A példátlan összegek, amelyek a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) lejárataiból felszabadulnak sok irányba vándorolhatnak, a pénz egy része a tőzsdén már megjelent – erről beszélt a Tudás.hu-nak Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója és résztulajdonosa. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) korábbi alelnöke megjegyezte: a magyar tőkepiac, így a nemzetgazdaság fejlődését szolgálná, ha kedvezményekkel ösztönöznék az intézményi befektetőket, a kereskedésre pedig megszüntetnék a tranzakciós illetéket. Szécsényi Bálint – akinek a vezetése alatt a cég harmadszor lett Az év befektetési szolgáltatója – arról is beszélt, hogy ki a példaképe, hogyan tartható fenn a munka és a magánélet egyensúlya és mivel töltődik fel.
Milyen volt a 2024-es év az Equilor Befektetési Zrt. számára üzleti szempontból, illetve ezek után milyen évet várnak idén?
Az utóbbi néhány évben a kamatemelések a teljes pénzügyi szektorban jelentős profitnövekedést eredményeztek, ami a bankok mellett a befektetési szolgáltatókat is kedvezően érintette.
Világszerte jellemző volt ez, nem csak magyarországi jelenségről beszélhetünk.
Ezzel párhuzamosan a tőzsdei forgalom bővülése egy további növekedési faktor volt a szektor számára, ennek is köszönhetően az Equilor a piaccal együtt tudott nőni és egyre jobb eredményeket elérni az elmúlt években.
Tavaly az ügyfélállományunk 25 százalékkal 645 milliárdra, az adózott eredményünk 20 százalékkal 3 milliárd forintra nőtt.
Idén várhatóan folytatódik a tendencia, a kamatok lassabb ütemben csökkenhetnek a korábbi előrejelzésekhez képest, így ez az eredményjavító hatás megmarad.
Ezen felül a tőzsdei árfolyamoktól és a kötvénypiacoktól is növekedést várunk, nem csak Amerikában, de Magyarországon is; ez a tőzsdével, vagyonkezeléssel foglalkozó társaságoknak jó évet sejtet.
Donald Trump politikája hogyan befolyásolhatja idén a piacokat és ezen keresztül a cég tevékenységét?
A piacok nagyon pozitívan tekintenek Donald Trump elnökségére, ahogyan azt elnökké választása után a tőzsdei reakciók mutatták is – elsősorban az Egyesült Államokban.
A tőkepiac előre tekint és nagyon gyorsan tud reagálni minden helyzetre, most az a jövőbeli hit árazódott be a papírokba, hogy piac- és gazdaságélénkítő döntések jönnek, illetve Amerikának gyorsan döntő, hatékony elnöke lesz.
Ezzel szemben negatívan hat Európára, illetve ezen belül Magyarországra is az a vám- és kereskedelmi háború, amely szintén Donald Trump nevéhez kapcsolódik.
Napi szinten érkeznek a hírek, hogy miként tervezi Trump az amerikai érdekeket Európával vagy Kínával szemben megvédeni. Mivel a magyar gazdaság integrálódott Európába, a különböző nyugat-európai gyárak exportjának az esetleges visszaesése ránk is negatívan hatna.
Ami még a magyar gazdaság esetében fontos, hogy reális esély nyílt a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény újrakötésére, amit a korábbi amerikai vezetés felmondott; igaz a megállapodás akár évekig elhúzódhat. A jelenleg fennálló helyzet gátolja az amerikai közvetlen befektetések növekedését Magyarországon.
Az orosz-ukrán háború lezárása milyen következményekkel járna a régióra nézve?
A magyar és a régiós gazdaságok megítélésén rengeteget javíthatna, ha az orosz-ukrán háború befejeződne akár egy tűzszünettel vagy békekötéssel.
Ez a téma most nagyon aktuális, hiszen a napokban kezdődtek meg a tárgyalások róla, a friss piaci folyamatok, az euró-forint árfolyam máris leképezte a fejleményt.
A háború lezárása az idei év növekedésének nagyon nagy motorja lehetne, sokkal több külföldi befektetés érkezhetne a régióba és hozzánk is, hiszen egy háborúhoz közeli országgal szemben eddig óvatosak voltak a befektetők.
A régiós országokat összehasonlítva milyennek látja a magyar piac helyzetét?
A pénzügyi és a tőkepiacok sok más szektorhoz hasonlóan szorosan függnek az adott ország gazdasági teljesítményétől és lakosságszámától.
A régióban a BÉT-hez mérhető a cseh és a szlovén piac, a román sokkal később kezdett el fejlődni, de mostanra behozta a lemaradását.
