A lengyel gazdaság lendületben van, de a lengyel papírok alulértékeltek, pedig a Varsói Értéktőzsdén változatos szektorális háttérrel rengeteg jó cég van. Akár úgyis fogalmazhatnánk, hogy előbb-utóbb el kell jönni a felértékelődésnek. Ami egyedül óvatosságra adhat okot, hogy az elemzők ezt már hosszú évek óta mondják, de valamiért 2024-ben is elmaradt a nagy boom.
A rendszerváltás után az átütemezett adósságú, nagyon szegény Lengyelország hihetetlenül gyorsan fejlődött, 40 milliós európai középhatalom lett, meglepő módon egyedül a tőkepiaca nem igazolta ezt a fejlődést szinte sohasem.
Erős alulértékeltség
Ma már a régióban nem a lengyel tőzsde a legalulértékeltebb, a magyar például rosszabbul árazott, de talán éppen a rossz tőkepiaci track record (múltbeli tapasztalatok) miatt, a nyugati befektetők nem nagyon kaptak rá erre a részvénypiacra, hiába van ott sok és köztük néhány nagyon jó kibocsátó.
Talán idén valami változhat.
Lengyelország gazdasági kilátásai az újabb esztendő elején érdemben kedvezőbbek, mint általában a kelet-közép-európai gazdaságokban.
Náluk már újra bőséggel van uniós forrás, ez is lendületet adhat, hiszen a lengyeleknél nemcsak a magánfogyasztás durrant be, de van ipari fejlődés és beruházás is.
A munkaerőpiac továbbra is feszes, nincs érdemi munkanélküliség, de azért az infláció sem szállt el, és az elemzők szerint 2025-ben sem fog elszállni, bár a lengyeleknek is – a magyarokhoz hasonlóan – volt ezzel bőven problémája mostanában.
Általában is a lengyel mutatók, legyen szó inflációról, munkanélküliségről, GDP-növekedésről, alapkamatról, rendkívül hasonlóak a magyar adatokhoz,
most talán a magyar adatok egy árnyalatnyival még jobban festenek, de azért egy kicsit attraktívabb a várható lengyel makropálya.
Van benne szufla
Ám, a lengyel részvénypiacban nem csak az alulértékeltség és a makropálya miatt hisznek a befektetők, bár ez a két szempont tagadhatatlanul kulcsfontosságú.
Lengyelország emellett nyertese lehet a 2025-ös politikai folyamatoknak is.
A lengyel politikai álláspont elég egyértelmű, nagyon erős oroszellenesség, illetve, az amúgy szintén súlyos történelmi viszályok ellenére, határozott kiállás Ukrajna mellett és összességében javuló nyugati kapcsolatok.
Ez így nagyon erős leegyszerűsítés, mert a hosszabb jobboldali kormányzást váltó Donald Tusk vezette adminisztráció az EU-val tényleg szót ért, de Donald Trumppal majd még javítania kell a kapcsolatokat, de az amúgy nagyon amerikabarát lengyel politika itt sem indul azért rosszul.
Éppen ezért Lengyelország és a lengyel cégek lehetnek a legnagyobb külső nyertesei annak, ha az ukrán helyzet javul.
Ha egyszer béke, vagy legalábbis fegyverszünet lesz, a hagyományosan erős lengyel építőiparra biztosan szívesen számít Ukrajna az újjáépítésben, de
a nyugati befektetők szemével is vonzóbb lehet a lengyel tőzsde, ha már nem egy aktív háború szomszédját látják benne.
Akadnak viták is
A lengyel belpolitika azért még tartogathat súlyos rizikókat, a miniszterelnök, vagyis Donald Tusk és a mögötte álló Polgári Koalíció nagyon rosszul jön ki Andrzej Duda köztársasági elnökkel, aki az Igazság és Jog Párt (PiS) elnöke.
Ez azért fontos, mert az elnöknek olyan vétólehetőségei vannak, amelyek eléggé megbénítják a kormányzást.
De idén májusban már ismét elnökválasztás lesz, várhatóan olyan eredménnyel, amely nem kódol ennyi viszályt. Az elnököt kétfordulós rendszerrel öt évre választják.
Ha az első fordulóban egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok többségét, az első két jelölt között második fordulót tartanak.
Duda már nem is indulhat, mert megvolt a maximálisan engedélyezett két ciklusa, a választás alighanem Rafał Trzaskowski, vagyis Tusk szövetségese és Karol Nawrocki (PiS) között dől majd el.
A ma ismert közvélemény-kutatások Trzaskowski előnyét mutatják, ráadásul úgy, hogy a lemodellezett második fordulót is elég simán megnyerheti a liberálisabb jelölt.
Persze az is igaz, hogy az előrejelzés és az eredmény az mindig két külön dolog.
A részvénypiac esélyei
Ugyanakkor a lengyel részvénypiac nagy cégei, így az energiacégek, a bankok és az FCMG (fogyasztási piac) sztárjai mind-mind javuló környezettel szembesülhetnek.
A lengyelek most menedzselik a saját devizahitel-válságukat, az energiaszektor kezd túljutni az orosz átállás kihívásain és egy nagy tranzakció-sorozat (egyesülés, szétdarabolós, eladások) nehézségein, a lakossági fogyasztásra apelláló cégek pedig egyre nagyobb belső kereslettel találkoznak.
A lengyel tőzsde azonban fura jószág, miközben szinte minden piac szárnyalt 2024-ben, ő csak 6 százalékot emelkedett zlotyban kimutatva az elmúlt egy évben.
Ami pedig a részvényeket illeti, a lengyel piacon, így a WIG 20 tőzsdeindexben nagyon sok a bank, köztük pár modernebb megközelítésű digitálisabb intézmény is.
Elég sok a fogyasztási cikk értékesítő, ilyen az itthon is jól ismert Pepco, vagy az Allegro, egy nagy lengyel e-kereskedelmi platform, de ilyen a Dino közérthálózat, vagy az LPP ruházati cég.
Vannak hagyományosabb papírok is, például több bányacég (KGHM, JSW), de van nagy olajcég (az Orlen is ismerős immár a hazai utakról), óriási biztosító (PZU), áramcég (PGE), illetve távközlési vállalat (Orange). Ha nyugodtabb lesz a piaci környezet, szinte borítékolható, hogy ezek a javarészt súlyosan alulértékelt papírok drágulhatnak.
Már csak az a kérdés, hogy lassan három év háború után van még valaki, aki mer a fegyverszünetre fogadni?
