
2020-04-20
Online sakktorna – Caruana és Vachier-Lagrave nyert
2020-04-21

Reménykedhetünk a BCG-oltás koronavírus elleni védőhatásában? – A szakértő válaszol

Vajon védettebbek-e a mostani koronavírus fertőzés tüneteinek eldurvulásától azok, akiket valamikor beoltottak BCG-oltással? A kérdés azóta foglalkoztatja a közvéleményt világszerte, amióta az ezzel kapcsolatos spekulációk először felmerültek. Legutóbb a WHO is megszólalt a kérdésben. Dr. Müller Veronika professzor asszony, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója segít az eligazodásban.

A Semmelweis Egyetem nemrég megjelent e témával kapcsolatos közleményében egy vizsgálatot említ, amely némi támpontot adhat. A március végén megjelent, neves amerikai kutatóhelyek (Cold Spring Harbor Laboratory, Yale Egyetem) kutatói által jegyzett tanulmány érdekes párhuzamot vont a mostani járvány lefolyását tekintve olyan országok között, ahol régóta rutinszerűen alkalmazzák a BCG-oltást és azok között, ahol nem használták ezt a vakcinát. Eszerint az első csoportnál enyhébb a Covid-19 okozta betegség lefolyása. A professzor asszony azonban figyelmeztet, hogy ez az összehasonlítás még a járvány felfutási időszakában készült, ennélfogva nem volt elegendő adat és a legtöbb kritika azért érte a kutatást, mert nem egy lezajlott járvány végső tapasztalataiból szűrték le elemzésüket, jóllehet ezt a későbbiekben biztos megismétlik.

Azóta a WHO is rendkívüli óvatosságra intett a tuberkulózis ellen gyermekkorban beadott BCG-oltásnak a COVID-19 fertőzés lefolyását érintő hatásával kapcsolatban. Kétségtelen, hogy Olaszországban nem alkalmazták rutinszerűen a BCG-vakcinát, Franciaországban és Spanyolországban pedig felfüggesztették a beadását, de a kulturális forradalom alatt, a hatvanas években, Kínában is lazábban vették a korábban és utána is szigorúan végrehajtott TBC elleni vakcinálást. Iránban pedig csak 1984-től vezették be ezt a védőoltást, bár természetesen fiatalok is elkapták a vírust, de náluk általában enyhe lefolyású a betegség.

Különösen érdekes Németország példája, mutat rá dr. Müller Veronika, ahol a hajdani NSZK és NDK területén más volt az oltási rend és az alkalmazott BCG törzs is, és most a keleti országrészben kevesebb a fertőzés és a halottak száma. Ez a népesség immunitásbéli különbségeire világíthat rá, ami roppant figyelemreméltó.

A gyerekkori BCG-oltás legfontosabb hatása az agyhártyát érintő TBC elleni védelemben igazolódott. Fontos kiemelni, hogy a BCG oltás az úgynevezett sejtes immunitást erősíti az emberekben azáltal, hogy a betegséget előidéző baktérium legyengített változatát juttatja be a szervezetbe. Annakidején ez a vakcina a súlyos népbetegségnek számító, de szerencsére ma már nagyon ritka TBC elleni küzdelem fontos eleme volt, hatására az immunsejtek, ezen belül a T-limfociták hatékonyabban tudnak fellépni a kórokozókkal szemben.

Hogy vírusokkal és épp az új koronavírussal szemben ez a védelem hogyan jöhet szóba, még nem világos – hangsúlyozza a Pulmonológiai Klinika igazgatója, bár vannak ez irányba mutató klinikai vizsgálatok is.

Ausztráliában például elkezdtek BCG-oltással beoltani olyan egészségügyi dolgozókat, akik a frontvonalban harcolnak a koronavírussal fertőzött betegek ápolásában. Ennek esetleges eredményéről azonban még nem lehet tudni.

A BCG-oltás Covid-19-re ható elméletét és a valós összefüggések feltérképezését gyengítheti, hogy azóta olyan országokban is súlyosbodott a helyzet, ahol régóta alkalmazzák a BCG oltást, mint például Brazíila, vagy Oroszország, tehát a járvány túl korai stádiumában röppent fel ez a teória. Magyarországon 1954 elejétől már a kórházban beoltották a megszületett a csecsemőket, bár egyes gyerekcsoportok korábban is megkapták az oltást. Sokáig még ismétlő oltás is volt az iskoláskorú gyerekeknek, mert a vakcina hatására kialakuló immunitás erőssége az idővel csökken. Mivel ma már     elenyésző a TBC előfordulása, nem nézzük a felnőtt lakosságban meglévő immunitás erősségét, ahogy az ismétlő oltások is megszűntek. Sok embernél így nem biztos, hogy a gyermekkorban megkapott BCG-oltás ellenére van-e még ilyen irányú védelem – teszi hozzá a professzor asszony. Ez attól is függ, a későbbi életkorban találkozott-e az illető hasonló fertőzéssel, ami felturbózta a meglévő immunitását. Ezért is baj, hogy sok helyen az utóbbi években a TBC fertőzések csökkenése miatt magát az oltást is abbahagyták, pedig a Föld egyes részein, Afrikában és Ázsia bizonyos részein a kórokozó még nagyon gyakori és az utazások során könnyen elkapható.

Arra, hogy amennyiben mégis hat, a BCG oltás a különféle korú betegek esetében hogyan enyhítheti a koronavírusos betegség lefolyását, nincs egyértelmű válasz.

Tudjuk, hogy 65 éves kor fölött mindenféle fertőző betegséggel szemben általában véve gyengül a szervezet védekező képessége.  Ezért javasoljuk ebben a korban a tüdőgyulladás és az influenza elleni védőoltást is. Arányaiban a koronavírus is sokkal kevesebb fiatalt érint súlyosan. Bizonyos genetikai tényezők azonban minden korosztályban befolyásolhatják, hogy végül kinek mekkora a felépülési készsége, hogyan reagál a vírusra. Azt a klinikai adatokból látjuk, mondja dr. Müller Veronika, hogy a koronavírus fertőzést alapvetően befolyásolják az immunológiai folyamatok.

Magyarországon alapvetően jó az oltási fegyelem és az, hogy különféle védőoltásokkal időről időre valahogy „felturbózzuk” az immunrendszert, talán hozhat valamit most a „konyhára” – vélekedik a tüdőgyógyász.

Mivel hazánkban a járvány halálozási adatai a hasonló méretű, hivatalos fertőzöttségi adatokat mutató és hasonló fejlettségű országokhoz képest már most is magasak, sokakban felmerülhet, hol lehet akkor majd vajon látni, hogy esetleg jobb a helyzet a BCG-oltás miatt?  A professzor asszony azonban úgy látja, ezeket az adatokat a járvány végeztéig rendkívül óvatosan lehet csak értelmezni. A mortalitás számai még messze elmaradnak azoktól, amelyek az országban egy átlagos influenzaszezonban előfordulnak. A hasonló kérdésekre csak a járvány lefutása után lehet tudományos pontossággal válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close