Romániában erős tőkepiaci ösztönző rendszer működik, állami támogatások segítik a piac fejlődését.
Lengyelország kiemelkedik a régiós piacok közül, nem csak azért, mert lakossága négyszerese a magyarországinak, hanem azért is mert a piac mérete nyolcszorosa a hazainak.
A nagyvállalatok Lengyelországban állami stratégia részeként léptek be a tőzsdére és meg is maradtak ott szemben a magyarországi gyakorlattal.
Valahogy meg tudták tartani az egyensúlyt, az állami tulajdonrész megőrzése mellett be tudtak vonni belföldi, illetve külföldi intézményi és lakossági befektetőket a cégek működésébe, ezáltal nagyon hatékony tőkepiaci ökoszisztéma jött létre.
A BÉT korábbi alelnökeként hogyan látja, milyen lépések segíthetnék most leginkább a magyar piac fejlődését?
Sok olyan csapás érte a magyar tőkepiacot, amely a fejlettségét visszavetette.
Ilyen például a nyugdíjpénztári átalakítás, amelyet követően a belföldi intézményi befektetői kör jelentősen lecsökkent, de az adózási szabályok is kedvezőtlenül befolyásolták a tőzsdei befektetési tevékenységet.
A privatizációk sem olyan formában történtek meg, ami a tőzsdét támogatta volna szemben a lengyelekkel.
Jobb lett volna, ha az állam meghatározó, de nem feltétlenül többségi tulajdonrészeket megőrizve lehetővé tette volna a vállalatok tőzsdére lépését, hogy azáltal legyenek egyre hatékonyabbak, versenyképesek, ki tudják használni a modern finanszírozási lehetőségeket.
A magyar piac fejlődését – és ezen keresztül a gazdaság növekedését – szolgálná, ha a BÉT egy olyan platformot biztosítana a tőkepiac szereplői (a kibocsátok, a bankok, befektetési szolgáltatók, a befektetők, a nyugdíjpénztárak, az alapkezelők) számára, amelyen keresztül azok érdekeiket meg tudják fogalmazni, jelzéseket küldhetnének a szabályozóknak és a nemzetgazdaság alakítóinak.
Fontos lenne, hogy a BÉT váljon a legkedveltebb kereskedési platformmá a hazai befektetők számára, itt keressék a helyt a tőkéjük számára, ne külföldön, illetve a kibocsátók is ezen keresztül igyekezzenek új forráshoz jutni, legyen ez részvényeken vagy kötvényeken keresztül, itt kössék meg fedezeti üzleteiket a kockázatok csökkentésére az árupiaci szereplők, mezőgazdasági termelők, a termények vásárlói.
Mivel lehetne elérni, hogy a cégek a magyar tőzsdén keresztül, és ne külföldön keressék a finanszírozást?
Szükség lenne olyan adókedvezményekre,
amelyek az intézményi befektetőket arra ösztönöznék, hogy több pénzt hozzanak a piacra, s ezáltal a tőzsdére vonzzák az ígéretes cégeket.
Kedvezően hatna a magyar tőzsdére, ha a kereskedésre megszüntetnék a tranzakciós illetéket,
ez ugyanis jelentősen csökkentette a piac forgalmát, sok befektető inkább más terméket választott.
Az illeték aránytalanul megdrágította a kisbefektetők számára a tőzsdei kereskedést.
Ehhez képest állampapírt venni sokkal olcsóbb, sőt „ingyen” van, és még adózni sem kell utána.
Lengyelországban létezik egy speciális fizetendő teher arra az esetre, ha a jegyzett vállalat részvényeivel nem a tőzsdén keresztül kereskedik a befektető.
Ennek a szabályozásnak az átvétele elősegítené azt, hogy a hazai részvényeikkel történő kereskedés még nagyobb arányban a BÉT-en keresztül valósuljon meg.
Ez azért is fontos, mert egyes intézményi befektetők hajlamosak, hogy saját hatáskörben, az adott piacot megkerülve, kevésbé transzparensen kereskedjenek, ezzel pedig csökkentik az adott piac vonzerejét és likviditását.
Az eddigiek alapján hol landolnak a Prémium Magyar Állampapírból felszabaduló pénzek?
Óriási összeg, 1100 milliárd forint kerül a lakossági befektetők számlájára április végéig, ilyenre eddig még nem volt példa.
A likviditás sok irányba vándorolhat.
Egy része a fogyasztásban fog lecsapódni, amikor ugyanis jó befektetési lehetőségek jelennek meg, mint például a PMÁP, sokan hajlamosak elhalasztani a fogyasztásuk egy részét; ez is okozta az elmúlt években tapasztalt kedvezőtlen makrogazdasági tendenciákat.
A pénzek egy része ingatlanbefektetésekbe kerülhet, a magasabb kamatozású papírok ugyanis ezt a szegmenst is kicsit hátrébb szorították, így az ingatlanpiac élénkülésére is lehet számítani.
Nem elhanyagolható rész maradhat az állampapírokban, lesznek továbbra is jó alternatívák, bár a mostani kamatkörnyezetben, alacsony infláció mellett már nem annyira vonzó ez a befektetési forma.
A tőzsdei emelkedés azt mutatja, hogy a pénz egy része a BÉT-en jelent meg. A jó hír ebben az, hogy már az is nagyon pozitívan hatna a tőkepiacra, a likviditásra, ha a hatalmas összegnek egy kisebb részéből vesz részvényeket a lakosság.
Mit hozott eddig a vállalat életébe a Gránit Bank megjelenése tulajdonosként, majd a bank tőzsdére lépése?
A Gránit Bank 2022-ben 50 százalék + 1 szavazatnyi részesedést szerzett az Equilor Befektetési Zrt-ben (szerk.: a tranzakció nem érintette az Equilor Alapkezelőt), ami egy fontos lépés volt a cég életében, hiszen egy stratégiai partnerség jött létre egy tőkeerős bankkal.
Az együttműködés, a szinergiák nagymértékben képesek segíteni az Equilor jövőbeli működését, meg tud jelenni a vállalat olyan területeken, ahol korábban nem volt jelen. Ennek egyik példája épp a Gránit Bank tőzsdei bevezetésében való közreműködés volt, ami az elmúlt 25 év legnagyobb magyarországi tőzsdei tranzakciója volt.
Örültünk annak is, hogy az MBH Bank is részt vett a folyamatban, a pénzintézet ugyanis nagy lakossági ügyfélkörrel rendelkezik, egyik célunk pedig épp az volt, hogy ezt a befektetői kört megcélozzuk.
Ez egyébként sikerült is, hiszen az értékesített 17,7 milliárd forint értékű részvény több mint fele a lakossághoz került.
A Budapest Airport visszavásárlásában tanácsadóként vettek részt. Lezárták az együttműködést vagy lesz folytatás?
A repülőtér megvásárlását egy hazai és egy nemzetközi befektető alkotta konzorcium hajtotta végre, ez volt a legnagyobb vállalatfelvásárlási tranzakció az országban 1990 óta.
Az Equilor itt a vevők tanácsadója volt, több mint húsz pénzintézettel vezettük le a tárgyalásokat a refinanszírozásról, illetve részt vettünk az új finanszírozási stratégia kialakításában. Az együttműködés a tranzakció megvalósulásával lezárult.
A tevékenységükön belül mely terület tűnik most a legígéretesebbnek?
Tőzsdei és devizapiaci kereskedéssel, befektetési tanácsadással, illetve tranzakciók lebonyolításával, vállalati tanácsadással foglalkozunk, minden területen pozitív fejleményeket várunk. Ez egy olyan szektor, ahol minden évben meg kell dolgozni az ügyfelek bizalmáért, a tranzakciókért, mi is folyamatosan ezen vagyunk.
Mivel lehet az ügyfelek bizalmát jelenleg leginkább elnyerni?
Az Equilor a legrégebb óta működő befektetési szolgáltató Magyarországon, idén lesz 35 éves a cég, amely néhány hónappal a Budapesti Értéktőzsde alapítását is megelőzte.
Ez a mi tevékenységünkben, egy rendkívül kompetitív piacon erős bizalomépítő tényező.
Nagy dolog, hogy a piac sok változása mellett ma is itt vagyunk, évről-évre egyre sikeresebben. Ez egyértelmű jelzés az ügyfelek felé, hogy érdemes ránk bízni a pénzüket.
Mit jelentenek önnek személyesen az olyan díjak, mint például a BÉT Legek keretében a hetekben odaítélt Az év befektetési szolgáltatója cím?
Az egész éves munkánk elismerése az, hogy 2024-re Az év befektetési szolgáltatójának választotta a tőzsde független zsűrije az Equilort. Számomra – mint minden tulajdonosnak és munkatársnak – sokat jelent ez a díj, az üzleti sikereinket, az ügyfeleink és partnereink bizalmát, a csapatunk teljesítményét igazolja.
A piacon 27 éve dolgozom, 25 éve az Equilornál, a díjat pedig vezetésem alatt harmadszor nyertük el.
Van példaképe? Ki inspirálja a leginkább a cégvezetésben?
Volt egy vezetőtársam az Equilorban, Gereben András, aki sajnos két évvel ezelőtt elhunyt. Ő hívott engem a vállalathoz 2000-ben, ő az, akivel a legtöbbet dolgoztam együtt, akitől a legtöbbet tanultam.
Az egyéniségünk különbözött, ő sokkal analitikusabb, kicsit introvertáltabb volt, azt a fajta nyugalmat és alaposságot, ami egy cég kiegyensúlyozott működéséhez szükséges, tőle tapasztaltam meg először.
Milyen elvek szerint vezeti a céget, hogyan motivál, kezeli a konfliktusokat?
A munkahelyen nem szabad megélni azokat a dolgokat, amelyek a magánéletbe valók és fordítva sem szerencsés – mindig is így gondoltam.
A munka minden ember életének fontos része, nem csak azért, mert ezzel keressük meg a pénzt, amit magunkra vagy családunkra költünk, hanem azért is, mert sok időt töltünk el vele, nem mindegy, hogy milyen környezetben, hangulatban dolgozunk. Nekem fontos, hogy olyan csapat dolgozzon itt, amely tud kommunikálni, ahol a bizalmon és a szakmaiságon van a hangsúly.
Egy cégen belül nem kötelező, hogy mindenki barát legyen, de el kell ismerni a teljesítményt, tisztelni kell a másikat ahhoz, hogy jó legyen a légkör.
Én mint vezető nem szólok ebbe bele, a csapat építi magát, aki beleillik a közösségbe marad, aki nem, az pedig rendszerint magától távozik.
Hogyan sikerül a cégvezetés mellett a munka és a magánélet egyensúlyát megtartani?
Sokszor elmondom különböző céges rendezvényeken és négyszemközt is: nem szabad engedni, hogy a munka a magánélet rovására menjen, persze fordítva sem.
Mindenkinek más az egyensúly: van, aki a sporttal, a családdal, a gyerekekkel együtt töltött idővel töltődik fel.
Minden támogatást igyekszünk megadni, hogy az egyensúly meglegyen, kontraproduktív tud lenni, ha valaki túl sok időt tölt a munkával és nem regenerálódik.
Ön hogyan regenerálódik, mivel tölti fel magát?
Alapvetően sporttal. Vitorlázom is, de mivel azt egész évben nem lehet művelni, így például ilyenkor télen futni szoktam, de korábban versenyszerűen kosaraztam is. Mostanában inkább teremben futok, hatékonyabbnak látom, a futógép egyfajta edzőként működik, mérhetővé teszi a teljesítményt, igaz, hogy szórakoztatóbb és egészségesebb a kinti edzés.
Mit tart a sportban a legfontosabbnak?
A fenntarthatóságot. Ahogy a diétákban sem szerencsés egyszerre túl sok kiló leadását célul kitűzni, a sport esetében is a lassú és szisztematikus haladáson van a lényeg. Természetesen annak is megvan a létjogosultsága, ha valaki extrém teljesítményekre törekszik, de ennek megvan az ára.
A sport lényege nem az, hogy megmutassuk másoknak, mi is részt vettünk a maratonon. Jó kondícióban tartja a szervezetünket, ezáltal növeli a teljesítményünket és elégedettség-érzetünket minden szempontból, ajánlom mindenkinek.
Az Equilor előrejelzésének főbb megállapításai:
- Donald Trump várható intézkedései miatt egyelőre nem tud kamatot vágni a Fed.
- Az eurózónában az inflációs aggodalmak helyét a növekedési aggodalmak vették át.
- A második félévben indulhat be a hazai gazdaság; lassan élénkül a belső fogyasztás.
- A magyar GDP-növekedés 2025-ben 2,2, jövőre 3,4 százalékos lehet.
- Az év végén 420 forint körül alakulhat az euró árfolyama,
- Az inflációs kockázatok erősödtek Magyarországon, az átlagos infláció 2025-ben 4 százalékos lehet.
- Egyelőre korlátozott tere van a Magyar Nemzeti Banknak további kamatvágásra.
- A befektetőknek érdemes a kockázatmentes arányt növelni, olcsó, jó minőségű részvényeket keresni.
- A globális régiók közül az USA piaca teljesíthet a legjobban.
- A mesterséges intelligencia szélesebb körben fogja segíteni a profitokat.
- Az arany menekülő és tartalék eszköz marad, a bitcoin nem vette át szerepét.
- A magyar részvények közül a GRÁNIT Bank és a Magyar Telekom részvényeiben látja a legnagyobb növekedési potenciált az Equilor.
